Menü
  • Ajánló
  • A Ku-Klux-Kán nyomában

A Ku-Klux-Kán nyomában

„Álmaiban Amerika visszainteget”

Spike Leet lehet nem szeretni, kedvelni, nem az USA-beli fekete értelmiség tagjának venni. Egy dolgot meg kell hagyni: a filmjei erős gyomrosok a számára olyannyira rasszista hazájának politikai, képzeletbeli testén. A legújabb darab a nagy port kavart Csuklyások-BlacKkKlansman egy alapvetően igaz történetet mesél el a vietnámi háború utáni Amerikáról, ahol az egyre erősödő etnikai problémák közepette egy fekete bőrű zsaru beépült a Ku-Klux-Kánba.

Egyszerűen felhívta őket és taggá dumálta magát. A személyes találkozások alkalmával egy zsidó származású zsaru helyettesítette. A zsidók és feketék elleni harc önjelölt lovagjai ellen nem is lehetne színesebb csapatot felvonultatni. Külön piros pont a mellékszereplőkért akik a még kezdő Washingtont (igen, Denzel fia) kisegítik.

Az alapvetően jó ritmusú film azért sokszor megbicsaklik és Lee önhatalmú szócsövévé válik. A rendező szinte Trump elleni hadjáratnak nézte a moziját, tele van aktuálpolitikai utalással. Csakhogy ezúttal nincs egy olyan színész aduász (Denzel, Clive Owen, Edward Norton) a kezében mint oly sokszor korábban. Az önjelölt fekete próféta szerep nem mindig áll jól a filmnek, amely sokkal fontosabb a helyi afroamerikai közösségnek, mint nekünk európaiaknak. Természetesen az értelmetlen faji gyűlöletet át tudjuk érezni, de a helyenként karikaturisztikus árja rosszfiúkat nehéz komolyan venni. A mozi azonban nem is igazán akar több lenni, mint egy nagy középső ujj az elnök felé, aki a tavalyi Egyesült Államokbeli faji zavargásoknál látványosan töketlenkedett, illetve adta a lovat a rasszisták alá.

A 70-es évekbeli nyomozást bemutató részek roppant szórakoztatóak, de azért a vígjátéki jelző erős túlzás, pláne a vége előtt híradó bejátszások láttán. Ez csakúgy, mint oly sok korábbi Spike Lee film egy kis költségvetésű celluidpiruett a rasszisták ellen az afroamerikaik védelmében. A helyenként jól használt zene sem teszi eléggé fogyasztóbaráttá ezt a mozit. Politológusoknak ajánlott darab, mindenki másnak csak szabadon válaszható tananyag egy ma is létező problémáról. Mint film erős középszer, amely nem is igazán az átlag európai szórakoztatására készült. Ennek tükrében érdemes megfontolni a jegy vásárlást.

képek: www.imdb.com

  • A rovat további cikkei

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.

Del Toro újraéleszti a Frankensteint

„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.

Az ember, aki az USA-ban született

Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.