Menü

Sportos anyukák - sportos gyerekek

"A motiváció elindít. A megszokás mozgásban tart."
(Jim Ryun)

Számomra az egészséghez hozzátartozik a napi mozgás, testedzés, rendszeres sport, akkor is, ha történetesen épp kisgyermekes épp kisgyermekes, várandós, újdonsült, elfoglalt vagy akármilyen anyukák vagyunk. Aki gyermekével sportol - duplán nyertes. Nemcsak saját fittségéért tesz, és saját egészségéért, alakjáért dolgozik, hanem a gyermekének is példát mutat, olyan rendszerhez szoktatja őket, mely később is az egészségére válik.

Megtanulja, hogy a sport olyan, mint a fogmosás. Az életünk része. A mindennapok része. Nem képezi gondolkodás tárgyát, hogy vajon belefér-e az időnkbe... Mert belefér.

Amikor ezeket a gondolatokat írom, nem a divatmagazinok vagy az internet csontsovány kismamáira gondolok, akik túledzik magukat terhesen, közben "fényevők" és szinte alig várják, hogy a szülőszobából ismét a futópadra léphessenek súlyzóval a kezükben, sőt, akár szülhetnének is már egyből ott, hogy ne maradjon el a napi edzés...

Nem ez a jó irány.

Viszont, amin meghatódtam és ezúton is a tiszteletem szeretném kifejezni feléjük: hétvégén volt szerencsém a Balatonon félmaratont futni, (ja és nem haltam bele - de erről majd egy másik cikkben...) s láttam ott babakocsival futó anyukákat, akik negyedmaratont, félmaratont nyomtak le a többiekkel bámulatos tempóban, apró gyerkőccel, babakocsistól, 3 keréken. Természetesen tempósan futva, végig mosolyogva!

Ha most lennék kisbabás anyuka, tuti ilyen futó-babakocsit vennék, nagyon ötletes!

A rosszindulatúak persze halkan megjegyezték a verseny végén, hogy vajon ezt élvezi-e a baba...de biztosan állíthatom, amit én láttam, aszerint a picurkák jól érezték magukat a babakocsikban, nézelődtek, nevetgéltek, míg anyukájuk kitartóan rótta az izzasztó kilométereket. Egy biztos: kevés pár hónapos gyerkőc büszkélkedhet máris egy félmaratonnal! Gratulálok nekik és anyukáiknak.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?

Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.

A tudatalatti lelki ereje

A tudatalatti fogalma hosszú ideje foglalkoztatja az embereket, hiszen egy nehezen megfogható, mégis rendkívül erős belső tartományról beszélünk. Bár működését gyakran misztikus jelenségekhez kötik, valójában nagyon is valós pszichológiai folyamatok sorozata. A tudatalatti olyan, mint egy csendben dolgozó háttérrendszer: állandóan figyel, értelmez, raktároz, és akkor is befolyásolja döntéseinket, amikor azt hisszük, teljesen tudatosan cselekszünk. Ebben rejlik valódi ereje. Nem harsány, nem irányít közvetlenül, mégis meghatározza életünk alapvető irányát.