Nem szomjasak, hanem éhesek leszünk a sótól?
- Dátum: 2017.05.18., 20:23
- diéta, egészség, éhség, éhségérzet, emberi test, étrend, folyadék, folyadékbevitel, ivás, kutatás, Mars, só, szervezet, szomj, tudomány, vizelet
Ha valami sósat eszünk, szomjasnak érezzük magunkat. Egy meglepő, újonnan megjelent vizsgálat eredményei szerint azonban nem mindig alakul így a történet.
Egy berlini kutatóintézet által végzett vizsgálatban 10 férfi vett részt. A férfiak két szimulációs járaton utaztak a Föld és a Mars között. Az egyik 105, a másik 205 napig tartott. Ez alatt az időszak alatt különböző sótartalmú étrendet kaptak.
A felmérés a Mars missziók miatt fontos, mert a hosszú időtartamú űrutazások során az asztronauták étrendjének szigorúan szabályozottnak kell lennie. Ebből kifolyólag fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen hatásai vannak a sónak az emberi szervezetre.
Korábban azt gondolták a sófogyasztás összefüggésben áll a fokozott vizelettermeléssel, mivel az emberek ilyenkor több folyadékot fogyasztanak. Viszont ez a tanulmány azt kommunikálja, hogy a nagyobb mennyiségű vizelet nem a fokozottabb folyadékbevitelnek köszönhető, annál is inkább, hogy a só beindított egy mechanizmust, amely a vesékben tartja a vizet. Hosszú távon ez alacsonyabb folyadékbevitelt eredményezhet.
"A tanulmány előtt az uralkodó elképzelés az volt, hogy a sót alkotó nátrium és klorid ionok megragadják a vízmolekulákat, és beépítik azokat a vizeletbe. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy a só a vizeletben marad, míg a víz visszajut a vesébe és a testbe."
Egereken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a magas sótartalmú diéta az éhségérzetet növeli, nem a szomjúságot. A fent leírt tanulmány alanyai is arról számoltak be, hogy a sós étrend után inkább éhesnek érezték magukat. Ez azt is sugallja, hogy a vizeletből származó urea valójában a szervezetünkben tartja a vizet, amikor megszabadulunk a sótól.
"A természet szemlátomást talált egy utat arra, hogyan konzerválja a vizet, amit egyébként a só elszállítana a vizeletbe." - nyilatkozta Professor Friedrich C. Luft, a kutatóintézet munkatársa.
Úgy tűnik, a sós étrend hosszú távon kevésbé tesz minket szomjassá, mint egy alacsonyabb sótartalmú diéta. Rövidtávon viszont még mindig ivással válaszolunk a só bevitelre.
Forrás: www.iflscience.com
Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket
Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
A D-vitamin túladagolása
A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.
Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea
A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.
A mangostán különleges gyümölcs
A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.