Ez volt az utolsó óraállítás?
- Dátum: 2017.03.31., 08:57
- aktivitás, alkalmazkodás, idő, időérzék, időzóna, napfény, óra, óraállítás, világos, világosság
Túl vagyunk az óraállításon, lassan mindenki belerázódik az "új időszámításba". A becslések szerint körülbelül egy hét alatt áll át a szervezetünk biológiai órája. Ennyi idő szükséges és elégséges ahhoz, hogy megszokjuk: már máskor kelünk, máskor fekszünk. Sőt, van időérzékünk, ami alapján nagyjából sejtjük napközben is, hogy mennyi lehet az idő. Ez a kis belső mérőműszer alkalmazkodik ennyi idő alatt a változásokhoz. A kezdeményezések alapján lehetséges, hogy ennyi nehézséggel sem kell szembesülnünk a jövőben - elképzelhető, hogy eltörlik az óraállítást. De vajon mennyi erre az esély, és jó-e ez nekünk?
Sokan panaszkodnak, hogy nem szeretik az óraállítás időszakát. Összezavarja őket, s nehezen alkalmazkodnak az új rendszerhez, ez pedig félévente nehézségeket okoz nekik. A legtöbben azt is meg tudják határozni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kedvelik-e jobban. Amit befolyásol az, hogy valaki reggel, vagy este aktív típus. Az viszont mindenkire igaz, hogy a tevékeny időszakában világosra vágyunk.
Egy nemrégiben az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint töröljük el az óraállítást, hiszen a magyarok általános időbeosztásához télen is jobban alkalmazkodna a mostani nyári időszámítás. Ami igaz is, hiszen a '80-as években sokkal korábban keltek az emberek, sokan dolgoztak gyárakban, reggel 6-tól délután 2 óráig tartó munkarendben. Mára ez már sokat változott, ha az általános tendenciát nézzük.
A szakértők szerint azonban az időzóna-váltás, nem pedig az óraállítás eltörlése hozna jelentős javulást számunka. Akkor nyernénk a legtöbbet, azaz sokkal több olyan órát, amikor világos van. Ezek szerint választanunk kell - megéri nekünk 1-1 hét ősszel és tavasszal, amikor kicsit összezavarodik a szervezetünk, cserébe sokkal több világosságért? Az bizonyos, hogy utóbbi előnyeit hónapokon át élvezhetjük, míg az előbbiekben csak két nehezebb hétről beszélünk.
A hegymászás művészete, avagy hegyek és élmények
Hegymászókat interjúvolni mindig érdekes és izgalmas lehetőség, hiszen ezek az emberek rendkívüli teljesítményeket érnek el. Kíváncsi voltam, hogyan alakul ki ez a szenvedély, milyen a hegymászók élete, mi motiválja őket, milyen élményeik és kihívásaik vannak. Kontár Nándor és Kepsta Viktor hegymászókkal beszélgettem.
A mese, mint megküzdési stratégia
Sokat olvashatunk a mesélés, a mesék pozitív hatásáról, legyen szó az esti sztori hallgatásról, az óvodai történet mondásról vagy a felnőtteknek szóló mesebeli mondákról. Gyakran úgy gondolunk ezen alkotásokra, hogy azért csináljuk, mert a történetek erkölcsi tanítása fontos a gyerekek számára, sokat tanulhatnak belőle, ráadásul a mese a saját nemzeti hagyományunk, kultúránk része, és ezáltal megismerhetünk más nemzeteket, kultúrákat is.
Hogyan építsünk hatékony edzésrutint otthon?
Hogyan kezdjünk el edzeni anélkül, hogy drága bérletet kellene venni vagy edzőterembe járnunk? Aki az otthoni edzésre szavaz, nekik hasznos dolgokat hozunk mai cikkünkben.
Hogyan hat a közösségi média az életmódra?
Hogyan befolyásolja a közösségi média mindennapjainkat és miként találhatunk egészséges egyensúlyt a digitális világ és a valóság között? Hogyan hat a közösségi média az életmódra? Erre keressük a válaszokat.
Hatékony időgazdálkodás a mai modern világban
Hogyan kezelhetjük jobban a napjainkat, hogy több időnk maradjon a fontos dolgokra? Taktikákat kínálunk hatékony időbeosztásra a munka és szórakozás közötti egyensúly megtalálásához.