Menü

Főételek a megfelelő vitaminfogyasztáshoz

Az őszi és téli vitaminfogyasztásról szóló cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy milyen leveseket érdemes fogyasztani annak érdekében, hogy meglegyen a napi szükséges 400 grammos zöldségfogyasztásunk. Most a második részben pedig a főételekről lesz szó.

Talán sokaknak eszébe jutnak a hagyományos főzelékfélék és a rakott zöldségek. A klasszikus főzelékféléket ízletesebbé, különlegesebbé tehetjük, ha némi reszelt sajtot adunk hozzájuk. Ez különösen a tejfölös habarással készülő főzelékfélék esetében ad különleges ízt. Ilyenkor kevesebb liszt felhasználásával sűríthetünk, hiszen az olvadó sajt is testességet kölcsönöz a főzeléknek, így nem csak az ízhatást tesszük teljesebbé, de egyúttal növeljük a fehérjetartalmat és csökkentjük a szénhidrát-tartalmat is.

A rakott ételek esetében is próbáljunk meg minél lazábban gondolkodni. Nyugodtan törjünk ki, a magyaros ízvilágból, használjunk bolognai mártásként elkészített húsos réteget, vagy akár besamellel készülőt a franciás ízhatásért, vagy hús helyet használjunk sajtot a teljesen más ízvilágért. A sajtos, és besameles ételeket szerecsendióval fűszerezzük. A hagyományos rizs-réteget helyettesíthetjük barna rizzsel, kölessel, de akár galuskával is. Legyünk bátrak, lehet, hogy új családi kedvencek születnek!

Húsok mellé köreteként is kínáljunk párolt vagy sült zöldségeket. A répát, zellert, a burgonyához hasonlóan elkészíthetjük például sütve, hasábrépának, zellernek, esetleg csőben sütve, de tócsninak is, illetve pürének elkészítve is finom. A zöldségpürék közül kiemelkedően kellemes ízhatású a karfiolpüré, mely színe miatt még emlékeztet is a hagyományos burgonyapürére. Ha pedig a karfiolt, karalábét aprítóban rizsszem méretűre aprítjuk, esetleg lereszeljük, majd egy kevés zsiradékon serpenyőben pár pillanatig pirítva rizsre emlékeztető köretet nyerhetünk. Ügyeljünk rá, hogy ez fél percnél több ne legyen, különben megfő, és püré lesz belőle, nem pedig „rizs”. A karfiol ízét semlegesíthetjük, ha az átpirításhoz hagymát dinsztelünk, és azzal pirítjuk készre a köretünket. Ugye, hogy nem is olyan nehéz ez a zöldségevés...?

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.