Agyi defibrillátorral epilepsziásokon segítenek az SZTE kutatói
- Dátum: 2018.02.10., 20:50
- agy, defibrillátor, epilepszia, idegsejt, impulzus, kezelés, kutatás, SZTE
A szegedi kutatók által kifejlesztett agyi defibrillátor a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani az epilepsziás rohamokat a beteg páciensekben. Az SZTE Lendület pályázatos agykutatója, Berényi Antal ötlete nyomán elindult interdiszciplináris együttműködést és fejlesztést leíró cikket a NatureCommunications nevű rangos lap 2018. február 2-án közölte.
A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepszia-roham típusok leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója, hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást. E módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van.
Az állatkísérletes eredmények humángyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Berényi-féle Lendület-csoport az SZTE Pathológiai Intézet és az SZTE Neurológiai Klinika néhány munkatársával. Az interdiszciplináris kutatás öt évnyi munkájának világszínvonalú eredményét a NatureCommunications nevű rangos lapban 2018. február 2-án megjelent publikáció ismerteti.
– Valós időben tudjuk akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általunk kidolgozott neminvazív agy-ingerlési eljárásunkkal. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, ésa nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmányunknak 2018. január 2-án – egy Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében – el is kezdtük a prototípusfejlesztését – jelenti ki Berényi Antal.
Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőrre, vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül – a sejtmebrántulajdonságai miatt – összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.
–Nem jelezhető előre az epilepsziás roham kialakulása. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő – például depressziós vagy epilepsziás –páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Ez az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva – éppen ettől annyira újszerű – emlékeztet az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás.
– Ünnepnek számít ilyen szép munkában részt venni! – fogalmaz Iványi Béla. Az SZTE Pathológiai Intézet vezető professzor eddigi munkássága megkoronázásának tekinti, hogy több munkatársával egyetemben bekapcsolódhatott a szegedi egyetemen egy olyan világszínvonalú interdiszciplináris kutatásba, amely több intézet konstruktív együttműködésének az eredménye.
Ez a társadalmi hasznosság-orientált kutatásnak egy új, a Szegedi Tudományegyetemen megvalósult modellje.
/Fotó:Bobkó Anna/
Porfíria, a test rejtett zavara
A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.