Sétálj az egészségedért!
A séta egyszerű, nem kerül semmibe, és az egyik legkönnyebb mód, hogy aktívak maradjunk, fogyjunk, és egészségesebbek legyünk. Sajnos a séta mint edzésforma, alulértékelt. Pedig tudományos bizonyítékok is vannak arra, hogy segít: csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, például a cukorbetegségét, az asztmáét, az agyvérzését és néhány daganatféléét is.
Mielőtt sétálni indulunk: mindössze egy kényelmes pár cipőre van szükségünk. A lényeg tényleg csak annyi, hogy komfortos legyen. Viseljünk laza ruhát, hogy szabadon mozoghassunk, és inkább vékonyabb rétegeket válasszunk!
Induláskor: Lassan induljunk, és fokozatosan gyorsítsuk a sétánkat! Ahhoz, hogy a séta legtöbb előnyét ki tudjuk használni, a folyamatnak dinamikusnak, nagyjából közepes intenzitásúnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy ha megfelelő tempóban sétálunk, a pulzusunk megemelkedik, és izzadni kezdünk. Kezdésknek az a legjobb, ha körülbelül napi tízezer lépésnyit sétálunk. Egy átlagember naponta 3-4000 lépést tesz meg, tehát a tízezret elérni nem egy nagy ördöngösség. Az sem baj, ha az elején csak néhány percet sétálunk. Jó, ha intervallumokban dolgozunk: 10 percig közepes tempóban sétálunk, azután 10 percig lassabban, mint egy pihenőidőszakként használva ezt az időt. Kezdjük lassan a mozgást, és fokozatosan gyorsuljunk fel séta közben. A séta vége felé közeledve ugyanígy lassuljunk is. A végén, ha tehetjük, végezzünk nyújtógyakorlatokat!
Maradjunk motiváltak: A legkönnyebb mód, ha szokássá alakítjuk a sétát. Építsük be a napirendünkbe! Például: sétáljunk munkába menet vagy a boltba! Használjuk a lépcsőt a lift helyett! Mozogjunk egy barátunkkal! Jó ötlet, ha csatlakozunk, de ha erre nincs lehetőségünk, akkor létrehozunk egy sétaklubot. Így új barátokra is szert tehetünk, és a motivációnk sem vész el. Vegyünk rá másokat is, hogy aktív életet éljenek!
Állítsunk fel célokat: 10 perc alatt körülbelül 1000 lépést teszünk meg. A lépésszámláló egy remek találmány, így „lépést tudunk tartani magunkkal”. Lemérhetjük a napi átlagos teljesítményünket, és utána emelhetjük az adagot.
Sétára fel!
Forrás: www.nhs.uk
Eper vagy szamóca?
Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.
Őszi teendők otthon, így készítsük fel a lakást a télre
Az ősz nemcsak a lehulló levelekről és a fűtési szezon kezdetéről szól, sok olyan házimunka és karbantartási feladat akad, amit érdemes még a nagy hideg előtt elvégezni.
Melyik kutyák adják a legtöbb szeretetet?
A kutya sokak számára nem egyszerűen háziállat, hanem a család egyik tagja. Van, amelyik inkább önálló természetű, más szinte árnyékként követi gazdáját a lakásban, és alig várja, hogy egy kis simogatást, ölelést vagy közös játékot kapjon.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra
Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?