Újabb titkok derültek ki álmaink természetéről
Az álmok mindenkit elbűvölnek. Az általános kíváncsiság ellenére azonban relatíve keveset tudunk az álomországunk mögött rejtőző tudományról. Szerencsénkre nemrégiben megjelent egy tanulmány, amelynek segítségével néhány titok napvilágot látott.
Egy klinikai vizsgálat során 46 ember alvási fázisait vizsgálták EEG (segítségével az agy elektromos tevékenységét rögzítik) segítségével. A kutatók arra kérték az alanyokat, hogy amikor felébrednek, meséljék el minden élményüket, amelyeket álmaik során átéltek - feltéve, ha emlékeznek rá.
Általánosságban elmondható, hogy az álmodó agy aktivitása az éber agyéhoz hasonló aktivitást mutatott. Tehát például ha az adott egyén álmában arcok jelentek meg, a kimutatott agyi aktivitása olyan mintázatot mutatott, mint amilyet egy éber embernél szoktak kimutatni arcfelismerés során.
Dr. Francesca Siclari, a tanulmány szerzője szerint ez azt jelenti, hogy előre meg lehet jósolni, miről álmodik az illető szimplán azzal, hogy monitorozzák, agyának mely régiói aktiválódnak. Arra is sikerült rájönniük, hogy melyek azok az agyterületek, amelyek összefüggésben állnak a specifikus álom összetevőkkel, mint például arcokkal, térbeli elrendezéssel, mozgással és beszéddel.
A tanulmány a régi REM alvással kapcsolatos félreértést is elhessegette. Mégpedig azt, hogy az álmok csak a REM fázisban történnek. Ez nem így van, ugyanis a non-REM fázis alatt is megjelenhetnek. Az emberek azonban akkor képesek leginkább álmaik visszaidézésére, ha a prefrontális kéreg (egy specifikus agyi régió) aktivitása magasabb. Ez áll kapcsolatban a memóriával és a személyiséggel.
Voltak azonban különbségek is az álmodó és az éber agy között. Ugyanis miközben egy ember álmodik, az agykéreg hátsó részében lévő úgynevezett "forró zónákban" mindig egy kiugró értéket véltek felfedezni az egyébként is magas aktivitás közepette. Az agy ezen régiója a vizuális, térbeli és bizonyos szenzoros élményekért felelős. Ez alapján a kutatók meg tudják állapítani, hogy egy alvó ember éppen álmodik-e vagy sem.
Mindezek alapján az álmok tehát egy stimulált világot rejtenek. A tanulmány egyik társszerzője szerint az agy ezen aktív régiójának stimulálása ébrenlét vagy álmatlanság esetén olyan érzetet is kelthet, mintha egy párhuzamos világban vagy egy álomszerű állapotba kerülnénk.
Forrás: www.iflscience.com
Az önkéntelen emlékezet
Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban
Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust
Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai
A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?
A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.