Menü

Cukor nélkül is finom a kakaó

Cukorfüggőség, tényleg létezik ez a fogalom? Sajnos igen! Bár ez a fajta függőség egy kicsit összetettebb, ugyanis nem csupán a cukor keltette hatást igényeljük (hirtelen energia - bár sajnos utána a vércukorszint gyors esésével az előnyök nemhogy tovaszállnak, hanem aluszékonyabb, fáradtabb helyzetet eredményez, mint előtte). Az édes, finom íz önmagában jutalmazó, és emiatt is könnyű rászokni.

Az egyik, amivel sok gyerek "kattan" rá a cukorra, az a cukrozott kakaópor. "A kakaópor egészséges, és tele van vitaminokkal!" - olvashatjuk a csomagoláson, ezzel pedig olyan tévhitek ébrednek bennünk, hogy a gyerekeknek szánt kakaóporok valóban jó itókának számítanak a kicsiknek. Nos, vitaminokat lehet, hogy tartalmaznak ezek a könnyen oldódó italporok, de sajnos rengeteg cukrot is.

Az egyik ismertebb kakaópor márka például sokat változott egy-két évtized alatt, sajnálatos módon nem az előnyére, noha ez az ízben nem biztos, hogy közvetlenül érzékelhető. A módosulás abban rejlik, hogy több cukrot, és kevesebb kakaóport tartalmaz a csomag, mint korábban. Egy adag itallal tehát a gyerekek sokkal több cukrot visznek be, mint azelőtt.

Adjunk a gyerekeknek inkább cukrozatlan, zsírszegény kakaóportból készült kakaót! Az oldódás miatt nem kell aggódnunk, a "könnyen oldódó" szlogen csak kicsivel kevesebb, mint marketingfogás. A natúr holland kakaópor is oldódik a tejben, főleg ha kicsit melegebb, a gyerekeknek pedig úgysem igazán adunk jéghideg italt. Mindössze egy perccel több kavargatás szükséges, ami igazán nem nagy áldozat a gyermekeink egészségéért.

De vajon hogy reagálnak a gyerekek az édes ízek hiányára, például a kakaó esetén? Eleinte nem a legjobban, de érdekes módon rövid idő alatt megszokják és megszeretik a natúrabb ízt, attól függően, hogy egyébként mennyi cukros ételt fogyasztanak. Ha nehezen mondanak le az édes kakaóról, akkor okos módszerrel szoktassuk le őket: a natúr kakaóporhoz adjunk természetes ízű, egészséges édesítőszert, és ennek az adagját csökkentsük szép lassan.

A cukor előnye - már ha ezt annak lehet nevezni, hogy fokozatosan is le lehet szokni róla. De még jobb, ha azonnal átállunk valamilyen alacsony, vagy nullás kalória- és szénhidráttartalmú, valamint glikémiás indexű édesítőszerre, és ennek édességét csökkentjük folyamatosan, ahol csak lehet. Az egyik ilyen a kakaópor (amit például palacsintában is fogyasztunk), de egyúttal gondoljunk a kakaós gabonapelyhekre is.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.