Menü

A Ku-Klux-Kán nyomában

„Álmaiban Amerika visszainteget”

Spike Leet lehet nem szeretni, kedvelni, nem az USA-beli fekete értelmiség tagjának venni. Egy dolgot meg kell hagyni: a filmjei erős gyomrosok a számára olyannyira rasszista hazájának politikai, képzeletbeli testén. A legújabb darab a nagy port kavart Csuklyások-BlacKkKlansman egy alapvetően igaz történetet mesél el a vietnámi háború utáni Amerikáról, ahol az egyre erősödő etnikai problémák közepette egy fekete bőrű zsaru beépült a Ku-Klux-Kánba.

Egyszerűen felhívta őket és taggá dumálta magát. A személyes találkozások alkalmával egy zsidó származású zsaru helyettesítette. A zsidók és feketék elleni harc önjelölt lovagjai ellen nem is lehetne színesebb csapatot felvonultatni. Külön piros pont a mellékszereplőkért akik a még kezdő Washingtont (igen, Denzel fia) kisegítik.

Az alapvetően jó ritmusú film azért sokszor megbicsaklik és Lee önhatalmú szócsövévé válik. A rendező szinte Trump elleni hadjáratnak nézte a moziját, tele van aktuálpolitikai utalással. Csakhogy ezúttal nincs egy olyan színész aduász (Denzel, Clive Owen, Edward Norton) a kezében mint oly sokszor korábban. Az önjelölt fekete próféta szerep nem mindig áll jól a filmnek, amely sokkal fontosabb a helyi afroamerikai közösségnek, mint nekünk európaiaknak. Természetesen az értelmetlen faji gyűlöletet át tudjuk érezni, de a helyenként karikaturisztikus árja rosszfiúkat nehéz komolyan venni. A mozi azonban nem is igazán akar több lenni, mint egy nagy középső ujj az elnök felé, aki a tavalyi Egyesült Államokbeli faji zavargásoknál látványosan töketlenkedett, illetve adta a lovat a rasszisták alá.

A 70-es évekbeli nyomozást bemutató részek roppant szórakoztatóak, de azért a vígjátéki jelző erős túlzás, pláne a vége előtt híradó bejátszások láttán. Ez csakúgy, mint oly sok korábbi Spike Lee film egy kis költségvetésű celluidpiruett a rasszisták ellen az afroamerikaik védelmében. A helyenként jól használt zene sem teszi eléggé fogyasztóbaráttá ezt a mozit. Politológusoknak ajánlott darab, mindenki másnak csak szabadon válaszható tananyag egy ma is létező problémáról. Mint film erős középszer, amely nem is igazán az átlag európai szórakoztatására készült. Ennek tükrében érdemes megfontolni a jegy vásárlást.

képek: www.imdb.com

Volt egyszer egy Tarantino

Quentin Tarantino újra akcióban, ráadásul a világ megmentésén ügyködő DiCaprióval az oldalán Brad Pittel karöltve elvisz minket a 60-as évek végének Hollywoodjának hőskorába. Remek jelmezek, hömpölygő cigifüst, kiváló filmzene. Természetesen a laza hangulat és nagy beszólások sem maradhatnak el. A film mégis felemás lett.

Jó magyar könyvek nyaraláshoz

A nyár tökéletes lehetőség az olvasásra, nincs is jobb napozás közben elmélyedni egy regényben miközben mellettünk a Balaton vízének lágy hullámai verdesik a partot. Ilyenkor a legjobb választás egy könnyed, „limonádé” olvasmány, de ha szereted amikor egy történet elgondolkoztat és megérint, akkor ennek a három könyvnek a strandtáskádban van a hely

Együtt hagyjuk abba

2010 nagy sikere volt a galloknál a Fehér kis zsebkendők (magyar címe: Apró kis hazugságok), ami egy emberi dráma a középosztálybeli párizsiak mindennapi dilemmáiról, problémáiról. A folytatás részben megugorja a lécet és némi üresjáratai ellenére megajándékoz minket egy-két színész jutalomjátékkal.

Pókember újra akcióban

Gyerekkorunk közkedvelt identitáspárja Pókember pár éve kapott egy csinos Marvel kompatibilis eredet sztorit. A Hazatérés óta megéltünk egy nagy háborút és a Föld kiürült szuperhősökből. Mindenki az új Vasembert keresi. A csajozáson agyaló 16 éves Parker pedig csak egy nyugis európai vakációra vágyik. A baj, Nick Furyvel egyetemben megtalálja és végre a hálószővő is elkezdhet felnőni a szuperhős feladatához.

Dolgok, amiket nem lehet kihagyni a jövő heti EFOTT-on

…főleg, ha nem lebegtünk még vízre kifeszített hálón