Menü

Főételek a megfelelő vitaminfogyasztáshoz

Az őszi és téli vitaminfogyasztásról szóló cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy milyen leveseket érdemes fogyasztani annak érdekében, hogy meglegyen a napi szükséges 400 grammos zöldségfogyasztásunk. Most a második részben pedig a főételekről lesz szó.

Talán sokaknak eszébe jutnak a hagyományos főzelékfélék és a rakott zöldségek. A klasszikus főzelékféléket ízletesebbé, különlegesebbé tehetjük, ha némi reszelt sajtot adunk hozzájuk. Ez különösen a tejfölös habarással készülő főzelékfélék esetében ad különleges ízt. Ilyenkor kevesebb liszt felhasználásával sűríthetünk, hiszen az olvadó sajt is testességet kölcsönöz a főzeléknek, így nem csak az ízhatást tesszük teljesebbé, de egyúttal növeljük a fehérjetartalmat és csökkentjük a szénhidrát-tartalmat is.

A rakott ételek esetében is próbáljunk meg minél lazábban gondolkodni. Nyugodtan törjünk ki, a magyaros ízvilágból, használjunk bolognai mártásként elkészített húsos réteget, vagy akár besamellel készülőt a franciás ízhatásért, vagy hús helyet használjunk sajtot a teljesen más ízvilágért. A sajtos, és besameles ételeket szerecsendióval fűszerezzük. A hagyományos rizs-réteget helyettesíthetjük barna rizzsel, kölessel, de akár galuskával is. Legyünk bátrak, lehet, hogy új családi kedvencek születnek!

Húsok mellé köreteként is kínáljunk párolt vagy sült zöldségeket. A répát, zellert, a burgonyához hasonlóan elkészíthetjük például sütve, hasábrépának, zellernek, esetleg csőben sütve, de tócsninak is, illetve pürének elkészítve is finom. A zöldségpürék közül kiemelkedően kellemes ízhatású a karfiolpüré, mely színe miatt még emlékeztet is a hagyományos burgonyapürére. Ha pedig a karfiolt, karalábét aprítóban rizsszem méretűre aprítjuk, esetleg lereszeljük, majd egy kevés zsiradékon serpenyőben pár pillanatig pirítva rizsre emlékeztető köretet nyerhetünk. Ügyeljünk rá, hogy ez fél percnél több ne legyen, különben megfő, és püré lesz belőle, nem pedig „rizs”. A karfiol ízét semlegesíthetjük, ha az átpirításhoz hagymát dinsztelünk, és azzal pirítjuk készre a köretünket. Ugye, hogy nem is olyan nehéz ez a zöldségevés...?

Az instant levesek kultúrája és hatásai

Az instant levesek világszerte népszerűek a gyorsaságuk, olcsóságuk és egyszerűségük miatt – sokan mégis túl gyakran nyúlnak utánuk. Bár elsőre ártalmatlannak tűnnek, hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A kultikus státuszuk mögött sokszor tápanyaghiány, sótúladagolás és egyoldalú táplálkozás húzódik meg.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.

Tapas – a spanyolok egyik étkezési szokása

Ahány ország, annyi étkezési forma, annyiféle fűszerezés, vagy szokás. A spanyolok többek között a tapasra esküsznek, és milyen jól teszik.

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Mit rejt egy energiaital? A koffein hatása a fiatal szervezetre

Egyre inkább köztudott, hogy az üdítők világa vonzza a kamaszokat. A 2024-es magyarországi korhatárosítás, amely nemrégiben lépett életbe megtiltotta az energiaitalok árusítását 18 év alattiaknak, bizonyos feltételek mellett. A döntést sokan felesleges szabályozásnak, mások bölcs lépésnek tartják. Azonban az biztos, hogy a koffeinen túl más adalékanyagok is veszélyt jelentenek. Ugyanis a serkentő löttyök tömkelege nem csak tömény erő dobozba zárva, hanem komplexebb termékek sokasága.