Menü

Amikor a cselekvés gátja te vagy – önmagunk csapdájában

A lehető legveszélyesebb dolog az ember belső gátja. Mások ellen felvenni a harcot könnyű, de önmagunkkal szinte lehetetlen. Az akaratunkkal győzni az akaratunk felett olyan, mintha a kezünkre cseppent savat lúggal próbálnánk oldani: duplán megsérülhetünk. És az ilyen sérüléseket nem könnyű helyrehozni. De mit tehetünk akkor?

Először is ismerjük fel, értsük meg a problémát. Mik azok a tünetek, amelyekre már érdemes odafigyelni? Először is a kedélyállapot folyamatos romlása. Nem arra kell gondolni, hogy depressziós állapotba kerülsz, de érdektelenség, a vidámság hiánya jellemző lehet. A másik érdekes tünet, hogy sokkal másabb tevékenységek váltják ki a pozitív érzelmi reakciót belőled. Például az evés, tévézés, sorozatnézés, olvasás vagy számítógépes játék. De sokaknál ez a dolog az alvás.

Mindezek a teljes apátiával, egy kis „minden mindegy”- érzéssel vegyülnek. A motiváció ilyen fokozatos, de állandó eltűnése, az érdektelenség, az alapvető tevékenységek felértékelése és a különleges dolgok elbagatellizálása mind ugyanarra a dologra utalhatnak: önmagunk fogságában tartjuk magunkat. Nem tudunk örülni azoknak a dolgoknak, amelyek alapvetően meghatározóak lennének, például egy sikeres napnak, kihívásnak, családi ebédnek, sétának, kirándulásnak, mert a problémáink kötnek le minket. Az idegesség az egyéb dolgok miatt kiüti a kalandvágyat a fejünkből, ami alapvető elkényelmesedéshez vezet. Belefásulhatunk a napi rutinunkba, ami csupán felkelésből, túlélésből, evésből és lefekvésből áll.

Szilárdan állíthatjuk tehát, hogy a cselekvésképtelenség számos más problémához vezethet. De nem tudhatjuk, hogy ez a probléma gyökere, maga a probléma, vagy a probléma következménye. Ez ugyanis mindenkinél más. Van, aki csak belekényelmesedik a napjaiba, és hónapok után döbben rá, hogy egész napokat is eltölt feleslegesen, miközben nem teszi boldoggá semmi, csak az egyedüllét. Nem szeret elutazni, kimozdulni, sportolni, de sokszor még otthon is nehezére esik egy-két dolog, például a takarítás. De másoknál mindez csak a jéghegy csúcsa, és egészen más a valódi gond. Ők ezzel a monoton életvitellel próbálják megóvni magukat a traumáktól. Ez gyakran előfordul azoknál, akiknél szorongásos betegség áll fenn. És vannak olyanok is, akik egyszer csak elkezdenek befelé fordulni, kialakítva maguk körül ezt a falat, ami további problémákhoz vezet a későbbiekben. Tehát nem érdemes erre az állapotra átmeneti rosszkedvként gondolni, mindenképpen a végére kell járni. Hiszen előfordul, hogy az ember legnagyobb ellensége a saját elméje, az akarata, vagy éppen annak hiánya.

Beszélnünk kell arról is, ami fáj

Az életünk nagyon kiszámíthatatlan és bizony sosem tudni mi történik holnap, mit élünk meg, milyen érzelmekkel találkozunk, sajnos vannak természetes velejárói az életünknek, a gyász éppilyen.

Alkoholról való leszokás módszerei

A terápia hatásának kulcsa a beteg együttműködése. Megfelelő motiváció hiányában a visszaesés valószínűségének esélye igen nagy. Az alkoholbeteg segítségre szorul, ez pedig nehezen képzelhető el a potenciális segítők előítéleteinek félre tétele nélkül.

Lelki egyensúly megtalálása

A lelki béke és nyugalom megtalálása mindannyiunkra jellemző igény, még ha nem is tudatosul bennünk. Minden ember boldog akar lenni, és el akarja kerülni a szenvedést.

Amikor legyőznek az önmagunk felé táplált érzéseink

A környezetünk véleménye rólunk nagyban befolyásolja a saját véleményünket. A felénk táplált érzések pedig előbb-utóbb interiorizálódni fognak. Csakhogy mégis magunkban kell rendet tenni ahhoz, hogy a külvilág is elfogadhasson.

A sírás pszichológiája

Talán mindenki tudja, hogy mi az a sírás. Lényegében a könnytermelődés fokozódása valamilyen emocionális hatásra. Milyen érzelem válthatja ki? Nos, gyakorlatilag bármi, ami (akár pozitív, akár negatív irányban) elég erős ahhoz, hogy bennünket felkavarjon.