Emésztési zavarok – akarsz róla beszélni?
- Dátum: 2018.04.26., 22:10
- Martinka Dia
- alkohol, almaecet, aszalt gyümölcsök, bélnyálkahártya, bogyós gyümölcs, chili paprika, civilizációs betegség, csoki, ebéd, egészség, egészségmegőrzés, emésztés, emésztőrendszer, erjesztett étel, érrendszer, étkezés, folyadék, gabonák, gondolatmenet, gramm, gyógytea, gyulladás, gyümölcsök, gyümölcssaláta, hangulat, joghurt, jótékony, káros, kávé, komfortérzet, korpák, magok, működés, napi közérzet, népbetegség, recept, reggeli, rendszeres, rostfogyasztás, rosttartalom, segítség, sport, székrekedés, szervezet, szívműködés, tápanyag, tápanyag felvétel, táplálkozás, tea, teljes kiőrlésű, téma, test, tízórai, uzsonna, vacsora, változatos, víz, zabkása, zabpehely, zöldköret, zöldségek, zsír
Nem gondolnám, hogy kényes téma, szerintem semmi sem az, ha a napi közérzetünkről, hasi komfortérzetünkről, hangulatunkról, egészségünkről van szó. Testünk minden eleme az emésztőrendszerbe került tápanyagokból épül fel. Ha azt akarjuk, hogy jó legyen az emésztésünk, akkor érdemes bekapcsolódni gondolatmenetembe.
Nagyon fontos az emésztőrendszer megfelelő működése szempontjából, hogy együnk sok rostot. Én ezt tenném az első helyre. Ma már sajnos népbetegségnek, civilizációs betegségnek számítanak az emésztőrendszerhez tartozó betegségek, melyek hátterében sokszor a rostszegény táplálkozás áll. Mik a rostok? A rostok az emészthetetlen szénhidrátok közé tartoznak, tápértékkel nem rendelkeznek, a szervezetünkre nézve azonban rendkívül jótékony hatással bírnak.

A szervezetnek naponta körülbelül 30-40 gramm rostra van szüksége. Ezzel szemben Magyarországon ez az érték csak alig 15 gramm. Magas rosttartalmú zöldségek a zöldborsó, karfiol, bab, gyümölcsök közül pedig az alma, birs, egres, ribizli. Én az aszalt szilvára, vagy a dédi szilvalekvárjára esküszöm, ha a fiaim székrekedéssel küzdenek, ezzel gyorsan segítek rajtuk. Mindenképpen javasolt, hogy fogyasszunk minél több friss zöldséget és gyümölcsöt, de magas rosttartalmuk van a teljes kiőrlésű gabonáknak, korpaféléknek is. A rostoknak számos egészségmegőrző hatása van, ám a túlzott rostfogyasztás káros is lehet: károsodhat a bélnyálkahártya, romolhat a tápanyag felvétel, mindenképpen figyeljünk az arányokra. Remek recept rost dús étkezésre egy doboz élőflórás joghurt, egy szelet teljes kiőrlésű pirítóssal, uborkával és paradicsommal. Esetleg a húsos főételünk mellé egy nagy adag zöldköret, tízóraira friss gyümölcssaláta, netán teljes kiőrlésű zabpehelyből készített zabkása magvakkal, gyümölcsökkel.
Emésztésünket segíti az is, ha minél több erjesztett ételt eszünk. A natúr joghurt, a kefír, a savanyú káposzta a bennük lévő élő baktérium-kultúrák segítségével kifejezetten jót tesznek a belek működésének. Gyakran iszom almaecetes vizet napközben (egy evőkanál almaecetet teszek egy pohár vízhez) ez is segíti az emésztést.

Sajnos én időhiány miatt gyakran kapkodva eszem az ebédemet, pedig nem is gondolnánk, mennyit számít, ha alaposan megrágjuk az ételt. Nem véletlenül mondják, hogy az emésztés a szájban kezdődik.
Említésképp hoztam néhány olyan ételt is, ami nem hat túl jól a bélműködésre, s az emésztésünkre sincs a legjobb hatással, ezek többek közt a kukorica, melynek lebontása nehezebb, s több idejébe telik a szervezetünknek. Az alkohol, kávé és a tea is sajnos kárt okozhatnak az emésztőrendszerben. A chili paprika irritálja a beleket, lassítja az emésztést, a bogyós gyümölcsök apró kis magjai pedig gyulladást is okozhatnak az emésztőrendszerünkben. A csokit én is nagyon szeretem, de problémát okozhat, ha emésztési gondokkal küzdünk, s a zsírban tocsogó ételek sem épp a barátaink, ha az emésztésről, érrendszerről, szívműködésről beszélünk.

Mindenféle emésztést segítő tanácsunk azonban teljesen felesleges olvasnivaló volt, ha nem iszunk elég folyadékot, teát, ásványvizet, nem táplálkozunk változatosan, s nem iktatjuk be heti rendszerességgel - mondjuk 3-4 alkalommal - azt a sporttevékenységet, amit nemcsak az emésztőrendszerünk hálálna meg, hanem az egész szervezet.
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.
Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?
Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.
Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve
Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.