Menü

Főételek a megfelelő vitaminfogyasztáshoz

Az őszi és téli vitaminfogyasztásról szóló cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy milyen leveseket érdemes fogyasztani annak érdekében, hogy meglegyen a napi szükséges 400 grammos zöldségfogyasztásunk. Most a második részben pedig a főételekről lesz szó.

Talán sokaknak eszébe jutnak a hagyományos főzelékfélék és a rakott zöldségek. A klasszikus főzelékféléket ízletesebbé, különlegesebbé tehetjük, ha némi reszelt sajtot adunk hozzájuk. Ez különösen a tejfölös habarással készülő főzelékfélék esetében ad különleges ízt. Ilyenkor kevesebb liszt felhasználásával sűríthetünk, hiszen az olvadó sajt is testességet kölcsönöz a főzeléknek, így nem csak az ízhatást tesszük teljesebbé, de egyúttal növeljük a fehérjetartalmat és csökkentjük a szénhidrát-tartalmat is.

A rakott ételek esetében is próbáljunk meg minél lazábban gondolkodni. Nyugodtan törjünk ki, a magyaros ízvilágból, használjunk bolognai mártásként elkészített húsos réteget, vagy akár besamellel készülőt a franciás ízhatásért, vagy hús helyet használjunk sajtot a teljesen más ízvilágért. A sajtos, és besameles ételeket szerecsendióval fűszerezzük. A hagyományos rizs-réteget helyettesíthetjük barna rizzsel, kölessel, de akár galuskával is. Legyünk bátrak, lehet, hogy új családi kedvencek születnek!

Húsok mellé köreteként is kínáljunk párolt vagy sült zöldségeket. A répát, zellert, a burgonyához hasonlóan elkészíthetjük például sütve, hasábrépának, zellernek, esetleg csőben sütve, de tócsninak is, illetve pürének elkészítve is finom. A zöldségpürék közül kiemelkedően kellemes ízhatású a karfiolpüré, mely színe miatt még emlékeztet is a hagyományos burgonyapürére. Ha pedig a karfiolt, karalábét aprítóban rizsszem méretűre aprítjuk, esetleg lereszeljük, majd egy kevés zsiradékon serpenyőben pár pillanatig pirítva rizsre emlékeztető köretet nyerhetünk. Ügyeljünk rá, hogy ez fél percnél több ne legyen, különben megfő, és püré lesz belőle, nem pedig „rizs”. A karfiol ízét semlegesíthetjük, ha az átpirításhoz hagymát dinsztelünk, és azzal pirítjuk készre a köretünket. Ugye, hogy nem is olyan nehéz ez a zöldségevés...?

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?