Sport? Kultúra? Életmód? – Amit a néptánc adhat nekünk
- Dátum: 2018.04.06., 21:52
- egészség, harmónia, hobbi, kikapcsolódás, művészet, néptánc, népzene, sport, szabadidő, tánc, zene
Mindenki szeret egy hosszú hét után péntek este kikapcsolódni. Pihenni, nézni egy filmet, jó meleg fürdőt venni és egyszerűen nem gondolni semmire. Mozgás? Az ilyenkor szóba sem jöhet, hiszen annyi mindent lehet csinálni helyette. Mégis vannak olyan bátor, vagy talán egyesek szerint mazochista emberek, akik ezt az elfoglaltságot választják a pihenés és szórakozás helyett. A néptáncosok is ilyenek. Középiskolások, egyetemisták, dolgozó fiatalok (és persze idősebbek), fiúk és lányok, férfiak és nők, akik a szabadidejük jelentős részét arra áldozzák, hogy próbákra járjanak, felvállalva ezzel az olykor nem kevés fáradságot, ami egy-egy tánc elsajátításával jár. No, de miért is teszik ezt?
A válasz összetett. Legelőször is azért, mert ez nekik nem fáradság. Annak ellenére, hogy a tánc rendkívül megerőltető mozgásforma, amely szinte minden izomcsoportot egyszerre megmozgat, mégis van benne valami pihentető, ami miatt észre sem veszik, hogy a szervezetük órák óta nagy igénybevételnek van kitéve. Valami furcsa módon boldogító érzés, ami túlmutat azon, hogy a tánc is mozgás. Mi ez a plusz?

Az első pluszt a társak jelentik. Aki táncol, nem magának és magáért teszi: a párjáért, a társaiért, az egész csoportért. A tánc közösségformáló ereje megkérdőjelezhetetlen. Nemcsak maga a tevékenység, hanem a fellépések, versenyek, bemutatók is biztosítják azt az összetartó erőt, ami minden tánccsoportban megmutatkozik. Kutatások kimutatták, hogy a néptánc, az a sport, amelyen belül a legtöbb házasságkötés történik. Nem véletlen! Ezeket az embereket, ugyanaz a cél vezérli: maradandót alkotni a már meglévőből, maivá tenni a régit, örökíteni a kultúrát, amely az elődeinké és egyben mindannyiunké.
A második pluszt a zene jelenti. Ki az, aki még nem futott, edzett vagy tornázott zenével? A táncosok nem zenével mozognak, hanem zenére. A néptánc elkülöníthetetlen része a népzene, amely szélesíti a zenei műveltséget, formálja a zenei ízlést, megnyugtat, vagy éppen felkavar, érzelmeket fejez ki helyettünk. A zene a táncos dísze, és a tánc a zenéé.
És mi az, ami a legjobb az egészben? A táncos bulik. Fiatalok és idősek, háromtól nyolcvan éves korig, mind megfordulnak a különböző táncházakban és népzenei fesztiválokon. Azt a hangulatot, amit a népzenészek és néptáncosok teremtenek, semmi sem utánozhatja. Belépünk egy táncházba, és azt érezzük, nem csupán örökítjük és továbbadjuk a hagyományokat, amelyeket dédnagyanyáink ránk hagytak, hanem meg is éljük azokat. Nem csupán gyönyörködtetünk, hanem művelünk is, nemcsak mozgunk és énekelünk, hanem formálódunk, pihenünk és szórakozunk is. Ez az, amit nem lehet leírni, meg kell tapasztalni

Aki még mindig kételkedik, hogy a néptánc valóban hasznos tevékenység-e, annak itt egy lista 5 nyomós érvről, ami mellette szól:
- Növeli az állóképességet, erősíti a comb-, kar- és farizmokat.
- Szebb tartást, jobb kiállást biztosít.
- A test mellett a lélek egyik legjobb orvossága is, a zenén, a mozdulatokon, az előadott történeteken keresztül segíti az érzelmek egészséges kifejezését, ezáltal harmóniába kerülhetsz önmagaddal.
- Javítja a társas kapcsolataidat, új barátokat, társakat szerezhetsz, megtalálhatod a saját „táncos családodat”.
- Rengeteg táncos bulin és kiránduláson vehetsz részt, eljuthatsz távoli országokba is fellépni, ha elég kitartó vagy.
Kiderült, hogy a tánc nem csupán egy sport vagy művészet, nemcsak egy hobbi, hanem életmód is, amit ha szeretettel csinálsz, kiegyensúlyozottabbá teheti az életedet, és általa Te is nyújthatsz valamit másoknak.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.