Parlagfűvel az allergia ellen?
- Dátum: 2017.11.14., 11:25
- allergia, deszenzibilizálás, farmakológus, gyógynövény, parlagfű, pollen
Cikksorozatunk első részében általánosan bemutattuk Dr. Csupor Dezső egyetemi docens előadását, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa. Prezentációjában a gyógynövények használatáról, helyes és helytelen alkalmazásáról, felhasználásáról esett szó. Akkor megígértük, hogy a parlagfű témáját részletesen is érintjük.
Magyarországon sokan ismerik azt a szemléletet, hogy a parlagfű valamely formájú fogyasztásával megküzdhetünk a sokakat kínzó parlagfű allergiával. Vajon mi igaz ebből? Tényleg segít, vagy téves az információ - mit mond a szakember?
Hogyan is allergizál pontosan a parlagfű? A pollenjében lévő fehérjék azok, amelyre sokan érzékenyek. A parlagfű, mint allergiát gyógyító szer nézőpontjának alapja a deszenzibilizálás fogalma. Ez azt jelenti, hogy apránként, emelkedő dózisban adagolnak valamit, s ezzel érzéketlenné teszik a szervezetet az adott anyagra vagy dologra.
Igen ám, viszont érdekesség, hogy a parlagfüves termékek szinte kizárólag virágzás előtti parlagfüvet tartalmaznak, viszont nem maga a növény, hanem a fent már említett, virágzáskor termelődő pollen az, ami allergiás hatásokat válthat ki. Ez az ellentmondás azt igazolja, hogy ez a módszer sajnos hatástalan kell, hogy legyen.
Jó ha tudjuk még, hogy Magyarországon kívül a parlagfüvet sehol a világon nem használják gyógynövényként, annak ellenére, hogy nem magyar eredetű növény. Egy amerikai etno-farmakológus szerint a régi időkben is csak nagyon ritkán használták gyógynövényként a parlagfüvet, és egyáltalán nem elterjedt az alkalmazása a mai napig sem.
Sőt, a patkánykísérletek szerint a parlagfűnek citotoxikus hatása van, ami azt jelenti, hogy rontja a máj- és vesefunkciókat. Érdekesség még, hogy az állatok egyáltalán nem szeretik lelegelni a parlagfüvet!
Az is tény továbbá, hogy a parlagfűvel kapcsolatos tapasztalataink mindössze pár évesek, s ez az idő még nem elegendő ahhoz, hogy hosszú távú következtéteseket tudjunk levonni. No de akkor vajon miért olyan elterjedtek kis hazánkban a gyógynövényes termékek, miért terjesztik őket? Talán a válasz nem is olyan bonyolult...
A válasz sajnos a profit. Óriási üzletet jelent, hiszen a parlagfűhöz olcsó hozzájutni, és az allergia sokakat érint, nagy a célcsoport. Ha pedig az említett virágzás előtti állapotú növényt használják fel, akkor rövid távon alacsony a kockázat mértéke is.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.