Parlagfűvel az allergia ellen?
- Dátum: 2017.11.14., 11:25
- allergia, deszenzibilizálás, farmakológus, gyógynövény, parlagfű, pollen
Cikksorozatunk első részében általánosan bemutattuk Dr. Csupor Dezső egyetemi docens előadását, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa. Prezentációjában a gyógynövények használatáról, helyes és helytelen alkalmazásáról, felhasználásáról esett szó. Akkor megígértük, hogy a parlagfű témáját részletesen is érintjük.
Magyarországon sokan ismerik azt a szemléletet, hogy a parlagfű valamely formájú fogyasztásával megküzdhetünk a sokakat kínzó parlagfű allergiával. Vajon mi igaz ebből? Tényleg segít, vagy téves az információ - mit mond a szakember?
Hogyan is allergizál pontosan a parlagfű? A pollenjében lévő fehérjék azok, amelyre sokan érzékenyek. A parlagfű, mint allergiát gyógyító szer nézőpontjának alapja a deszenzibilizálás fogalma. Ez azt jelenti, hogy apránként, emelkedő dózisban adagolnak valamit, s ezzel érzéketlenné teszik a szervezetet az adott anyagra vagy dologra.
Igen ám, viszont érdekesség, hogy a parlagfüves termékek szinte kizárólag virágzás előtti parlagfüvet tartalmaznak, viszont nem maga a növény, hanem a fent már említett, virágzáskor termelődő pollen az, ami allergiás hatásokat válthat ki. Ez az ellentmondás azt igazolja, hogy ez a módszer sajnos hatástalan kell, hogy legyen.
Jó ha tudjuk még, hogy Magyarországon kívül a parlagfüvet sehol a világon nem használják gyógynövényként, annak ellenére, hogy nem magyar eredetű növény. Egy amerikai etno-farmakológus szerint a régi időkben is csak nagyon ritkán használták gyógynövényként a parlagfüvet, és egyáltalán nem elterjedt az alkalmazása a mai napig sem.
Sőt, a patkánykísérletek szerint a parlagfűnek citotoxikus hatása van, ami azt jelenti, hogy rontja a máj- és vesefunkciókat. Érdekesség még, hogy az állatok egyáltalán nem szeretik lelegelni a parlagfüvet!
Az is tény továbbá, hogy a parlagfűvel kapcsolatos tapasztalataink mindössze pár évesek, s ez az idő még nem elegendő ahhoz, hogy hosszú távú következtéteseket tudjunk levonni. No de akkor vajon miért olyan elterjedtek kis hazánkban a gyógynövényes termékek, miért terjesztik őket? Talán a válasz nem is olyan bonyolult...
A válasz sajnos a profit. Óriási üzletet jelent, hiszen a parlagfűhöz olcsó hozzájutni, és az allergia sokakat érint, nagy a célcsoport. Ha pedig az említett virágzás előtti állapotú növényt használják fel, akkor rövid távon alacsony a kockázat mértéke is.
„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.
Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.
Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.