Menü

Nem szomjasak, hanem éhesek leszünk a sótól?

Ha valami sósat eszünk, szomjasnak érezzük magunkat. Egy meglepő, újonnan megjelent vizsgálat eredményei szerint azonban nem mindig alakul így a történet.

Egy berlini kutatóintézet által végzett vizsgálatban 10 férfi vett részt. A férfiak két szimulációs járaton utaztak a Föld és a Mars között. Az egyik 105, a másik 205 napig tartott. Ez alatt az időszak alatt különböző sótartalmú étrendet kaptak.

A felmérés a Mars missziók miatt fontos, mert a hosszú időtartamú űrutazások során az asztronauták étrendjének szigorúan szabályozottnak kell lennie. Ebből kifolyólag fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen hatásai vannak a sónak az emberi szervezetre.

Korábban azt gondolták a sófogyasztás összefüggésben áll a fokozott vizelettermeléssel, mivel az emberek ilyenkor több folyadékot fogyasztanak. Viszont ez a tanulmány azt kommunikálja, hogy a nagyobb mennyiségű vizelet nem a fokozottabb folyadékbevitelnek köszönhető, annál is inkább, hogy a só beindított egy mechanizmust, amely a vesékben tartja a vizet. Hosszú távon ez alacsonyabb folyadékbevitelt eredményezhet.

"A tanulmány előtt az uralkodó elképzelés az volt, hogy a sót alkotó nátrium és klorid ionok megragadják a vízmolekulákat, és beépítik azokat a vizeletbe. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy a só a vizeletben marad, míg a víz visszajut a vesébe és a testbe."

Egereken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a magas sótartalmú diéta az éhségérzetet növeli, nem a szomjúságot. A fent leírt tanulmány alanyai is arról számoltak be, hogy a sós étrend után inkább éhesnek érezték magukat. Ez azt is sugallja, hogy a vizeletből származó urea valójában a szervezetünkben tartja a vizet, amikor megszabadulunk a sótól.

"A természet szemlátomást talált egy utat arra, hogyan konzerválja a vizet, amit egyébként a só elszállítana a vizeletbe." - nyilatkozta Professor Friedrich C. Luft, a kutatóintézet munkatársa.

Úgy tűnik, a sós étrend hosszú távon kevésbé tesz minket szomjassá, mint egy alacsonyabb sótartalmú diéta. Rövidtávon viszont még mindig ivással válaszolunk a só bevitelre.

Forrás: www.iflscience.com

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.