Menü

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

A gyors szívverés önmagában, kontextus nélkül még nem tünet, csupán egy normális működéshez kellő körülmény. Sportolás közben, vagy egy vizsga előtt, de még a busz után való futás esetén is megemelkedik a pulzus, mindez pedig azért van, hogy az izmok vérellátását, és ezáltal az oxigénellátását minél jobban elősegíthesse. Ilyenkor a szívverések száma a krízis leküzdése után visszaáll a normál ritmusra.

Ha megijedünk, rosszat álmodunk vagy hirtelen meglepődünk, ugyanúgy észrevehetjük, hogy gyorsan kezd verni a szívünk. Ez azért van, mert az ilyen stresszhelyzetekben a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és afféle választ nyújt a környezet ingereire. Ezáltal ugrik meg a pulzusszám, emelkedik meg a vércukorszint és jut több vér az agyba és az izmokba. Mindez evolúciós okokra vezethető vissza, hiszen a meneküléshez a legjobb esélyeket kell a szervezetünknek biztosítania.

A probléma akkor van, ha ez a megemelkedett pulzusszám nem áll vissza nyugalmi helyzetben a megszokott 50-90 közötti értékre. Ebben az esetben érdemes beutalót kérni a kardiológiára, vagy legalábbis megkérdezni háziorvosunktól, hogy milyen vizsgálatot javasol. Ez ugyanis megelőzheti a későbbi szív- és érrendszeri betegségeket, valamint akár egy szívrohamot is.

Másik probléma az, ha nyugodt, hétköznapi helyzetekben is felszökik a pulzusszám, akár indokolatlanul. Ezt az ember viszonylag könnyen észreveszi. Elég gyakran a gyors szívveréshez szorító érzés, mellkasi nyomás is kapcsolódik, illetve olykor légszomj is. Ezekre a tünetekre mindenképpen figyelni kell, mert a szívrohamnak is hasonló tünetei vannak, főleg a férfiaknál. De ha nem is minden tünetet érzékel valaki, akkor is érdemes orvoshoz fordulni, mivel sokszor valami nagyobb problémára hívja fel a figyelmet, például szívritmuszavarra, magas koleszterinre, vagy túl sok stresszre.

Igen, mindezeket a tüneteket stressz is okozhatja, de ez nem jelenti azt, hogy a stressz által kiváltott gyors szívverést nem kell kezelni. Ugyanis a tartós stressz az egészségre rendkívül ártalmas, mind a szívet, mind az idegrendszert károsítja, de sokaknak az emésztőrendszere is sérül a nagymértékű stressztől. Ezért, hogy ne történjen nagyobb baj, háziorvosunktól ne csak fizikai kivizsgálásokra kérjünk beutalót, hanem pszichénk karbantartása érdekében akár látogassunk meg egy pszichológust is, állapotfelmérés céljából. Ő pontosan tudni fogja, hogy szükséges-e további lépéseket tennünk mentális egészségünk és ezáltal testi egészségünk érdekében. Ez különösen azoknál fontos, akik tudják, hogy tartósan sok izgalomnak és fáradtságnak vannak kitéve, illetve ha tudják, hogy az ingerküszöbük rendkívül alacsony.

Szívünk tehát, amellett, hogy egész életünkön keresztül szorgalmasan dolgozik, jóságos védelmezőként azonnal jelez is, ha baj van. Ha testi vagy lelki egészségünket valamilyen káros tényező fenyegeti, szívünk működésén észre fogjuk venni. Legyünk hát fogandóbbak a jelekre, amelyeken keresztül a testünk üzen, így elkerülhetjük a későbbi nagyobb bajokat!

szerző: Varga Ágnes Kata

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.