A fahéj hatása szervezetünkre

A fahéj valóban a “fa héja”, a fahéjfa és/vagy a kasszia kérgéből készült fűszer, amely a trópusi fák ágainak lefejtett, sötétbarna kérgéből készül. A világon a legtöbbet Indonéziában takarítanak be. Már az ókorban is rendkívül keresett volt; Indiából és Srí Lankáról több mint 2000 éve exportálják. A fűszerkereskedők valóságos rémmeséket terjesztettek róla, hogy magasan tartsák az árát. Az efféle „hírek” alapján írta le Plinius, hogy csak szörnyű denevérektől védett, eldugott mocsarakban terem. A rómaiak elsősorban gyógyszerként alkalmazták, a lélek egyensúlyának visszaállítására. A fahéjat a 18. század végén hatalmas mennyiségben hozták be Európába.

A hollandok valóságos fahéjhegyeket égettek el, hogy megakadályozzák árának zuhanását, ám az hamarosan így is annyira mérséklődött, hogy már mindenki asztalára jutott belőle. Mára a fahéj egyáltalán nem drága fűszer – még akkor sem, ha a régi magyar konyhához hűen nemcsak az édes alapú recepteknél, hanem a levesekhez és a sültekhez kínált mártásokba is teszünk belőle egy-egy csipetnyit. Manapság internetes mémként terjed egy úgynevezett fahéj kihívás, amelyben a nevezők házilag készített videóban megörökítik egy kanál fahéj elfogyasztását. Az őrölt fűszerre a legtöbb nevező fuldoklással és erős köhögéssel reagál, úgyhogy nem ajánlatos kipróbálni! A fahéj bizonyos összetevői nagy mennyiségben mérgezőek, ugyanis az őrölt fahéjban található olajok (eugenol, kumarin) irritálhatják a száj, a gyomor és a belek nyálkahártyáját vagy vérzékenységet okozhatnak. Így tehát a fahéj gyógyászati alkalmazása csak olyan speciális készítményekben engedélyezett, amelyekből ezeket az összetevőket már kivonták.

Jótékony hatásai:

Egy kutatás szerint a fahéjkivonat csökkenti fogíny gyulladását. Egy komoly antibiotikum-rezisztens baktérium ellen a fahéjat, a gyömbérrel, a szegfűszeggel, a kardamommal és a fekete borssal egyetemben hatékonyan alkalmazzák. Egy másik vizsgálatban kiderült, hogy a fahéj gátolja bizonyos baktériumok – köztük az E. coli - szaporodását, illetve egérkísérletekben bebizonyosodott, az influenzavírus fehérjeszintézisét is, s ezáltal a vírusok túlélését. A fahéj tea jótékony hatású nem cukorbeteg egyénekben is, hiszen csökkenti az étkezést követő vércukor emelkedéseket.

A fűszer liofilizált, azaz fagyasztva szárított kivonata kísérletekben fokozta az agy glükóz felhasználását, így javította az észlelést. Emésztést segítő jellege miatt hasznos fűszer fogyókúrához is. Az emésztés folyamán ugyanis a fahéj hatására lassul a gyomor kiürülése, így ráadásul nem érezzük magunkat hamarosan éhesnek, gyorsabban alakul ki a telítettség érzet, aminek hatására kevesebbet eszünk. Továbbá kiváló szer az öregedés lassítására a magas fenoltartalma miatt. Szépségápolás szempontjából cellulitis kialakulást gátló hatása is van. Bőrrel érintkezve melegségérzetet, vérbőséget okoz, így a narancsbőrt okozó sejtek gyorsabban tudnak lebomlani és távozni szervezetünkből.

Figyeljünk a mértékre!

A fahéjban található kumarin viszont nagy mennyiségben mérgező, májkárosító hatású, napi több mint 0,1 mg/testtömegkilogramm fogyasztása esetén, főleg véralvadásgátló gyógyszerek együttes alkalmazása során rossz hatással van a véralvadásra.

Manapság kétféle fahéjjal találkozunk. A közismertebb a ceyloni fahéj, melynek finomabb, édesebb az íze, de hatóanyag tartalma kevesebb, mint kínai fahéjé, más néven kassziáé. Utóbbiban a vérhígító kumarin is nagyobb mennyiségben van jelen, így a vérzékenységben szenvedők vagy vérhígítót szedők inkább a ceyloni fahéjat fogyasszák.

A fahéjnak, mint sok más fűszernek erős antibakteriális hatása van ezért a hűtőszekrényt megelőző időkben hús tartósítására is használták. Fertőtlenítő szerként is kiválóan működik, megszünteti a rossz szagokat és elűzi a rovarokat. Tehát nem árt tisztában lennünk hatásaival, hogy megfelelően alkalmazzuk a mindennapjainkban!

Szerző: Udvari Fanni