Újabb titkok derültek ki álmaink természetéről
Az álmok mindenkit elbűvölnek. Az általános kíváncsiság ellenére azonban relatíve keveset tudunk az álomországunk mögött rejtőző tudományról. Szerencsénkre nemrégiben megjelent egy tanulmány, amelynek segítségével néhány titok napvilágot látott.
Egy klinikai vizsgálat során 46 ember alvási fázisait vizsgálták EEG (segítségével az agy elektromos tevékenységét rögzítik) segítségével. A kutatók arra kérték az alanyokat, hogy amikor felébrednek, meséljék el minden élményüket, amelyeket álmaik során átéltek - feltéve, ha emlékeznek rá.
Általánosságban elmondható, hogy az álmodó agy aktivitása az éber agyéhoz hasonló aktivitást mutatott. Tehát például ha az adott egyén álmában arcok jelentek meg, a kimutatott agyi aktivitása olyan mintázatot mutatott, mint amilyet egy éber embernél szoktak kimutatni arcfelismerés során.
Dr. Francesca Siclari, a tanulmány szerzője szerint ez azt jelenti, hogy előre meg lehet jósolni, miről álmodik az illető szimplán azzal, hogy monitorozzák, agyának mely régiói aktiválódnak. Arra is sikerült rájönniük, hogy melyek azok az agyterületek, amelyek összefüggésben állnak a specifikus álom összetevőkkel, mint például arcokkal, térbeli elrendezéssel, mozgással és beszéddel.
A tanulmány a régi REM alvással kapcsolatos félreértést is elhessegette. Mégpedig azt, hogy az álmok csak a REM fázisban történnek. Ez nem így van, ugyanis a non-REM fázis alatt is megjelenhetnek. Az emberek azonban akkor képesek leginkább álmaik visszaidézésére, ha a prefrontális kéreg (egy specifikus agyi régió) aktivitása magasabb. Ez áll kapcsolatban a memóriával és a személyiséggel.
Voltak azonban különbségek is az álmodó és az éber agy között. Ugyanis miközben egy ember álmodik, az agykéreg hátsó részében lévő úgynevezett "forró zónákban" mindig egy kiugró értéket véltek felfedezni az egyébként is magas aktivitás közepette. Az agy ezen régiója a vizuális, térbeli és bizonyos szenzoros élményekért felelős. Ez alapján a kutatók meg tudják állapítani, hogy egy alvó ember éppen álmodik-e vagy sem.
Mindezek alapján az álmok tehát egy stimulált világot rejtenek. A tanulmány egyik társszerzője szerint az agy ezen aktív régiójának stimulálása ébrenlét vagy álmatlanság esetén olyan érzetet is kelthet, mintha egy párhuzamos világban vagy egy álomszerű állapotba kerülnénk.
Forrás: www.iflscience.com
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei
A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek
A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.