A bátorság pszichológiája
- Dátum: 2018.11.21., 16:43
- Varga Ágnes Kata
Miért félünk bátornak lenni? A kérdés eléggé ironikus, pedig sokszor valóban megállja a helyét. Bátornak lenni annyit jelent, hogy bátor döntést hozunk az egyes helyzetekben. De a rossz értelmezés persze itt sem elkerülhetetlen.
A bátorság egyféle elrugaszkodás a kényelemtől, a megszokástól. Nem feltétlenül lemondás, de mindenképpen odafigyelés. Odafigyelés magunkra, a környezetünkre. Ha nem párosul gőggel, akkor hatalmas erény válhat belőle. De miért olyan nehéz bátornak lenni?
A válasz a helyzettől függ. Hogy miért nehéz bátor döntést hozni olyankor, amikor nem tudjuk, milyen következménnyel fog járni, a válasz valószínűleg épp ez a bizonytalanság. A meghatározhatatlan végkifejlet kritikus gondolkodásra sarkall minket, ez a kritikusság pedig érzelmileg labilissá tesz minket. Bátornak lenni annyit jelent, mint az érzelmi síkon történő gondolkodást kicsit felülírni. A félelmek azért tudják az embert irányítani, mert nem tudunk miből meríteni. Sok a negatív példa körülöttünk, amelyek a hozzáállásunknak köszönhetően meghatározza a gondolatainkat. És amennyire könnyű meghátrálni az embert próbáló helyzetekben, annyira könnyű elbizonytalanodni egy döntés kapcsán. Márpedig a viselkedésünk mindig egy döntés.
De nem feltétlenül kell nagy dolgokra gondolnunk. Bátornak mutatkozhatunk olyankor is, amikor kitakarítjuk a padlást annak ellenére, hogy egész életünkben irtóztunk a pókoktól. Vagy végre bevállaljuk a telefonos időpont-foglalást, noha utálunk telefonálni. Minden egyes helyzet, amelyben kísérletet teszünk arra, hogy átvegyük az irányítást a félelmeinktől, egy-egy apró lépés a gondtalan, félelmek nélküli élet felé, hiszen az is elképzelhető, hogy a fóbiáink alaptalanok, és valójában a dolgok, amiket kerülünk, más hatást váltanak ki belőlünk, mikor szembenézünk velük. Ez persze nem minden esetben hasznos. A félelem érzése megment minket a veszélyektől, ezáltal az egészségünket és biztonságunkat óvja. De a túlzott félelem, és a hétköznapi helyzetekben tanúsított meghátrálás éppúgy veszélyezteti az egészségünket, mint a stressz.
Éppen ezért nem elég, ha egyszer-kétszer teszünk valami merészet. A bátorság az életre tesz képessé, az élet teljes fokú megélését teszi lehetővé a számunkra. Ezt pedig épp úgy érdemes korlátok között tartani, mint minden más örömforrást. De az vitathatatlan, hogy szükséges az életünkbe, és csak egy kis akarat hiányzik hozzá.
Varga Ágnes Kata
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.