Reklámok, és azok veszélyei – legyünk tudatosak!
- Dátum: 2018.11.13., 13:09
- Varga Ágnes Kata
- centrális, csoport, csoportkialakítás, félelem, ijesztő, kérdés, kínos, manipuláció, meggyőzés, módszer, nonverbális, orvos, probléma, reklám, szakember, szerelő, szó, tag, tény, verbális, veszély
A befolyásolás nem új keletű dolog. Az emberiség nem úgy fejlődött volna, ahogy, ha nem léteztek volna nyelvi és nem nyelvi eszközök a manipulációra. A verbális manipulációt kiszűrni nem könnyű, de nagyon sok séma szerint tudjuk őket csoportosítani, és ezáltal könnyebben észre is vesszük őket. A reklámok és felhívások esetén még könnyebb dolgunk van.

A félelemkeltés a reklámok egyik legalapvetőbb eszköze. Könnyű kihasználni, hiszen szinte kontrollálhatatlan. A félelem becsorog az elménkbe és táplálja a kételyeinket önmagunkkal, a világnézetünkkel, a külsőnkkel és az életmódunkkal kapcsolatban. Félünk az öregedéstől, a plusz kilóktól, a hajunk elvékonyodásától, és szinte mindentől, amitől csak akarják. Hiszen nem véletlen, hogy sok reklám így kezdődik: „Tudta, hogy 40 felett…”, „Az ország nagy részén”, „Sok orvos sem tudja megmondani…”, majd a mondatot valamilyen aggasztó tény közlésével fejezik be. Így mi automatikusan aggódni kezdünk, és felfedezzük magunkban azt a tényt, amit közöltek. Ez egy részünkről nem irányítható folyamat, de némi tudatossággal kontrollálható. A manipuláció ezen formája felismerhető, hiszen ennyiből áll: közölnek egy ijesztő tényt, meggyőznek, hogy ez minket is érint, majd megoldást kínálnak a problémára, ezzel nyugalmat keltve bennünk. A lényeg, hogy már az elején kiszűrjük és tudatosítsuk, majd kutassunk mi magunk is megoldás után. A legjobb, ha az adott helyzetben szakembert kérdezünk meg ahelyett, hogy a reklámokra hallgatunk, legyen az gázszerelő, orvos, fogorvos vagy kertész. Ellenőrizetlen információknak sose higgyünk rögtön!
A másik jó módszere a meggyőzésnek a csoportkialakítás. Ezt úgy érik el a nagy vállalatok, hogy egy általuk választott csoportba sorolnak minket, meggyőznek arról, hogy annak mi részei vagyunk, esetleg magukat is oda sorolják mellénk, majd közölnek egy tényt, ami ezt a csoportot érinti, és egy „okos” megoldást arra a helyzetre, mert „mi nők/szakácsok/férfiak/fiatalok/nyugdíjasok/szőkék (stb,) ezt így szoktuk”. És ez a „mi” olyan biztonságot ad nekünk, ami által kénytelenek leszünk elhinni, hogy nekünk is azt kell tennünk, amit a közvetítő szerint a csoport tagjainak kell tennie.

Ezek még csak a verbális manipuláció forrásai, ha ezeket ki tudjuk szűrni, még mindig nem leszünk mindentudóak. De ezek felismerése elindít egy úton, a gondolkodás és a szabad döntés útján, ami után még könnyebb lesz azt mondani, hogy nem, vagy azt, hogy csakis akkor fogadom ezt el, ha megfelelően utána jártam.
szerző:Varga Ágnes Kata
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Színes és fagytűrő balkonnövények — így tedd vidámmá a téli erkélyt
Télen kevesebb a szín — csupaszak a fák és a havas táj is csak ritkán pótolja a sok hónapon át tartó szürkeséget. Sok országban, ahol napfény is ritkán jut a tél folyamán, az emberek színes falakkal, vidám lakberendezéssel és burjánzó növényekkel igyekeznek ellentételezni a lehangoló külvilágot.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.