A bátorság pszichológiája
- Dátum: 2018.11.21., 16:43
- Varga Ágnes Kata
Miért félünk bátornak lenni? A kérdés eléggé ironikus, pedig sokszor valóban megállja a helyét. Bátornak lenni annyit jelent, hogy bátor döntést hozunk az egyes helyzetekben. De a rossz értelmezés persze itt sem elkerülhetetlen.
A bátorság egyféle elrugaszkodás a kényelemtől, a megszokástól. Nem feltétlenül lemondás, de mindenképpen odafigyelés. Odafigyelés magunkra, a környezetünkre. Ha nem párosul gőggel, akkor hatalmas erény válhat belőle. De miért olyan nehéz bátornak lenni?
A válasz a helyzettől függ. Hogy miért nehéz bátor döntést hozni olyankor, amikor nem tudjuk, milyen következménnyel fog járni, a válasz valószínűleg épp ez a bizonytalanság. A meghatározhatatlan végkifejlet kritikus gondolkodásra sarkall minket, ez a kritikusság pedig érzelmileg labilissá tesz minket. Bátornak lenni annyit jelent, mint az érzelmi síkon történő gondolkodást kicsit felülírni. A félelmek azért tudják az embert irányítani, mert nem tudunk miből meríteni. Sok a negatív példa körülöttünk, amelyek a hozzáállásunknak köszönhetően meghatározza a gondolatainkat. És amennyire könnyű meghátrálni az embert próbáló helyzetekben, annyira könnyű elbizonytalanodni egy döntés kapcsán. Márpedig a viselkedésünk mindig egy döntés.
De nem feltétlenül kell nagy dolgokra gondolnunk. Bátornak mutatkozhatunk olyankor is, amikor kitakarítjuk a padlást annak ellenére, hogy egész életünkben irtóztunk a pókoktól. Vagy végre bevállaljuk a telefonos időpont-foglalást, noha utálunk telefonálni. Minden egyes helyzet, amelyben kísérletet teszünk arra, hogy átvegyük az irányítást a félelmeinktől, egy-egy apró lépés a gondtalan, félelmek nélküli élet felé, hiszen az is elképzelhető, hogy a fóbiáink alaptalanok, és valójában a dolgok, amiket kerülünk, más hatást váltanak ki belőlünk, mikor szembenézünk velük. Ez persze nem minden esetben hasznos. A félelem érzése megment minket a veszélyektől, ezáltal az egészségünket és biztonságunkat óvja. De a túlzott félelem, és a hétköznapi helyzetekben tanúsított meghátrálás éppúgy veszélyezteti az egészségünket, mint a stressz.
Éppen ezért nem elég, ha egyszer-kétszer teszünk valami merészet. A bátorság az életre tesz képessé, az élet teljes fokú megélését teszi lehetővé a számunkra. Ezt pedig épp úgy érdemes korlátok között tartani, mint minden más örömforrást. De az vitathatatlan, hogy szükséges az életünkbe, és csak egy kis akarat hiányzik hozzá.
Varga Ágnes Kata
A túlzott perfekcionizmus hátrányai
Manapság egyre nagyobb elvárások szakadnak a nyakunkba, ami néhány embernél azt eredményezheti, hogy túlzottan perfekcionista lesz. Ez károsan hat egyaránt a saját mentális egészségünkre, teljesítményünkre és hosszú távon az emberi kapcsolatainkra is. Ezért fontos tehát felismerni, és tenni ellene!
A toxikus pozitivitás jellemzői és veszélyei
A toxikus pozitivitás gyakori része mindennapi beszélgetéseinknek. A kifejezés arra utal, miszerint bármilyen nehéz is egy élethelyzet, mindenképpen optimistának kell maradnunk – akkor is, ha a lelkünk mélyén éppen szenvedünk –. Cikkünkben a mérgező pozitivitás jellemzőiről és veszélyeiről tudhatunk meg többet, kitérve arra is, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha saját magunkon is észleltük ennek a jeleit.
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.