Menü

Amikor a cselekvés gátja te vagy – önmagunk csapdájában

A lehető legveszélyesebb dolog az ember belső gátja. Mások ellen felvenni a harcot könnyű, de önmagunkkal szinte lehetetlen. Az akaratunkkal győzni az akaratunk felett olyan, mintha a kezünkre cseppent savat lúggal próbálnánk oldani: duplán megsérülhetünk. És az ilyen sérüléseket nem könnyű helyrehozni. De mit tehetünk akkor?

Először is ismerjük fel, értsük meg a problémát. Mik azok a tünetek, amelyekre már érdemes odafigyelni? Először is a kedélyállapot folyamatos romlása. Nem arra kell gondolni, hogy depressziós állapotba kerülsz, de érdektelenség, a vidámság hiánya jellemző lehet. A másik érdekes tünet, hogy sokkal másabb tevékenységek váltják ki a pozitív érzelmi reakciót belőled. Például az evés, tévézés, sorozatnézés, olvasás vagy számítógépes játék. De sokaknál ez a dolog az alvás.

Mindezek a teljes apátiával, egy kis „minden mindegy”- érzéssel vegyülnek. A motiváció ilyen fokozatos, de állandó eltűnése, az érdektelenség, az alapvető tevékenységek felértékelése és a különleges dolgok elbagatellizálása mind ugyanarra a dologra utalhatnak: önmagunk fogságában tartjuk magunkat. Nem tudunk örülni azoknak a dolgoknak, amelyek alapvetően meghatározóak lennének, például egy sikeres napnak, kihívásnak, családi ebédnek, sétának, kirándulásnak, mert a problémáink kötnek le minket. Az idegesség az egyéb dolgok miatt kiüti a kalandvágyat a fejünkből, ami alapvető elkényelmesedéshez vezet. Belefásulhatunk a napi rutinunkba, ami csupán felkelésből, túlélésből, evésből és lefekvésből áll.

Szilárdan állíthatjuk tehát, hogy a cselekvésképtelenség számos más problémához vezethet. De nem tudhatjuk, hogy ez a probléma gyökere, maga a probléma, vagy a probléma következménye. Ez ugyanis mindenkinél más. Van, aki csak belekényelmesedik a napjaiba, és hónapok után döbben rá, hogy egész napokat is eltölt feleslegesen, miközben nem teszi boldoggá semmi, csak az egyedüllét. Nem szeret elutazni, kimozdulni, sportolni, de sokszor még otthon is nehezére esik egy-két dolog, például a takarítás. De másoknál mindez csak a jéghegy csúcsa, és egészen más a valódi gond. Ők ezzel a monoton életvitellel próbálják megóvni magukat a traumáktól. Ez gyakran előfordul azoknál, akiknél szorongásos betegség áll fenn. És vannak olyanok is, akik egyszer csak elkezdenek befelé fordulni, kialakítva maguk körül ezt a falat, ami további problémákhoz vezet a későbbiekben. Tehát nem érdemes erre az állapotra átmeneti rosszkedvként gondolni, mindenképpen a végére kell járni. Hiszen előfordul, hogy az ember legnagyobb ellensége a saját elméje, az akarata, vagy éppen annak hiánya.

Gyermekkori kötődési minták felnőttként

Gyermekként rengeteg olyan mintát veszünk át, amelyek már akkor is, de később pedig még inkább kihatnak arra, hogy hogyan tudunk szeretni. A korábbi élményeink és tapasztalataink alapján fogunk kötődni bizonyos emberekhez, csoportokhoz és eszmékhez is. A megtanult kötődési stílus pedig annyira aktívan él az emberekben, hogy felnőttként is nagymértékben befolyásolja azt, hogyan szabályozzuk az érzelmeinket, milyen módon kommunikálunk és hogy bizonyos problémák esetén milyen megküzdési stratégiákat fejlesztünk ki.

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési és tanulási zavarokat okozhat.

Depresszió jelei az arcon

A depresszió az egyik leggyakoribb lelki eredetű probléma világszerte: az emberiség 3%-a átélt életében már legalább egyszer egy depresszív periódust.

A néma segélykiáltás: az önbántalmazás

Ütések, harapás, bőrcsipkedés, hajtépkedés adott esetben vagdosás és még sok más hasonló formája van a fiatalok körében egyre nagyobb arányban előforduló önkárosításnak. Az önsértés számos lelki problémára nyújthat megküzdési módszert, ami könnyen megszokássá válhat és akár tragédiával is végződhet – még akkor is, ha a szándék az lenne, hogy az önbántalmazáson keresztül keressen kiutat az ember.

A szeretethiányos ember ismertető jelei

Nem bírnak meglenni egyedül. Társ-, illetve társaságfüggők. De még ha van is mellettük valaki, akkor is attól paráznak, hogy elfogják veszíteni az illetőt, elhagyják, elárulják őket.