Ez volt az utolsó óraállítás?
- Dátum: 2017.03.31., 08:57
- aktivitás, alkalmazkodás, idő, időérzék, időzóna, napfény, óra, óraállítás, világos, világosság
Túl vagyunk az óraállításon, lassan mindenki belerázódik az "új időszámításba". A becslések szerint körülbelül egy hét alatt áll át a szervezetünk biológiai órája. Ennyi idő szükséges és elégséges ahhoz, hogy megszokjuk: már máskor kelünk, máskor fekszünk. Sőt, van időérzékünk, ami alapján nagyjából sejtjük napközben is, hogy mennyi lehet az idő. Ez a kis belső mérőműszer alkalmazkodik ennyi idő alatt a változásokhoz. A kezdeményezések alapján lehetséges, hogy ennyi nehézséggel sem kell szembesülnünk a jövőben - elképzelhető, hogy eltörlik az óraállítást. De vajon mennyi erre az esély, és jó-e ez nekünk?
Sokan panaszkodnak, hogy nem szeretik az óraállítás időszakát. Összezavarja őket, s nehezen alkalmazkodnak az új rendszerhez, ez pedig félévente nehézségeket okoz nekik. A legtöbben azt is meg tudják határozni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kedvelik-e jobban. Amit befolyásol az, hogy valaki reggel, vagy este aktív típus. Az viszont mindenkire igaz, hogy a tevékeny időszakában világosra vágyunk.
Egy nemrégiben az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint töröljük el az óraállítást, hiszen a magyarok általános időbeosztásához télen is jobban alkalmazkodna a mostani nyári időszámítás. Ami igaz is, hiszen a '80-as években sokkal korábban keltek az emberek, sokan dolgoztak gyárakban, reggel 6-tól délután 2 óráig tartó munkarendben. Mára ez már sokat változott, ha az általános tendenciát nézzük.
A szakértők szerint azonban az időzóna-váltás, nem pedig az óraállítás eltörlése hozna jelentős javulást számunka. Akkor nyernénk a legtöbbet, azaz sokkal több olyan órát, amikor világos van. Ezek szerint választanunk kell - megéri nekünk 1-1 hét ősszel és tavasszal, amikor kicsit összezavarodik a szervezetünk, cserébe sokkal több világosságért? Az bizonyos, hogy utóbbi előnyeit hónapokon át élvezhetjük, míg az előbbiekben csak két nehezebb hétről beszélünk.
Mi történik a szállodai büfé megmaradt ételeivel?
Az all inclusive nyaralás egyik legnagyobb vonzereje kétségtelenül a bőség. Reggelitől vacsoráig hatalmas választék várja a vendégeket: friss saláták, húsételek, köretek, gyümölcsök, sütemények és különféle desszertek sorakoznak a pultokon. De vajon mi történik azzal az étellel, amely a büfé zárásakor megmarad?
Nem kell vagyonokat költeni: így lesz a gyerekszobából tökéletes tanulósarok
Az iskolakezdés közeledtével nemcsak a tanszerek és az új ruhák beszerzésére érdemes gondolni. A gyerekszobának is új szerepet kell betöltenie: a játék, a pihenés és az alvás mellett helyet kell adnia a tanulásnak, a könyveknek, a füzeteknek és sok esetben a számítógépnek is. Jó hír, hogy ehhez nem szükséges teljes szobafelújítás. Néhány praktikus, pénztárcabarát változtatással kényelmes és jól használható tanulósarok alakítható ki.
A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?
A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.