Menü

Ellenségünk a szénhidrát?

A szénhidrát kémiai összetételét tekintve, egy olyan anyag, ami, szénből, hidrogénből és oxigénből áll. Testünk energiaellátásának fő forrását jelentik. Szervezetünk, agyunk működéséhez energiára van szükség. Ezt az energiát elsősorban a szénhidrátokból, a zsírokból, illetve szükség esetén fehérjékből nyerjük. A szénhidrátok első rangú energiaforrások, kár lenne ellenségként tekintenünk rájuk. Igaz, nem mind jó barát, hiába szolgáltat energiát. A szénhidrátok legegyszerűbb formái a cukrok (mono és diszacharidok), bonyolultabbak a keményítők és a legösszetettebbek a rostok.

A „jó” szénhidrátok az összetett szénhidrátok, a glikémiás indexük is alacsony, ami azt jelenti, hogy nem emelik meg gyorsan a vércukorszintet ezáltal hosszabban tartanak jóllakott állapotban, ezen kívül nagyon sok hasznos tápanyagot (vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat) tartalmaznak. Ezek közé tartoznak a zöldségek, a teljes értékű gabonák és a belőlük készülő termékek (a barna rizs, köles, zabpehely, teljes kiőrlésű pékáruk, tészták) a hüvelyesek, egyéb keményítőfélék (pl. hüvelyesek, burgonyafélék). Ezek fogyasztása tehát egyáltalán nem tekinthető egészségtelennek. Az emésztőrendszert nem terhelik, ugyanakkor kiegyensúlyozott energiaforrásként szolgálnak. Nem véletlen, hogy minden népnek megvan a maga fő szénhidrátforrása. Gondoljunk csak bele, hogy nálunk magyaroknál a kenyér milyen központi szerepet tölt be. Ami nálunk a kenyér, vagy a burgonya, az az olaszoknál a tészta, a keleti országokban a rizs.

A kerülendő szénhidrátokhoz tartoznak a cukrok, cukros üdítőitalok, péksütemények, lisztes és cukros készítmények. Ezek semmilyen – a szervezet számára – hasznos tápanyagot nem tartalmaznak, glikémiás indexük magas, mivel elfogyasztásuk gyorsan megemeli a vércukorszintet, nagy lesz az inzulinválasz. Ilyenek a fehér lisztek, darák, grízek, és a csak ezekből készülő pékáruk, valamint a répacukor és az azzal készülő termékek (lekvárok, sütemények). Gyakori, hogy teles kiőrlésű édes pékárut árulnak cukros töltelékkel! Ezekre mindig figyeljünk oda. Csakúgy, mint a sokak által diéta kompatibilisnek tartott bolti gyümölcsjoghurtokra, melyeket cukorral édesítenek azon túl, hogy színezéket, aromát is tartalmaznak (nem egészséges mesterséges adalékok), így végképp kerülendőek. A „rossz” szénhidrátok gyors felszívódásúak, a vércukrot gyorsan emelik meg, ezáltal gyors inzulinemelkedést váltanak ki, ami aztán a zsírlerakódást segíti.

A rossz szénhidrát ugyanakkor nem tévesztendő össze a gyors szénhidráttal. Utóbbi gyorsan szívódik fel, de sok értékes tápanyaggal, vitaminnal, ásványi anyaggal, vagy akár fehérjével lát el. A gyors szénhidrátok közé tartozik a cukor minden formája: méz, barna cukor, juharszirup, kókuszcukor, minden, ami glükóz, szacharóz, de még a mesterségesen kivont fruktóz is. Nem feltétlenül "rossz", de "gyors" szénhidrátok: tej, kefir, joghurt, gyümölcs és gyümölcsös dolgok: gyümölcslevek, zöldséglevek, gabonatejek, turmixok. Ezeket a gyors szénhidrátokat ne zárjuk ki étkezésünkből. Hasznos tápanyagaikra szükségünk van. Étkezésünkbe könnyedén beilleszthetőek.

Együk akkor, amikor a szervezet inzulinérzékenysége a legjobb, és felszívódásukat lassítsuk. A gyors szénhidrátokat délben és a kora délutáni órákban tolerálja leginkább a szervezet, ezért ebéd- és uzsonnaidőben célszerű leginkább a gyümölcsfogyasztás. A szénhidrátok felszívódását három dolog lassítja; a zsír, a fehérje és a rost. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ha például a gyümölcsöt valamilyen olajos maggal (zsír és némi fehérjetartalom) kombináljuk, akkor lassítjuk a felszívódását, kisebb inzulinreakciót generálva, így kevésbé leszünk éhesek utána. A gyümölcssalátát dióval gazdagítani, vagy szeletelt mandulával megszórni tehát nem csak az ízeknek és az esztétikai megjelenésnek tesz jót, hanem élettanilag is hasznos. Más zsír és/vagy fehérje tartalmú élelmiszerekkel való kombinálás szintén ugyanezt a célt szolgálja, ezért például túróba, joghurtba keverve szintén lassul a felszívódás. Itt jegyezném meg, hogy a joghurt alacsony zsírtartalma miatt maga is gyors szénhidrát, de a benne lévő fehérje azért lassítja a gyümölcs felszívódását, de minél zsírosabb a tejtermék, annál lassabb szénhidrátként működik.

Például a tejföl jobban „lassít”, mint egy joghurt vagy kefir. Húsfélét, tojást is társíthatunk a gyümölcsök mellé, ha felszívódásukat lassítanánk. A „régiek” különösebb élettani, kémiai ismeretek nélkül is így ettek. Gondoljunk csak a klasszikus alma-dió párosításra, vagy a népszerű alma-sajt kombinációra A fehérje és a zsír lassító hatása mellett érdemes beszélnünk a harmadik lehetőségről, a rostok lassító szerepéről is. Ezt úgy tudjuk kihasználni, ha magas rosttartalmú, lassú felszívódású ételt (akár sütemény, keksz formájában) társítunk a gyors felszívódású mellé. Ezért működnek jól (telítési szempontból) a különböző gyümölccsel dúsított gabonakásák (pl. zabkása) is. A rost „lassít” azt is jelenti továbbá, hogy minden olyan eljárás, ami a zöldségek, gyümölcsök rostjait összetöri, az gyorsítja a felszívódásukat. Ezért lesz egy egyébként is gyors felszívódású gyümölcs „szupergyors” turmixolás után. De még a zöldségpürék is némiképp gyorsabban szívódnak fel, mint a teljes zöldség (persze attól ezek még lassúak maradnak.

Ne kezeljük tehát ellenségként a szénhidrátokat! Megfelelő mennyiségben és minőségben a teljes értékű egészséges táplálkozás része a szénhidrát. Olyannyira, hogy az ajánlások szerint az összenergiabevitel 40-50%-át szénhidrátokból kellene fedeznünk. 1 g szénhidrát 4,2 kcal. A „jó”, lassú felszívódású szénhidrátok képezzék a bevitelünk alapját, de a fentebb részletezett módon mindenképp iktassuk be gyors felszívódású „jók” fogyasztását is.

Avokádó - a zöld csoda

Az avokádó bár már hazánkban sem számít újdonságnak, mégis kevesen tudják számos jótékony hatását. Ebből a cikkből most kiderül, miért is egy csoda ez a gyümölcs…

A véradás fontossága

A véradás önmagában is egy szép gesztus, hiszen segíthetünk másoknak megfelelő vércsoporthoz jutni, baleseteknél is fontos, hogy gyorsan elérhető legyen az adott típusú vér, de magunknak is jót teszünk azzal, ha rendszeresen járunk vért adni.

Facebook függőség

Napjaink egyre nagyobb részét teszi ki a közösségi médiával töltött idő. Ez vajon áldás, vagy átok? A facebook, a legkedveltebb közösségi platform használata szinte már mindenki napi rutinjához tartozik, azonban mégis ritkán hallunk arról, hogy ez függőség volna.

A tavaszi fáradtság okai és megelőzése

Tavasszal éreznünk kellene, hogy ébred a természet és mi is töltődünk fel energiával, de ebben az időszakban sokan levertségről, fáradtságról és állandó lehangoltságról beszélnek. Ezt az általában rövid időszakot tavaszi fáradtságnak nevezik. Azonban ez nem betegség és nem is komoly probléma, ez egy természetes reakciója a szervezetnek, mikor a téli időszak után folyamatosan alkalmazkodik a tavaszi viszonyokhoz.

Albérlet vagy kollégium?

Olyan dilemma ez amivel minden egyetemista, egyes esetekben már középiskolás találkozik. A felvételi utáni napokban elindul a nagy albérlet vagy kollégium vadászat, azonban érdemes kicsit előre gondolkodni és felmérni, hogy melyik városban melyik lehetőségek érik meg a legjobban.