Menü

Nem szomjasak, hanem éhesek leszünk a sótól?

Ha valami sósat eszünk, szomjasnak érezzük magunkat. Egy meglepő, újonnan megjelent vizsgálat eredményei szerint azonban nem mindig alakul így a történet.

Egy berlini kutatóintézet által végzett vizsgálatban 10 férfi vett részt. A férfiak két szimulációs járaton utaztak a Föld és a Mars között. Az egyik 105, a másik 205 napig tartott. Ez alatt az időszak alatt különböző sótartalmú étrendet kaptak.

A felmérés a Mars missziók miatt fontos, mert a hosszú időtartamú űrutazások során az asztronauták étrendjének szigorúan szabályozottnak kell lennie. Ebből kifolyólag fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen hatásai vannak a sónak az emberi szervezetre.

Korábban azt gondolták a sófogyasztás összefüggésben áll a fokozott vizelettermeléssel, mivel az emberek ilyenkor több folyadékot fogyasztanak. Viszont ez a tanulmány azt kommunikálja, hogy a nagyobb mennyiségű vizelet nem a fokozottabb folyadékbevitelnek köszönhető, annál is inkább, hogy a só beindított egy mechanizmust, amely a vesékben tartja a vizet. Hosszú távon ez alacsonyabb folyadékbevitelt eredményezhet.

"A tanulmány előtt az uralkodó elképzelés az volt, hogy a sót alkotó nátrium és klorid ionok megragadják a vízmolekulákat, és beépítik azokat a vizeletbe. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy a só a vizeletben marad, míg a víz visszajut a vesébe és a testbe."

Egereken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a magas sótartalmú diéta az éhségérzetet növeli, nem a szomjúságot. A fent leírt tanulmány alanyai is arról számoltak be, hogy a sós étrend után inkább éhesnek érezték magukat. Ez azt is sugallja, hogy a vizeletből származó urea valójában a szervezetünkben tartja a vizet, amikor megszabadulunk a sótól.

"A természet szemlátomást talált egy utat arra, hogyan konzerválja a vizet, amit egyébként a só elszállítana a vizeletbe." - nyilatkozta Professor Friedrich C. Luft, a kutatóintézet munkatársa.

Úgy tűnik, a sós étrend hosszú távon kevésbé tesz minket szomjassá, mint egy alacsonyabb sótartalmú diéta. Rövidtávon viszont még mindig ivással válaszolunk a só bevitelre.

Forrás: www.iflscience.com

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.

Teák az energikus és egészséges évkezdéshez

A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.