Menü

Külföldi önkéntesség-gyermekből felnőtt 2.

Előzőleg a külföldre kivándorolt vagy onnan már éppen hazatért magyarokról szóló dokumentumfilm-sorozatról írtam. Ennek kapcsán és folytatásként most saját tapasztalataimat osztom meg, hiszen 10 hónap kinn- tartózkodás után hazatértem.

Korábbi cikkemben áttekintettük az önkéntes nehézségeit, most lássuk milyen erősségeket fedezhetünk fel magunkban!

Egy ilyen projekt során az ember nemcsak gyengeségeire, hanem nagyon sok rejtett jó tulajdonságára is rájöhet. Sokszor olyan helyzetek adódhatnak a munkahelyen és azon kívül, amikkel addig sohasem találkozott. A lényeg, nem szabad félni, hanem merni kell kipróbálni magunkat.

Esetemben hatalmas félelmem a fogyatékosokkal való munkával kapcsolatban volt; hogyan viszonyulok majd hozzájuk, lesz-e elég türelmem, elfogadnak-e, stb…végül a 10 hónap legszebb pillanatait velük éltem át. Valóban nehéz volt és sokszor úgy éreztem, túl közel kerültem hozzájuk és együtt sírtunk és nevettünk, de ez mindennel felért és megérte. Nagyon nehéz volt elszakadni tőlük.

Egy másik fontos dolog, amit az ember megtanul egy ilyen projekt során: megtanulni elengedni és elbúcsúzni. Hiszen az emberek jöttek és mentek. Mint ahogyan én is.

Az ilyen programok során nemcsak megtanuljuk tudatosítani magunkban, hogy egyszer minden véget ér, hanem könnyebben kezeljük a váratlan helyzeteket, amiket egyedül kell megoldanunk. Alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez, szokásokhoz, de ugyanakkor itt is adódhatnak olyan szituációk, amikre nem számítunk. Esetemben az olasz kultúra sajátosságai, mint boltok nyitva tartása; új napirend; illetve a tömegközlekedés kiszámíthatatlansága, ami miatt egyszer pl. teljesen egyedül ott ragadtam egy városban és egy hotelben kellett töltenem egy éjszakát. Az ilyen dolgok viszont magabiztosabbá edzik az embert.

Mindenkinek ajánlom az EVS-t, aki szeretne még egy kis haladékot a felnőtté válás előtt; aki szeretne utazni, világot látni; aki szeretné felfedezni önmagát – szembesülni a jó és rossz oldalával is, és aki szeretne felnőni, de eddig nem sikerült.

/Szerző:Gősi Gabriella/

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.