Menü

Cukor nélkül is finom a kakaó

Cukorfüggőség, tényleg létezik ez a fogalom? Sajnos igen! Bár ez a fajta függőség egy kicsit összetettebb, ugyanis nem csupán a cukor keltette hatást igényeljük (hirtelen energia - bár sajnos utána a vércukorszint gyors esésével az előnyök nemhogy tovaszállnak, hanem aluszékonyabb, fáradtabb helyzetet eredményez, mint előtte). Az édes, finom íz önmagában jutalmazó, és emiatt is könnyű rászokni.

Az egyik, amivel sok gyerek "kattan" rá a cukorra, az a cukrozott kakaópor. "A kakaópor egészséges, és tele van vitaminokkal!" - olvashatjuk a csomagoláson, ezzel pedig olyan tévhitek ébrednek bennünk, hogy a gyerekeknek szánt kakaóporok valóban jó itókának számítanak a kicsiknek. Nos, vitaminokat lehet, hogy tartalmaznak ezek a könnyen oldódó italporok, de sajnos rengeteg cukrot is.

Az egyik ismertebb kakaópor márka például sokat változott egy-két évtized alatt, sajnálatos módon nem az előnyére, noha ez az ízben nem biztos, hogy közvetlenül érzékelhető. A módosulás abban rejlik, hogy több cukrot, és kevesebb kakaóport tartalmaz a csomag, mint korábban. Egy adag itallal tehát a gyerekek sokkal több cukrot visznek be, mint azelőtt.

Adjunk a gyerekeknek inkább cukrozatlan, zsírszegény kakaóportból készült kakaót! Az oldódás miatt nem kell aggódnunk, a "könnyen oldódó" szlogen csak kicsivel kevesebb, mint marketingfogás. A natúr holland kakaópor is oldódik a tejben, főleg ha kicsit melegebb, a gyerekeknek pedig úgysem igazán adunk jéghideg italt. Mindössze egy perccel több kavargatás szükséges, ami igazán nem nagy áldozat a gyermekeink egészségéért.

De vajon hogy reagálnak a gyerekek az édes ízek hiányára, például a kakaó esetén? Eleinte nem a legjobban, de érdekes módon rövid idő alatt megszokják és megszeretik a natúrabb ízt, attól függően, hogy egyébként mennyi cukros ételt fogyasztanak. Ha nehezen mondanak le az édes kakaóról, akkor okos módszerrel szoktassuk le őket: a natúr kakaóporhoz adjunk természetes ízű, egészséges édesítőszert, és ennek az adagját csökkentsük szép lassan.

A cukor előnye - már ha ezt annak lehet nevezni, hogy fokozatosan is le lehet szokni róla. De még jobb, ha azonnal átállunk valamilyen alacsony, vagy nullás kalória- és szénhidráttartalmú, valamint glikémiás indexű édesítőszerre, és ennek édességét csökkentjük folyamatosan, ahol csak lehet. Az egyik ilyen a kakaópor (amit például palacsintában is fogyasztunk), de egyúttal gondoljunk a kakaós gabonapelyhekre is.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?