Menü

A lélek is lehet beteg III. rész

Sokan keverik, azonban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel. A skizofrénia a „szkhidzó”, vagyis hasítani és a „phrén”, vagyis lélek szavakból származik. Ez a betegség általában lassan alakul ki. A serdülőkor táján jellemző az első tünetek felbukkanása, de későbbi életkorban is megjelenhet, például nők esetében kritikus lehet a gyermekszülés és a változó kor. Általánosságban jellemző az önmagukban értelmes, összefüggésükben viszont értelmetlen szavak használata.

Gyakran kísérik téveszmék és akusztikus hallucinációk a többi tünetet. Kívül érzelmileg eltompultnak látszik a beteg, azonban e mögött sokszor nyugtalanság húzódik meg, ami dührohamok formájában törhet elő.

Az úgynevezett pozitív tünetek közé tartoznak az érzéki csalódások - mint például a már említett akusztikus hallucinációk - és a tévképzetek, miszerint megfigyelik, vagy épp befolyásolják. A pozitív tüneteknek megfelelően van egy negatív tünetcsoport is. Ilyen a zárkózottság, az érzelmek megváltozása, kiüresedés.

A viselkedésre a nárcizmus és ismétlődés jellemző. Ismétlődés alatt például bizarr, a betegre jellemző mozdulatok, arckifejezések gyakori használatát értjük. A hanglejtés szokatlan; jellemző az új, kitalált szavak használata. A személyes higiéniát általában elhanyagolják, gyakorian a saját testtel kapcsolatos hallucinációk is. Romlanak a kognitív funkciók – figyelem, memória, problémamegoldás – és a szociális élet. Bizalmatlanok másokkal szemben, eltávolodnak a külvilágtól.

Genetikailag meghatározott a betegség. Kimutatták, hogy egypetéjű ikreknél annak az esélye, hogy a testvérpár egyik tagjának megbetegedése esetén a másik is megbetegszik, 40-50%. Kétpetéjű ikreknél ugyanerre 12-15%-os esély van. Természetesen a környezet is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az anyaméhen belüli élet első 2/3-a és a szülés is kritikus időszak. Ebben az időszakban elszenvedett káros hatások növelik a betegség kialakulásának esélyét.

Bár régebben gyógyíthatatlannak tartották a skizofréniát, ma már vannak olyan gyógyszerek, amikkel kezelhetők, sőt akár meg is szüntethetők a pszichotikus tünetek. Sajnos kizárólag pszichoterápiával nem gyógyítható, de nagyon fontos szerepet játszik a kezelés során ez is.

Érdekességképp pár híresség, akik szintén skizofréniában szenvedtek: Vincent van Gogh, Picasso és Csontváry Kosztka Tivadar.

Ha érdekelnek más lelki eredetű betegségek is, akkor a cikksorozat első részét elolvashatod itt, a másodikat pedig itt.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.