Menü
  • Ajánló
  • A Ku-Klux-Kán nyomában

A Ku-Klux-Kán nyomában

„Álmaiban Amerika visszainteget”

Spike Leet lehet nem szeretni, kedvelni, nem az USA-beli fekete értelmiség tagjának venni. Egy dolgot meg kell hagyni: a filmjei erős gyomrosok a számára olyannyira rasszista hazájának politikai, képzeletbeli testén. A legújabb darab a nagy port kavart Csuklyások-BlacKkKlansman egy alapvetően igaz történetet mesél el a vietnámi háború utáni Amerikáról, ahol az egyre erősödő etnikai problémák közepette egy fekete bőrű zsaru beépült a Ku-Klux-Kánba.

Egyszerűen felhívta őket és taggá dumálta magát. A személyes találkozások alkalmával egy zsidó származású zsaru helyettesítette. A zsidók és feketék elleni harc önjelölt lovagjai ellen nem is lehetne színesebb csapatot felvonultatni. Külön piros pont a mellékszereplőkért akik a még kezdő Washingtont (igen, Denzel fia) kisegítik.

Az alapvetően jó ritmusú film azért sokszor megbicsaklik és Lee önhatalmú szócsövévé válik. A rendező szinte Trump elleni hadjáratnak nézte a moziját, tele van aktuálpolitikai utalással. Csakhogy ezúttal nincs egy olyan színész aduász (Denzel, Clive Owen, Edward Norton) a kezében mint oly sokszor korábban. Az önjelölt fekete próféta szerep nem mindig áll jól a filmnek, amely sokkal fontosabb a helyi afroamerikai közösségnek, mint nekünk európaiaknak. Természetesen az értelmetlen faji gyűlöletet át tudjuk érezni, de a helyenként karikaturisztikus árja rosszfiúkat nehéz komolyan venni. A mozi azonban nem is igazán akar több lenni, mint egy nagy középső ujj az elnök felé, aki a tavalyi Egyesült Államokbeli faji zavargásoknál látványosan töketlenkedett, illetve adta a lovat a rasszisták alá.

A 70-es évekbeli nyomozást bemutató részek roppant szórakoztatóak, de azért a vígjátéki jelző erős túlzás, pláne a vége előtt híradó bejátszások láttán. Ez csakúgy, mint oly sok korábbi Spike Lee film egy kis költségvetésű celluidpiruett a rasszisták ellen az afroamerikaik védelmében. A helyenként jól használt zene sem teszi eléggé fogyasztóbaráttá ezt a mozit. Politológusoknak ajánlott darab, mindenki másnak csak szabadon válaszható tananyag egy ma is létező problémáról. Mint film erős középszer, amely nem is igazán az átlag európai szórakoztatására készült. Ennek tükrében érdemes megfontolni a jegy vásárlást.

képek: www.imdb.com

  • A rovat további cikkei

Mamma Mia! – nem lehet ABBAhagyni!

2014 szeptembere óta hódít az ABBA-zenékkel tarkított musical, vagyis a Mamma Mia! a honi műsorrendben, a Madách Színházban. Az idei egyik júniusi előadást élvezhettem végig, és próbáltam megfejteni, hogy az ABBA férfi tagjai által zeneileg írt darab, aminek 1999-ben volt a londoni premierje, miért ilyen népszerű még mindig? Ezek motoszkáltak bennem kérdésként. Az biztos, hogy remek dalokat, könnyed hangulatot ígért egy mesebeli görög sziget díszletei közt. Lássuk milyen ez a 12 éven aluliaknak nem ajánlott, örökzöld musical mai szemmel?

Az igazság ideát van

Steven Spielberg, kedvenc popcorn mozis mesemondónk újra sci-fi témához nyúlt. A többek között a Harmadik típusú találkozások, az E.T. - A földönkívüli, valamint a Világok harca rendezője ezúttal 19-re lapot húzva, az UFO hitének összegzését tárja elénk A leleplezés napja című új filmjében. A csapata nagyon impozáns: David Koepp, horror és popcorn mozik ismert forgatókönyvírója adta az alapot, a nagy öreg John Williams a filmzenét, míg a mester ’házi’ operatőre, Janusz Kaminski is benne volt a buliban. Megaköltségvetés és igazi X-aktás hangulat. Lássuk, klasszikussal van-e dolgunk?

Humorral figyelmeztet a Pixar új kalandja

Daniel Chong első Pixar-rendezése egyszerre vicces, megható és aktuális. Az Agyugrász nemcsak az év egyik legszórakoztatóbb animációs filmje, hanem egy fontos figyelmeztetés is arról, hogy milyen világot építünk fel és hagyunk magunk után.

Chopin zenéje megküzd a halállal is

A híres zeneszerzők, zenészek életéről készült tradicionálisabb felfogású, európaibb szemléletű film témájának keresve se lehetett volna jobbat találni Chopin, párizsi, XIX. század közepi, utolsó éveinél. A küzdelme a tüdőbajjal és a felületes kapcsolatokkal egyszerre megindítónak és felemelőnek ígérkezett, mikor a lengyelek végre vászonra álmodták az élettörténetének ezt a szeletét. A Chopin-film kissé felkavaró haláltusát ígért korhű díszletekkel, Közép-Európában kiemelkedő büdzsével és profizmussal. Lássuk, hát, hogy a most mozijainkban elstartoló Chopin - Párizsi szonáta kiemelkedik-e a biográfiai eredetű tévéfilmek erdejéből, vagy csak egy túltolt marketing piruett?

Harcra született: Mortal Kombatra fel!

Az egyik kedvelt 90-es évekbeli videójátékunk adaptációja újra visszatért a vászonra. A Mortal Kombat fénykorában egy generáció egyik meghatározó élménye volt. A készítők ugyanazok, mint a 2021-es remake esetében, itt azonban nagyobb a tét és a költségvetés. Szkeptikusan vártuk a második részt, de remek trükköket, fényképezést és véres küzdelmet joggal reméltünk az új kalandtól. Lássuk megfelelnek-e a látottak az elvárásainknak!