Menü

Emésztési zavarok – akarsz róla beszélni?

Nem gondolnám, hogy kényes téma, szerintem semmi sem az, ha a napi közérzetünkről, hasi komfortérzetünkről, hangulatunkról, egészségünkről van szó. Testünk minden eleme az emésztőrendszerbe került tápanyagokból épül fel. Ha azt akarjuk, hogy jó legyen az emésztésünk, akkor érdemes bekapcsolódni gondolatmenetembe.

Nagyon fontos az emésztőrendszer megfelelő működése szempontjából, hogy együnk sok rostot. Én ezt tenném az első helyre. Ma már sajnos népbetegségnek, civilizációs betegségnek számítanak az emésztőrendszerhez tartozó betegségek, melyek hátterében sokszor a rostszegény táplálkozás áll. Mik a rostok? A rostok az emészthetetlen szénhidrátok közé tartoznak, tápértékkel nem rendelkeznek, a szervezetünkre nézve azonban rendkívül jótékony hatással bírnak.

A szervezetnek naponta körülbelül 30-40 gramm rostra van szüksége. Ezzel szemben Magyarországon ez az érték csak alig 15 gramm. Magas rosttartalmú zöldségek a zöldborsó, karfiol, bab, gyümölcsök közül pedig az alma, birs, egres, ribizli. Én az aszalt szilvára, vagy a dédi szilvalekvárjára esküszöm, ha a fiaim székrekedéssel küzdenek, ezzel gyorsan segítek rajtuk. Mindenképpen javasolt, hogy fogyasszunk minél több friss zöldséget és gyümölcsöt, de magas rosttartalmuk van a teljes kiőrlésű gabonáknak, korpaféléknek is. A rostoknak számos egészségmegőrző hatása van, ám a túlzott rostfogyasztás káros is lehet: károsodhat a bélnyálkahártya, romolhat a tápanyag felvétel, mindenképpen figyeljünk az arányokra. Remek recept rost dús étkezésre egy doboz élőflórás joghurt, egy szelet teljes kiőrlésű pirítóssal, uborkával és paradicsommal. Esetleg a húsos főételünk mellé egy nagy adag zöldköret, tízóraira friss gyümölcssaláta, netán teljes kiőrlésű zabpehelyből készített zabkása magvakkal, gyümölcsökkel.

Emésztésünket segíti az is, ha minél több erjesztett ételt eszünk. A natúr joghurt, a kefír, a savanyú káposzta a bennük lévő élő baktérium-kultúrák segítségével kifejezetten jót tesznek a belek működésének. Gyakran iszom almaecetes vizet napközben (egy evőkanál almaecetet teszek egy pohár vízhez) ez is segíti az emésztést.

Sajnos én időhiány miatt gyakran kapkodva eszem az ebédemet, pedig nem is gondolnánk, mennyit számít, ha alaposan megrágjuk az ételt. Nem véletlenül mondják, hogy az emésztés a szájban kezdődik.

Említésképp hoztam néhány olyan ételt is, ami nem hat túl jól a bélműködésre, s az emésztésünkre sincs a legjobb hatással, ezek többek közt a kukorica, melynek lebontása nehezebb, s több idejébe telik a szervezetünknek. Az alkohol, kávé és a tea is sajnos kárt okozhatnak az emésztőrendszerben. A chili paprika irritálja a beleket, lassítja az emésztést, a bogyós gyümölcsök apró kis magjai pedig gyulladást is okozhatnak az emésztőrendszerünkben. A csokit én is nagyon szeretem, de problémát okozhat, ha emésztési gondokkal küzdünk, s a zsírban tocsogó ételek sem épp a barátaink, ha az emésztésről, érrendszerről, szívműködésről beszélünk.

Mindenféle emésztést segítő tanácsunk azonban teljesen felesleges olvasnivaló volt, ha nem iszunk elég folyadékot, teát, ásványvizet, nem táplálkozunk változatosan, s nem iktatjuk be heti rendszerességgel - mondjuk 3-4 alkalommal - azt a sporttevékenységet, amit nemcsak az emésztőrendszerünk hálálna meg, hanem az egész szervezet.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.