Gyors szívverés – kezdjek aggódni?
- Dátum: 2018.11.13., 13:23
- Varga Ágnes Kata
- betegség, beutaló, egészség, fáradtság, gyors, háziorvos, ideg, idegrendszer, inger, ingerküszöb, izgalom, jelzés, kardiológia, kivizsgálás, orvos, probléma, psziché, pszichológus, pulzus, stressz, szimpatikus, szív, szívverés
A gyors szívverés önmagában, kontextus nélkül még nem tünet, csupán egy normális működéshez kellő körülmény. Sportolás közben, vagy egy vizsga előtt, de még a busz után való futás esetén is megemelkedik a pulzus, mindez pedig azért van, hogy az izmok vérellátását, és ezáltal az oxigénellátását minél jobban elősegíthesse. Ilyenkor a szívverések száma a krízis leküzdése után visszaáll a normál ritmusra.
Ha megijedünk, rosszat álmodunk vagy hirtelen meglepődünk, ugyanúgy észrevehetjük, hogy gyorsan kezd verni a szívünk. Ez azért van, mert az ilyen stresszhelyzetekben a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és afféle választ nyújt a környezet ingereire. Ezáltal ugrik meg a pulzusszám, emelkedik meg a vércukorszint és jut több vér az agyba és az izmokba. Mindez evolúciós okokra vezethető vissza, hiszen a meneküléshez a legjobb esélyeket kell a szervezetünknek biztosítania.
A probléma akkor van, ha ez a megemelkedett pulzusszám nem áll vissza nyugalmi helyzetben a megszokott 50-90 közötti értékre. Ebben az esetben érdemes beutalót kérni a kardiológiára, vagy legalábbis megkérdezni háziorvosunktól, hogy milyen vizsgálatot javasol. Ez ugyanis megelőzheti a későbbi szív- és érrendszeri betegségeket, valamint akár egy szívrohamot is.

Másik probléma az, ha nyugodt, hétköznapi helyzetekben is felszökik a pulzusszám, akár indokolatlanul. Ezt az ember viszonylag könnyen észreveszi. Elég gyakran a gyors szívveréshez szorító érzés, mellkasi nyomás is kapcsolódik, illetve olykor légszomj is. Ezekre a tünetekre mindenképpen figyelni kell, mert a szívrohamnak is hasonló tünetei vannak, főleg a férfiaknál. De ha nem is minden tünetet érzékel valaki, akkor is érdemes orvoshoz fordulni, mivel sokszor valami nagyobb problémára hívja fel a figyelmet, például szívritmuszavarra, magas koleszterinre, vagy túl sok stresszre.
Igen, mindezeket a tüneteket stressz is okozhatja, de ez nem jelenti azt, hogy a stressz által kiváltott gyors szívverést nem kell kezelni. Ugyanis a tartós stressz az egészségre rendkívül ártalmas, mind a szívet, mind az idegrendszert károsítja, de sokaknak az emésztőrendszere is sérül a nagymértékű stressztől. Ezért, hogy ne történjen nagyobb baj, háziorvosunktól ne csak fizikai kivizsgálásokra kérjünk beutalót, hanem pszichénk karbantartása érdekében akár látogassunk meg egy pszichológust is, állapotfelmérés céljából. Ő pontosan tudni fogja, hogy szükséges-e további lépéseket tennünk mentális egészségünk és ezáltal testi egészségünk érdekében. Ez különösen azoknál fontos, akik tudják, hogy tartósan sok izgalomnak és fáradtságnak vannak kitéve, illetve ha tudják, hogy az ingerküszöbük rendkívül alacsony.
Szívünk tehát, amellett, hogy egész életünkön keresztül szorgalmasan dolgozik, jóságos védelmezőként azonnal jelez is, ha baj van. Ha testi vagy lelki egészségünket valamilyen káros tényező fenyegeti, szívünk működésén észre fogjuk venni. Legyünk hát fogandóbbak a jelekre, amelyeken keresztül a testünk üzen, így elkerülhetjük a későbbi nagyobb bajokat!
szerző: Varga Ágnes Kata
Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?
A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.
Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok
A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.
A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben
A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.