Ez volt az utolsó óraállítás?
- Dátum: 2017.03.31., 08:57
- aktivitás, alkalmazkodás, idő, időérzék, időzóna, napfény, óra, óraállítás, világos, világosság
Túl vagyunk az óraállításon, lassan mindenki belerázódik az "új időszámításba". A becslések szerint körülbelül egy hét alatt áll át a szervezetünk biológiai órája. Ennyi idő szükséges és elégséges ahhoz, hogy megszokjuk: már máskor kelünk, máskor fekszünk. Sőt, van időérzékünk, ami alapján nagyjából sejtjük napközben is, hogy mennyi lehet az idő. Ez a kis belső mérőműszer alkalmazkodik ennyi idő alatt a változásokhoz. A kezdeményezések alapján lehetséges, hogy ennyi nehézséggel sem kell szembesülnünk a jövőben - elképzelhető, hogy eltörlik az óraállítást. De vajon mennyi erre az esély, és jó-e ez nekünk?
Sokan panaszkodnak, hogy nem szeretik az óraállítás időszakát. Összezavarja őket, s nehezen alkalmazkodnak az új rendszerhez, ez pedig félévente nehézségeket okoz nekik. A legtöbben azt is meg tudják határozni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kedvelik-e jobban. Amit befolyásol az, hogy valaki reggel, vagy este aktív típus. Az viszont mindenkire igaz, hogy a tevékeny időszakában világosra vágyunk.
Egy nemrégiben az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint töröljük el az óraállítást, hiszen a magyarok általános időbeosztásához télen is jobban alkalmazkodna a mostani nyári időszámítás. Ami igaz is, hiszen a '80-as években sokkal korábban keltek az emberek, sokan dolgoztak gyárakban, reggel 6-tól délután 2 óráig tartó munkarendben. Mára ez már sokat változott, ha az általános tendenciát nézzük.
A szakértők szerint azonban az időzóna-váltás, nem pedig az óraállítás eltörlése hozna jelentős javulást számunka. Akkor nyernénk a legtöbbet, azaz sokkal több olyan órát, amikor világos van. Ezek szerint választanunk kell - megéri nekünk 1-1 hét ősszel és tavasszal, amikor kicsit összezavarodik a szervezetünk, cserébe sokkal több világosságért? Az bizonyos, hogy utóbbi előnyeit hónapokon át élvezhetjük, míg az előbbiekben csak két nehezebb hétről beszélünk.
Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért
Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.
Kundalini aktiválás, az energia felszabadítása
Aki jógázik, vagy sokat meditál, valószínűleg ismeri a kifejezést. Aki nem, annak, íme, egy rövid ismertető, miről is van szó, ha a kundaliniről beszélünk.
Betegszabadság, táppénz és kórházi zárójelentés – mit jelentenek, mikor mire van szükség?
A munka világában mindenkinek eljön az a pillanat, amikor valamilyen betegség vagy sérülés miatt kiesik egy adott vállalat mindennapjaiból némi időre. Ilyenkor azonnal előkerül a táppénz fogalma. Sokaknak ez csak egy száraz, általános adminisztratív kötelezettség, pedig a TB-finanszírozott otthonlétnek és a betegszabadságnak más a szerepe, illetve más jogosultságok járnak hozzájuk.
A citromhéj 7 zseniális felhasználási módja a természetes takarításban
A citrom az egyik legsokoldalúbb gyümölcs, amely nemcsak az ételek ízesítésében játszik fontos szerepet, hanem a háztartási takarításban is igazi kincs. Kevesen gondolnak arra, hogy a citrom héja önmagában mennyi praktikus feladatra használható fel, és milyen hatékony alternatívája lehet a vegyszeres tisztítószereknek.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.