A törődés a legjobb orvosság
- Dátum: 2016.05.18., 10:13
- figyelem, figyelemfelhívás, gluténérzékenység, gyógymód, gyógyulás, játszma, placebo, szeretet, törődés
Ha egy kisebb gyerek beteg, vagy fáj valamije, akkor rohan a szülőhöz, és megoldást vár tőle. A tapasztalatok azt mutatják: a gyógyuláshoz fontosabb elem a törődés, mint maga a gyógymód.
Legyen szó akár hasfájásról, akár szúnyogcsípésről, a gyermek rohan vele a szülőhöz. Bármilyen sérülés, vagy akár sérelem érte, a biztos ponttól, az anyától, apától, vagy az éppen rá vigyázó felnőttől vár megoldást. Érdekes megfigyelni a gyerekeket, hogy a legtöbb esetben nem a gyógyszer, a borogatás, vagy bármilyen csodaszer az, ami segít, főleg az egyszerűbb esetek kapcsán, hanem a gondoskodó odafordulás. Ismerjük, hogy a picik hamar megtanulják, hogy a sebek, fájós testrészek puszival gyógyulnak, és ők is ugyanígy igyekszenek szeretettel segíteni, ha egy felnőttnek fáj valami. Később sincs ez másképp, csak lehet, hogy a puszit kiegészíti más igény és módszer is.
A placebó-hatás is ismeretes, amikor nem maga a készítmény, a gyógymód segít, hanem az a tudat, hogy valamilyen hatékony gyógyítást alkalmaztunk. Hogy tettünk valamit. A gyerekeknél ez fokozottan előfordul. A csípéseket be kell kenni, a fájós testrészt meg kell simogatni, vagy inni rá egy kis "vitaminos üdítőt", és máris jobban érzi magát a gyermek. Nem nehéz megfejteni, hogy mi áll ennek a hátterében.
A gyerekek lelki üzemanyaga a szeretet és a figyelem. Rengeteg erőfeszítést tesznek ezért, hogy a szükséges figyelmet megkapják. Ha pozitív módon nem, hát akkor negatív módon próbálják ezt elérni. Klasszikus felállás, amikor a szeretethiányos gyerek gyakran rosszalkodik, és hamar rábélyegzik a "rossz gyerek" jelzőt. Ez is egyfajta figyelemfelhívási stratégia: ha nem is szeretetet és kellemes megerősítést kap, de legalább vele foglalkoznak. Amíg szidják, amíg róla beszélnek, addig is ő van a középpontban, rá irányul a figyelem.
De a figyelemfelhívási igény más esetekben is igazolható, és egyfajta nem tudatos játszmaként is működhet a gyerek és a szülő között. Ha nem kap elég törődést, akkor akár súlyosabb betegséget is produkálhat, hogy rá irányuljon a figyelem. Felnőttek esetén is gyakori a beteg vagyok-gondozlak típusú játszma. A figyelem- és szerethiányos ember felnőttként is produkálhat valamilyen betegséget azért, hogy rá irányuljon a fókusz. De az is előfordul, hogy a beteg egyfajta szívességet tesz tudat alatt a betegséggel annak, aki őt gondozza - ily módon az kiélheti a gondoskodásigényét, ami számára a szeretet kimutatásának kényelmes és biztonságos formája. Érdekes módon ezeket a játszmákat találták a gluténérzékenység egyik gyakori lelki eredetű okának gyerekek és felnőttek esetén egyaránt.
Visszatérve a gyerekekre: a tanulság az, hogy akármennyire is rohanunk, a figyelem hatásosabb gyógyszer lehet az extragyors fájdalomcsillapítónál. Valamint hogy kisebb bajokra gyógyír lehet a természetes megoldás, hiszen maga a kezelés, a törődés fontosabb, mint maga a hatóanyag.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
A jód szerepe az emberi szervezetben

Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.