Csak fogalomként újdonság az érzelmi házimunka
- Dátum: 2017.03.16., 16:44
- családi élet, EQ, érzelmek, érzelmi házimunka, érzelmi intelligencia, fizetés, házimunka, háztartás, láthatatlan munka, munkamegosztás
Általában a nők azok, akik többet foglalkoznak a család érzelmi és lelki életével. Korábban senki sem gondolt arra, hogy ez jelentős idő- és energiabefektetést igényelhet tőlük. Ezért vezették be az érzelmi házimunkát, mint fogalmat, noha ez természetesen csak fogalomként, és nem gyakorlatként újdonság.
Miért is foglalkoznak ezzel a kérdéssel a genderkutatók? Mert ismeretes, hogy jelentős a nők „láthatatlan munkája” – azaz olyan tevékenysége, amiért nem kapnak pénzt, s ezek a tevékenységek nehezen észrevehetőek, ha valaki nem figyel tudatosan.
A házimunka is ilyen tevékenység – ha csillog-villog a lakás, a ruhák tiszták és gőzölög az étel az asztalon, azt a családtagok könnyen természetesnek veszik. Csak a hiányát lehet érzékelni annak, ha ezen feladatokat nem végzik el.
Az érzelmi házimunka méginkább „megbújik”, hiszen ennek hatása csak hosszú távon érzékelhető. Például abban, hogy a kapcsolat jó a házastársak között, vagy a gyermekek megbíznak a szülőben és kiegyensúlyozottak. Bizony ez sok odafigyelést, törődést, jó kommunikációt igényel. Mindezt a napi feladatok, és akár a munka, vagy a gyermekgondozás mellett végzik.
Az érzelmi és háztartási munkáért senki sem fizet, így a nőkre hiába hárul több feladat, mégis kevesebbet keresnek, mint „amennyit beletesznek a közös kalapba”. Jó, ha ezzel tisztában vannak a férjek és a családapák, hiszen gyakori, hogy csak a fizetett munkavégzést veszik összehasonlítási alapul.
No de miért is általánosítunk, hogy ezt a tevékenységet inkább a nők végzik? Mert a felmérések szerint rájuk jellemző, hogy érzelmi intelligenciájukat kamatoztatják a családi életben, valamint akarva-akaratlanul is rájuk hárulnak az olyan feladatok, amikor beszélgetni kell, vagy érzelmi dolgokat kell rendezni. Igaz, ha a biológiai adottságokat nézzük, jobbak is lehetnek ebben, hiszen legalább 40-50%-kal nagyobb a kommunikációs igényük férfi társaiknál.
Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének „fordított családok”, ahol inkább a férfi kezeli az érzelmi kérdéseket, vagy ahol a nő és a férfi is részt vesz az érzelmi feladatokban. Sőt, kiegyensúlyozottabbak azok a családok, ahol e tekintetben is munkamegosztás van.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van
A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.
Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek
Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!