Menü

Kivel barátkozik a gyerekünk?

A legtöbb szülő számára kardinális kérdés, hogy gyereke milyen társaságba keveredik, főleg serdülőkorban. Ezért sok szülő igyekszik befolyásolni, meghatározni, hogy kivel barátkozzon a gyereke. De vajon szülőként, hogyan tudjuk ezt befolyásolni, illetve honnan tudjuk, hogy milyen barátra van szüksége gyerekünknek?

Leggyakrabban azt erőltetik a szülők, hogy gyerekük jó tanuló gyerekek társaságát keresse. De hiába, hiszen a barátság egy teljesen érzelmen alapuló választás, logikai érvekkel nem fogjuk tudni befolyásolni ezt a döntést. Legalábbis hatásos módon biztos nem. Nem jó szülői taktika a tiltás ebben az esetben sem, hiszen az általában csak azt eredményezi, hogy gyerekünk nem lesz velünk őszinte.

A barátság nagyon fontos kapcsolat, ezek a kölcsönösségen alapuló viszonyok 10 éves kor felett kezdenek kialakulni általában. A bandázás életkori sajátosság, amit szülőként direkt módon nem igazán tudunk irányítani.

Az alternatív programok kínálatával viszont tudjuk némileg terelgetni gyermekünket jobb társaság felé. Vagyis tudatosan kereshetünk különböző tematikus közösségeket számukra, például valamilyen sporthoz vagy hobbihoz kapcsolódóan. Ezáltal némileg meg tudjuk óvni gyerekünket a céltalan sodródástól, amely esetleg destruktív társaság irányába lökné idővel.

A szakemberek szerint sem célszerű direkt utasításokat megfogalmazni a gyerekek felé azzal kapcsolatban, hogy kivel kellene barátkozniuk. Inkább az elfogadás útját érdemes követni, ha kevésbé szimpatikus barátról is van szó, szülőként igyekezhetünk integrálni őt is a családi programokat illetően, így valamennyire ellenőrzésünk alatt tarthatjuk. A barát bevonása a családi programokba sokkal célravezetőbb szülői hozzáállás, mint a tiltás.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.