Menü

A bátorság pszichológiája

Miért félünk bátornak lenni? A kérdés eléggé ironikus, pedig sokszor valóban megállja a helyét. Bátornak lenni annyit jelent, hogy bátor döntést hozunk az egyes helyzetekben. De a rossz értelmezés persze itt sem elkerülhetetlen.

A bátorság egyféle elrugaszkodás a kényelemtől, a megszokástól. Nem feltétlenül lemondás, de mindenképpen odafigyelés. Odafigyelés magunkra, a környezetünkre. Ha nem párosul gőggel, akkor hatalmas erény válhat belőle. De miért olyan nehéz bátornak lenni?

A válasz a helyzettől függ. Hogy miért nehéz bátor döntést hozni olyankor, amikor nem tudjuk, milyen következménnyel fog járni, a válasz valószínűleg épp ez a bizonytalanság. A meghatározhatatlan végkifejlet kritikus gondolkodásra sarkall minket, ez a kritikusság pedig érzelmileg labilissá tesz minket. Bátornak lenni annyit jelent, mint az érzelmi síkon történő gondolkodást kicsit felülírni. A félelmek azért tudják az embert irányítani, mert nem tudunk miből meríteni. Sok a negatív példa körülöttünk, amelyek a hozzáállásunknak köszönhetően meghatározza a gondolatainkat. És amennyire könnyű meghátrálni az embert próbáló helyzetekben, annyira könnyű elbizonytalanodni egy döntés kapcsán. Márpedig a viselkedésünk mindig egy döntés.

De nem feltétlenül kell nagy dolgokra gondolnunk. Bátornak mutatkozhatunk olyankor is, amikor kitakarítjuk a padlást annak ellenére, hogy egész életünkben irtóztunk a pókoktól. Vagy végre bevállaljuk a telefonos időpont-foglalást, noha utálunk telefonálni. Minden egyes helyzet, amelyben kísérletet teszünk arra, hogy átvegyük az irányítást a félelmeinktől, egy-egy apró lépés a gondtalan, félelmek nélküli élet felé, hiszen az is elképzelhető, hogy a fóbiáink alaptalanok, és valójában a dolgok, amiket kerülünk, más hatást váltanak ki belőlünk, mikor szembenézünk velük. Ez persze nem minden esetben hasznos. A félelem érzése megment minket a veszélyektől, ezáltal az egészségünket és biztonságunkat óvja. De a túlzott félelem, és a hétköznapi helyzetekben tanúsított meghátrálás éppúgy veszélyezteti az egészségünket, mint a stressz.

Éppen ezért nem elég, ha egyszer-kétszer teszünk valami merészet. A bátorság az életre tesz képessé, az élet teljes fokú megélését teszi lehetővé a számunkra. Ezt pedig épp úgy érdemes korlátok között tartani, mint minden más örömforrást. De az vitathatatlan, hogy szükséges az életünkbe, és csak egy kis akarat hiányzik hozzá.

Varga Ágnes Kata

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.