A kávé és minden, amit érdemes róla tudni
- Dátum: 2018.07.04., 20:27
- agyi aktivitás, antioxidáns, anyagcsere, élénkítő, élettani hatás, előny, fajta, feldolgozás, foszfor, hatás, kávé, kávécserje, kockázat, koffein, magnézium, negatív, pozitív, serkentő, származás, teljesítőképesség, termés, vitamin, vízhajtó
A kávé, mint ital, a legtöbbek számára ismert. Mindenkinek megvan a kedvenc fajtája, márkája, mindenkinek vannak kávézási szokásai. Van, aki azért fogyasztja, mert élénkít, van, aki pedig csak azért, mert hozzátartozik a napi rutinjához. De, magához a növényhez, kevés ismeretünk fűződik.
A kávébab tulajdonképpen egy mag, ami a kávécserje termésén belül található. A kávécserjének két legismertebb és leggyakoribb fajtája az Arabica és a Robusta. A magokat körülveszi egy membrán, amelyet a szüretelés után lefejtenek. Az így kapott kávészemeket megpörkölik, megőrölik, esetleg valamilyen ízesítővel vagy ízfokozóval dúsítják, ez kerül végül a csomagolásba. A kávé íze a termőhelytől, éghajlattól, fajtától, a szüretelés módjától és hosszától is függ, csak úgy, mint a későbbi feldolgozástól. A boltba érkező termékek ára emiatt is annyira különböző.

A kávé többféle antioxidánst és vitamint is tartalmaz, ám ezeknek egy része az italunkba nem kerül bele. Egyrészt azért, mert a hőhatás miatt elbomlik, másrészt azért, mert egyáltalán nem oldódik vízben. Viszont még így is jut valamennyi az italunkba, leginkább B-vitamin, magnézium és foszfor. Ezeknek az anyagoknak a mennyisége, egy adag presszókávéban, azonban még a tizedét sem teszi ki a napi szükséges beviteli értéknek. Éppen ezért túlzás azt mondani, hogy a vitaminok és ásványi anyagok miatt fogyasztja valaki.
Hatásai közé tartozik az erek kitágítása, az agy teljesítőképességének növelése. A legtöbb fogyasztóját, e hatásoknak köszönheti. Ez, azonban nem működik mindenkinél egyformán. Egyes szervezetek rezisztensek a koffeinnel szemben, ezért rájuk semmilyen közérzetjavító vagy fáradtságcsökkentő hatással nem bír ez az ital. A vízhajtó hatása és az anyagcsere-fokozás ,viszont a legtöbb embernél ugyanúgy működik. Ezért is válik olyan könnyen a napi rutin részévé. Mindezek mellett a kávé hidratáló hatása alig egy kevéssel marad el a víztől, és kis mértékben elősegíti a víz visszaszívását a bélben. Ez a só-víz háztartásra van nagy hatással.
Tehát a kávé nem mindenki számára ugyanolyan kellemes, és nem is ugyanannyira hasznos. Az viszont biztos, hogy mértékkel való fogyasztása az átlagembernek nem jelent semmiféle kockázatot, viszont sokan élvezhetik pozitív hatásait.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?