Vállalkozni vagy alkalmazottnak lenni?
- Dátum: 2017.07.11., 09:46
- előny, energia-befektetés, főnök, hátrány, idő, pénz, siker, vállalkozás, vezető
Egy-egy zűrös hétfői nap után mindannyiunk fejében megfordul, hogy milyen jó is lenne a saját főnökünknek lenni. Senki nem befolyásol, magunk osztjuk be az időnket, azt csinálhatjuk és úgy, ahogy nekünk tetszik. A sok előny mellett azonban feltűnhet az árnyoldal is, ilyenkor mérlegelnünk kell.
Egy saját vállalkozás indítása számos előnnyel és hátránnyal rendelkezik. Ha saját vállalkozásunk van, rendszerint nem kötelező hétfőn reggel is nyolcra odaérni valahová. Nem kell előre a főnökünk házsárkodásával telített gondolatokkal ébrednünk, és tudjuk azt is, hogy az esetek többségében mi vezetgetjük munkánk fonalát. Mi magunk dönthetjük el, mivel szeretnénk foglalkozni, és megtervezhetjük a munkafolyamatokat.

Az életstílusunk így kielégítő lehet, és hosszú távon a nyereség gondolata is megnyugtató. A vezetői utasítástól való függetlenség sok ember számára nélkülözhetetlen. Az időbeosztásunkat is dinamikusabban tudjuk irányítani, mintha alkalmazottként dolgozunk akár egy cégnél, akár valamilyen állami szervnél.
A vállalkozások hátránya azonban ugyanitt mutatkozhat meg. Minden papírmunkát saját magunknak kell intéznünk, hacsak nem szerződünk pénzügyes, munkaügyes, jogász szakemberekkel. A munkaidő rendszerint nem délután négykor vagy fél ötkor végződik, és gyakran a hétvégék jelenléte sem annyira egyértelmű, mintha beosztottként töltjük a mindennapjainkat. Az biztos, hogy ha vállalkozóként igyekszünk egyengetni életünk vezérfonalát, jóval több hivatalos dologgal kell képbe kerülnünk.
Vigyáznunk kell azzal is, hogy ne vigyük túlzásba a munkát, hiszen a kezdeti fázisban – de sokaknál ez később is megmarad – megeshet, hogy napi 12-16 órát is dolgozunk. Ennek kihatása lehet emberi kapcsolatainkra, családi életünkre is, ezért ezekre a területekre érdemes több figyelmet szentelnünk. A stressz, ami a bizonytalanságból fakad, rányomhatja bélyegét az életünkre, hiszen az elején nem tudjuk, mennyire tudjuk sikerre vinni az elképzelt ötletünket, amibe oly sok időt, energiát és pénzt fektettünk. Ez hosszú távon teherként is nyomhatná a vállunkat, de fontos, hogy mindig higgyünk a céljainkban, abban, hogy igenis képesek vagyunk megcsinálni azt, amire már oly régóta várunk!
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.