Esti kifogások - A te gyereked mit talál ki?
- Dátum: 2018.01.27., 18:28
- Martinka Dia
- álmos, altatás, aludni, alvás, anya, apa, cikk, édesség, éhes, esti mese, fázni, felébred, férj, filmnézés, fogmosás, fürdés, harc, internet, iskola, ivás, játék, kakaó, kifogás, kisgyermek, következetesség, lefekvés, mesekönyv, napirend, nyugalom, orr, óvoda, pisilni, pisztoly, rajz, reggel, sötét, számítógép, szénhidrát, szomjas, szüleik, tévénézés, tigris, vacsora, víz, zseblámpa
"Éhes vagyok!”
„Szomjas vagyok!”
„Pisilni kell!”
„Folyik az orrom!”
„Nem mostam fogat!”
„Apa hol van?”
„Nézhetek tévét?”
„Szeretlek anya!”
„Hol a tigrisem?”
„Kérem a pisztolyokat!”
„Nem vagyok álmos!”
„Már aludtam és felébredtem!”
„Akkor kakilni kell!”
Amikor ezt írom- esküszöm- pont ez történik, csak gyorsan le kell gépelnem, amit hallok és kész is. Nálunk a vacsoráztatás és fürdetés után közelharc következik, amit az esti lefekvésért vívunk egymással. Reggel mennyire más! Akkor szó nélkül szundítanak, semmi tiltakozás nincs az alvás ellen. Szunyókálnának tán délig is, ha nem lenne iskola, óvoda.
Olvastam egy cikket interneten arról, mely tényezők nehezítik a kisgyermekek lefektetését, elalvását. Ilyen például a túl hosszú délutáni alvás, a sok édesség, a szénhidrátokkal felturbózott vacsora, egy pohár cukros kakaó, egy felborult esetleg nem megfelelő napirend, lefekvés előtti tévézés, számítógépezés, túl heves játék. Ezekre azonban figyelünk.
Megvan a rendszer, egy egészséges vacsora, lazító fürdő, homályos esti fény a szobájukban, egy halkan felolvasott kellemes esti mese s következetesség. Sokszor ez mind azonban mégsem elég!
Olykor feladom! Vajon nálunk megy csak ez a lefekvés ilyen vontatottan? Mire egyet ágyba dugok, addigra kijön a másik valami indokkal, mintha egy társasjátékban a "Lépj vissza öt lépést!" dobtam volna.
Máskor meg könnyen beleegyeznek a lefekvésbe és szépen kézen fogva a szobájukba sétálnak (ami alapból gyanús). Ilyenkor lefekvés után kuncognak a takaró alatt, vagy zseblámpáznak a sötétben, esetleg a kicsi felmászik az emeletes ágyon a nagyhoz, s halkan mesekönyvet néznek az elemlámpáikkal, vicceket mesélnek, vihorásznak.
Valahol megértem, hogy az egész napot este szeretnék bepótolni és a szüleikkel közösen játszani utána sokáig ébren maradni. Megértem, hogy csak anyának és apának csinálja mindezt a gyerek, mert a szüleire van szüksége. Ugyanakkor a reggeli ébresztésnél százszor megbánunk minden kikönyörgött plusz fél óra esti játékot, tévézést, vagy extra hosszú mesélést.
Be kell valljam, hogy piszok egy anyuka vagyok. Ma este 7 órakor lefektettem őket. Úgysem tudják hány óra van, így hát azt mondtam: „Mindjárt nyolc óra, lefekvés!”. Szót fogadtak. Mi pedig a férjemmel végre megnézhettünk egy filmet nyugodtan, csendben, kettesben. Szép estét!
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.