A félelem és zárkózottság bűvkörében
- Dátum: 2019.04.08., 07:25
- Udvari Fanni
- énidő, érzelem, félelem, félénkség, figyelmesség, kapcsolattartás, párkapcsolat, zárkózottság
Kezdjük azzal, hogy nem kell sajnálni azt, aki kevésbé nyitott a világra, ugyanis azon túl, hogy neki ez teljes mértékben komfortos, sok előnye is származik belőle több, mint azt bárki gondolná. Társadalomtudósok azt fedezték fel, hogy a befelé forduló emberek általában igazabb barátok, bölcsebb tanácsadók, mint extrovertált társaik. Ne azonosítsuk őket a félénkekkel. A félénk emberek szoronganak a társadalom megítélésétől, míg a zárkózottak egyszerűen csak szívesebben vannak egyedül. Bizonyos források becslése szerint az emberek 30 százaléka osztozik ezen jellemvonásban, köztük olyan jól ismert személyiségek, mint Gandhi, továbbá olyan nagyhatalmú üzleti vezetők, mint Bill Gates.

Honnan ered a félénkség?
A személyiség biológiai elméleteinek hívei szerint vannak emberek, akiknek az agya eleve érzékenyebb a büntetéssel kapcsolatos információk detektálására. Például eleve érzékenyebbek minden olyan ingerre, ami arra utalhat, hogy egy szeretett személy visszautasíthatja őt. Társas közegekben formálódik bennünk az énkép. Az a kép, ahogyan szerintünk mások látnak bennünket. Azokban a családokban és óvodai, iskolai közösségekben, ahol sok a feszültség, a büntetés, a gyerekek nehezebben tanulnak meg társas helyzetekben ügyesen boldogulni, kezdeményezni, önértékelésük is alacsony, társas énképük negatív lesz. Mindez meghatározza, hogy később hogyan boldogulnak társas helyzetekben.
Megteremtik az énidőt
Fontos, hogy tisztázzuk: az, aki sok időt tölt egyedül, nem feltétlenül magányos, csupán szeret magára figyelni. Lehet, hogy ez a szociális élet rovására megy, de segíti a szellemi feltöltődést, ami elengedhetetlen a kiegyensúlyozottsághoz.

Kevesebbet hibáznak
A visszahúzódó emberek önismerete fejlettebb, több időt fordítanak arra, hogy alaposan átgondoljanak minden helyzetet, amiből az következik, hogy kevesebbet tévednek. Ami egy nyitott személyiség szemében lassúságot jelent, az a zárkózottak számára ajándék, ugyanis pontosabban tudnak reflektálni a világra, mint nyílt társaik, akik könnyen elvesztik érdeklődésüket.
Megtisztelnek a figyelmükkel
A zárkózott emberek figyelmesebbek a többieknél, mert a beszélgetésekben gyakran csak hallgatóként vesznek részt, ezáltal jobban tudják szűrni az információkat. Ha van valaki, aki emlékszik arra, milyen jellegű problémátok van a magánéletetekben és valószínűleg hasznos tanáccsal is el tud látni, az az a lány, aki ritkán szólal meg.
Született ötletelők
A legjobb ötletek általában csendben és magányos percekben születnek, hiszen ilyenkor tud az elme annyira megpihenni, hogy igazán szabadon szárnyalhasson. A korszakalkotó ötletek terén tehát a zárkózottak nagy előnnyel indítanak, elég csak Mark Zuckerbergre gondolni.
Ha zárkózott partnert választasz:
A kutatások szerint a párkapcsolatokban 18 hónapig egyfajta „rózsaszín szemüvegen” keresztül nézzük a másikat, de utána mintha egy „fekete szemüveget” vennénk fel, és csodálkozva látjuk, hogy nem is olyan perfect a másik. Ebben az állapotban leginkább csak a gyengeségeit érzékeled párodnak. Túl sokat vár el tőled, túl precíz, túl sok időt tölt a tervezéssel, olyan nehezen dönt, nem beszéli meg velem a dolgokat, szeret magában lenni. A reális képhez azonban hozzátartoznak az erősségei is. Sok áldozatot hoz, megelégszik azzal, hogy a háttérben maradjon, támogat téged, jól szervezett, kitartó és alapos.

A Gondos személyiségtípusú férfi azt várja, hogy tiszteljék és csodálják azért, mert a feladatokat módszeresen és magas minőségi szinten oldotta meg. Az önbizalma akkor erősödik, ha elismered következetes viselkedését. A Gondos személyiségtípusú nőnek szüksége van arra, hogy kifejezd a hálád a hűségéért és a támogatásáért. Adj neki lehetőséget, hogy magának ossza be az idejét, és ha belefogott egy feladatba, hagyd kibontakozni, ne zavard meg.
Lehet, hogy párod nagyon visszafogott az érzelmei vagy gondolatai kifejezésében, de vedd észre az apró figyelmességeit és engedd meg neki, hogy a maga módján udvaroljon neked. Kérdezz rá néha, hogy mi foglalkoztatja, de ha épp nem akar beszélni róla, akkor adj neki időt, amíg készen nem áll arra, hogy beszéljen a gondolatairól!
Szerző: Udvari Fanni
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.