Menü

A bátorság pszichológiája

Miért félünk bátornak lenni? A kérdés eléggé ironikus, pedig sokszor valóban megállja a helyét. Bátornak lenni annyit jelent, hogy bátor döntést hozunk az egyes helyzetekben. De a rossz értelmezés persze itt sem elkerülhetetlen.

A bátorság egyféle elrugaszkodás a kényelemtől, a megszokástól. Nem feltétlenül lemondás, de mindenképpen odafigyelés. Odafigyelés magunkra, a környezetünkre. Ha nem párosul gőggel, akkor hatalmas erény válhat belőle. De miért olyan nehéz bátornak lenni?

A válasz a helyzettől függ. Hogy miért nehéz bátor döntést hozni olyankor, amikor nem tudjuk, milyen következménnyel fog járni, a válasz valószínűleg épp ez a bizonytalanság. A meghatározhatatlan végkifejlet kritikus gondolkodásra sarkall minket, ez a kritikusság pedig érzelmileg labilissá tesz minket. Bátornak lenni annyit jelent, mint az érzelmi síkon történő gondolkodást kicsit felülírni. A félelmek azért tudják az embert irányítani, mert nem tudunk miből meríteni. Sok a negatív példa körülöttünk, amelyek a hozzáállásunknak köszönhetően meghatározza a gondolatainkat. És amennyire könnyű meghátrálni az embert próbáló helyzetekben, annyira könnyű elbizonytalanodni egy döntés kapcsán. Márpedig a viselkedésünk mindig egy döntés.

De nem feltétlenül kell nagy dolgokra gondolnunk. Bátornak mutatkozhatunk olyankor is, amikor kitakarítjuk a padlást annak ellenére, hogy egész életünkben irtóztunk a pókoktól. Vagy végre bevállaljuk a telefonos időpont-foglalást, noha utálunk telefonálni. Minden egyes helyzet, amelyben kísérletet teszünk arra, hogy átvegyük az irányítást a félelmeinktől, egy-egy apró lépés a gondtalan, félelmek nélküli élet felé, hiszen az is elképzelhető, hogy a fóbiáink alaptalanok, és valójában a dolgok, amiket kerülünk, más hatást váltanak ki belőlünk, mikor szembenézünk velük. Ez persze nem minden esetben hasznos. A félelem érzése megment minket a veszélyektől, ezáltal az egészségünket és biztonságunkat óvja. De a túlzott félelem, és a hétköznapi helyzetekben tanúsított meghátrálás éppúgy veszélyezteti az egészségünket, mint a stressz.

Éppen ezért nem elég, ha egyszer-kétszer teszünk valami merészet. A bátorság az életre tesz képessé, az élet teljes fokú megélését teszi lehetővé a számunkra. Ezt pedig épp úgy érdemes korlátok között tartani, mint minden más örömforrást. De az vitathatatlan, hogy szükséges az életünkbe, és csak egy kis akarat hiányzik hozzá.

Varga Ágnes Kata

Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?

Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?

Tanulható a pozitív gondolkodás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, a pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Vajon tanulható a pozitív gondolkodás és ezáltal a boldogság?

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.