Menü

Ez volt az utolsó óraállítás?

Túl vagyunk az óraállításon, lassan mindenki belerázódik az "új időszámításba". A becslések szerint körülbelül egy hét alatt áll át a szervezetünk biológiai órája. Ennyi idő szükséges és elégséges ahhoz, hogy megszokjuk: már máskor kelünk, máskor fekszünk. Sőt, van időérzékünk, ami alapján nagyjából sejtjük napközben is, hogy mennyi lehet az idő. Ez a kis belső mérőműszer alkalmazkodik ennyi idő alatt a változásokhoz. A kezdeményezések alapján lehetséges, hogy ennyi nehézséggel sem kell szembesülnünk a jövőben - elképzelhető, hogy eltörlik az óraállítást. De vajon mennyi erre az esély, és jó-e ez nekünk?

Sokan panaszkodnak, hogy nem szeretik az óraállítás időszakát. Összezavarja őket, s nehezen alkalmazkodnak az új rendszerhez, ez pedig félévente nehézségeket okoz nekik. A legtöbben azt is meg tudják határozni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kedvelik-e jobban. Amit befolyásol az, hogy valaki reggel, vagy este aktív típus. Az viszont mindenkire igaz, hogy a tevékeny időszakában világosra vágyunk.

Egy nemrégiben az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint töröljük el az óraállítást, hiszen a magyarok általános időbeosztásához télen is jobban alkalmazkodna a mostani nyári időszámítás. Ami igaz is, hiszen a '80-as években sokkal korábban keltek az emberek, sokan dolgoztak gyárakban, reggel 6-tól délután 2 óráig tartó munkarendben. Mára ez már sokat változott, ha az általános tendenciát nézzük.

A szakértők szerint azonban az időzóna-váltás, nem pedig az óraállítás eltörlése hozna jelentős javulást számunka. Akkor nyernénk a legtöbbet, azaz sokkal több olyan órát, amikor világos van. Ezek szerint választanunk kell - megéri nekünk 1-1 hét ősszel és tavasszal, amikor kicsit összezavarodik a szervezetünk, cserébe sokkal több világosságért? Az bizonyos, hogy utóbbi előnyeit hónapokon át élvezhetjük, míg az előbbiekben csak két nehezebb hétről beszélünk.

Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma

Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.

Nem a jóga, hanem az erdő hódít

Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz

Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.