Menü

Hogyan vészeljük át az őszi depressziót?

Az ősz lassan megérkezik. Ha a mentális egészségünket befolyásolja az évszakok változása, íme néhány tipp, hogyan jussunk túl rajta!

Biztonsági zóna: Próbáljunk meg találni egyetlen dolgot, ami állandó marad a nyár-ősz átmenetben, és figyeljünk erre! Ez lehet egy nagyon egyszerű dolog is, például: „Mindig reggelente zuhanyzom” vagy „Mindig veszek 5 mély lélegzetet, ha észreveszem, hogy ideges vagyok”. Meghatározhatunk tényleg állandó helyzeteket is, például: „Nő vagyok. …….-ban élek. Anya vagyok. A gyermekem neve ………” Amikor bizonytalanok vagyunk, vigasztaló találni valamit, amibe kapaszkodhatunk.

Szükségletek: Legyünk benne biztosak, hogy az alapvető szükségleteink ki vannak elégítve! Alvás, táplálkozás (fontos a megfelelő fehérjebevitel), mozgás, vízfelvétel. Ezek mind elengedhetetlenek agyunk egészséges működéséhez, és segít nekünk a stresszhatások tolerálásában.

Maradjunk kapcsolatban! Ahogy az idő hűlni kezd, mindannyian behúzódunk a lakásba, házba, és ez sokszor hozzájárul a depresszió és idegesség érzetének kialakulásához. Találkozzunk azokkal az emberekkel, akikkel a legjobban érezzük magunkat!

Mi az, ami jó lehet? Kérdezzük meg magunktól, mi az, amiért aznap jól érezzük magunkat! Ez annyit jelent, hogy mi magunk választhatjuk meg, hogyan érezzük magunkat a nyár-ősz átmenet során. Talán több segítségre, támogatásra van szükségünk a partnerünktől, a szüleinktől, a barátainktól. Esetleg kicsivel több edzést igénylünk, vagy több pihenést. Lehet, hogy csökkentenünk kell a tennivalók listáját. Amire most szükségünk van, különbözhet attól, amit 3 hónappal ezelőtt igényeltünk.

Legyünk kedvesek magunkhoz! Igen, ennek a pontnak a teljesítése nehéz lehet, főleg, ha éppen azok közé tartozunk, akik magas elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben.

Beszéljünk róla! Ha megadjuk magunknak az engedélyt, hogy beszélhessünk a problémáinkról, milyen hatással van ránk az évszakváltás, észre fogjuk venni, hogy mások is megértik, hogyan érzünk. A társaság ilyenkor valóban gyógyító.

Tervezzünk előre a téli hónapokra! Sok ember küzd a betegséggel, ami a téli hónapok alatt jelentkezik, amikor a nappali órák a legrövidebbek. Ha tudjuk, hogy nálunk is begyűrűzhet a betegség, készüljünk fel rá! Ha főzünk, főzzünk előre olyan ételeket, amelyeket le tudunk fagyasztani! Így a téli hónapok során, amikor kevésbé vagyunk motiváltak, csak elő kell vennünk a készételt a fagyasztóból. Szedjünk multivitamint, ha most nem tesszük, hogy erősítsük az immunrendszerünket, emeljük az energiaszintünket. Találjunk magunknak edzőtermet, esetleg jelentkezzünk már be előre, hogy biztosítva legyen a helyünk és a kötelezettségünk is! Ez az átmeneti időszak egy remek lehetőség arra, hogy rájöjjünk, mire lehet szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

Színesítsük az otthonunkat! Ez egy materialista ötlet, de csodás időtöltés lehet kiszínezni és világosságot adni az otthonunknak! A környezetünk újraformálása segít lelkünk feltöltődésében.

Lélegezzünk! Amikor az érzelmeink felerősödnek, még jobban hajlamosak vagyunk az aggasztó gondolatok felé tendálni. Ezáltal azonban csak még idegesebbek leszünk. Ilyenkor csak lélegezzünk mélyeket, ez le fog lassítani.

Próbáljuk meg kihozni magunkból a legjobbat! Ez megerőltetőnek tűnhet, amikor nem érezzük magunkat a legjobban, viszont fontos. Az évszakok váltakoznak, az átmenetek jönnek és mennek. Az anyukák tudják, hogy semmi sem tart örökké – a gyereksírás sem. Ez az évszakváltás sem fog örökké tartani. Az ősz elmúlik, ahogy majd a tél is, és jön a tavasz, majd belefutunk ismét a nyárba. Ezután pedig kezdhetjük megint újra, talán már egy kicsit több megértéssel, toleranciával és gyakorlattal.

Forrás: www.postpartumprogress.com

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.