Menü

Amikor a cselekvés gátja te vagy – önmagunk csapdájában

A lehető legveszélyesebb dolog az ember belső gátja. Mások ellen felvenni a harcot könnyű, de önmagunkkal szinte lehetetlen. Az akaratunkkal győzni az akaratunk felett olyan, mintha a kezünkre cseppent savat lúggal próbálnánk oldani: duplán megsérülhetünk. És az ilyen sérüléseket nem könnyű helyrehozni. De mit tehetünk akkor?

Először is ismerjük fel, értsük meg a problémát. Mik azok a tünetek, amelyekre már érdemes odafigyelni? Először is a kedélyállapot folyamatos romlása. Nem arra kell gondolni, hogy depressziós állapotba kerülsz, de érdektelenség, a vidámság hiánya jellemző lehet. A másik érdekes tünet, hogy sokkal másabb tevékenységek váltják ki a pozitív érzelmi reakciót belőled. Például az evés, tévézés, sorozatnézés, olvasás vagy számítógépes játék. De sokaknál ez a dolog az alvás.

Mindezek a teljes apátiával, egy kis „minden mindegy”- érzéssel vegyülnek. A motiváció ilyen fokozatos, de állandó eltűnése, az érdektelenség, az alapvető tevékenységek felértékelése és a különleges dolgok elbagatellizálása mind ugyanarra a dologra utalhatnak: önmagunk fogságában tartjuk magunkat. Nem tudunk örülni azoknak a dolgoknak, amelyek alapvetően meghatározóak lennének, például egy sikeres napnak, kihívásnak, családi ebédnek, sétának, kirándulásnak, mert a problémáink kötnek le minket. Az idegesség az egyéb dolgok miatt kiüti a kalandvágyat a fejünkből, ami alapvető elkényelmesedéshez vezet. Belefásulhatunk a napi rutinunkba, ami csupán felkelésből, túlélésből, evésből és lefekvésből áll.

Szilárdan állíthatjuk tehát, hogy a cselekvésképtelenség számos más problémához vezethet. De nem tudhatjuk, hogy ez a probléma gyökere, maga a probléma, vagy a probléma következménye. Ez ugyanis mindenkinél más. Van, aki csak belekényelmesedik a napjaiba, és hónapok után döbben rá, hogy egész napokat is eltölt feleslegesen, miközben nem teszi boldoggá semmi, csak az egyedüllét. Nem szeret elutazni, kimozdulni, sportolni, de sokszor még otthon is nehezére esik egy-két dolog, például a takarítás. De másoknál mindez csak a jéghegy csúcsa, és egészen más a valódi gond. Ők ezzel a monoton életvitellel próbálják megóvni magukat a traumáktól. Ez gyakran előfordul azoknál, akiknél szorongásos betegség áll fenn. És vannak olyanok is, akik egyszer csak elkezdenek befelé fordulni, kialakítva maguk körül ezt a falat, ami további problémákhoz vezet a későbbiekben. Tehát nem érdemes erre az állapotra átmeneti rosszkedvként gondolni, mindenképpen a végére kell járni. Hiszen előfordul, hogy az ember legnagyobb ellensége a saját elméje, az akarata, vagy éppen annak hiánya.

Milyen az arcmemóriád?

Bárkivel megtörténhet, hogy az utcán nem ismeri fel ismerőseit, akik ezen megsértődnek, pedig nem is biztos, hogy ennek az az oka, hogy valakit el akarunk kerülni, csak szimplán nem vettük észre. Ennen oka lehet az arcvakság.

Mi áll a függőségek mögött valójában?

Szinte mindenkinek megvan a saját függősége, ami nem csak alkohol lehet, de akár a kávé vagy a sport is.

5 gyakori, gondolati síkon történő önbántalmazás

Külső szemmel talán úgy tűnhet, hogy a fiatalok számára az élet könnyű, lehetőségekkel teli és még bárhogy alakulhatnak a dolgaik a karrier, párválasztás, vagy családalapítás szempontjából. Ez azonban egy idealizált és sztereotip kép, amely eltakarja azt, hogy a fiatal felnőttek milyen nehézségekkel küzdenek, hogy valóban megéljék önmagukat és az eléjük táruló lehetőségeket.

Kik a helikopter- és fűnyíró szülők?

A helikopter szülőség fogalmával talán már többen is találkozhattunk. A fűnyíró szülő tulajdonképpen ennek csak egy továbbfejlesztett változata, amely nemrégiben került be a köztudatba. Míg a helikopterszülőség csak egyfajta túlgondoskodást jelent, addig a fűnyíró szülők azon emberek, akik a gyerekük útja elöl szó szerint minden akadályt elhárítanak, akár mások kárára is. Az írásban arra kaphatunk választ, hogy mi motiválja ezen szülőket? Valamint, hogy hogyan árthatnak ezzel gyereküknek.

Mi az a dopamin öltözködés?

Ki gondolná, hogy van kapcsolat az öltözködésünk és a közérzetünk között? A színes ruhák vajon tényleg segítenek abban, hogy boldogabbak legyünk, hogy jobb legyen a hangulatunk? Ezekre a kérdésekre a „dopamine dressing”, azaz a dopamin öltözködés adhat választ, erről írunk mai cikkünkben.