Ez volt az utolsó óraállítás?
- Dátum: 2017.03.31., 08:57
- aktivitás, alkalmazkodás, idő, időérzék, időzóna, napfény, óra, óraállítás, világos, világosság
Túl vagyunk az óraállításon, lassan mindenki belerázódik az "új időszámításba". A becslések szerint körülbelül egy hét alatt áll át a szervezetünk biológiai órája. Ennyi idő szükséges és elégséges ahhoz, hogy megszokjuk: már máskor kelünk, máskor fekszünk. Sőt, van időérzékünk, ami alapján nagyjából sejtjük napközben is, hogy mennyi lehet az idő. Ez a kis belső mérőműszer alkalmazkodik ennyi idő alatt a változásokhoz. A kezdeményezések alapján lehetséges, hogy ennyi nehézséggel sem kell szembesülnünk a jövőben - elképzelhető, hogy eltörlik az óraállítást. De vajon mennyi erre az esély, és jó-e ez nekünk?
Sokan panaszkodnak, hogy nem szeretik az óraállítás időszakát. Összezavarja őket, s nehezen alkalmazkodnak az új rendszerhez, ez pedig félévente nehézségeket okoz nekik. A legtöbben azt is meg tudják határozni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kedvelik-e jobban. Amit befolyásol az, hogy valaki reggel, vagy este aktív típus. Az viszont mindenkire igaz, hogy a tevékeny időszakában világosra vágyunk.
Egy nemrégiben az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint töröljük el az óraállítást, hiszen a magyarok általános időbeosztásához télen is jobban alkalmazkodna a mostani nyári időszámítás. Ami igaz is, hiszen a '80-as években sokkal korábban keltek az emberek, sokan dolgoztak gyárakban, reggel 6-tól délután 2 óráig tartó munkarendben. Mára ez már sokat változott, ha az általános tendenciát nézzük.
A szakértők szerint azonban az időzóna-váltás, nem pedig az óraállítás eltörlése hozna jelentős javulást számunka. Akkor nyernénk a legtöbbet, azaz sokkal több olyan órát, amikor világos van. Ezek szerint választanunk kell - megéri nekünk 1-1 hét ősszel és tavasszal, amikor kicsit összezavarodik a szervezetünk, cserébe sokkal több világosságért? Az bizonyos, hogy utóbbi előnyeit hónapokon át élvezhetjük, míg az előbbiekben csak két nehezebb hétről beszélünk.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.