Menü

Nem dőlhetünk hátra!

Miközben az orvostudomány vívmányai egyre hatékonyabban védelmezik egészségünket, gyermekeinket, egy másfajta „fejlődés” éppen ellenkező hatást vált ki. De mi lesz a következő generációkkal?

A csecsemőhalandóság és a gyermekkori (sokszor végzetes kimenetelű) betegségek visszaszorítása hosszú évtizedek kőkemény és eredményes munkája. Az elmúlt időszakban az orvostudomány számos fantasztikus eredményt ért el, de vajon mennyire becsüljük meg az egészségünk érdekében végzett és ma is zajló erőfeszítéseket?

A társadalmi „fejlődés” mai irányai éppenséggel elég nehezen egyeztethetőek össze azokkal az elvekkel, amelyek a fenti harc alapvető mozgatórugói. Mintha szándékosan cselekednénk ellenkezően, miközben a modern tudomány vívmányai építik, mi romboljuk szervezetünket. Nyilván az általánosítás, mint mindig, itt is sántít, de az tény, hogy egyre több a cukorbeteg ember (és gyerek!), egyre több a túlsúlyos felnőtt (és gyerek!), és akkor még nem is beszéltünk a dohányzás, alkoholfogyasztás és környezetszennyezés okozta súlyos problémákról.

Talán azt gondoljuk, szabad, hiszen a modern világban minden megvásárolható, minden helyrehozható, de ez csupán illúzió. Nagy tévedés elengednünk magunkat, és hátradőlnünk. A negatív irányú „fejlődés” sajnos visszaszorítja a kiizzadt pozitív hatást. Szerencsére ezt sokan tudják, és egyre nagyobb mozgalommá duzzad a táplálkozási-, testmozgási-, vagy ha úgy tetszik, összefoglalva: egészségtudatosság.

Az alulról induló trend szerepe rendkívül fontos, de a felülről, megfelelő politikai, gazdasági, propaganda, stb. háttérrel szervezett programoknál nem hatékonyabb. Mindkettőre szükség van, kiegészítik egymást.

Az az igazság, hogy csak így menthetjük meg (ön)magától a következő generációkat.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.