Menü

Toy story 4, mert a játék nem érhet véget

1995-ig kell visszamenni az első Toy story, magyarán játékháború történetig. A maga nevében úttörő teljesen animált rajzfilm jött, látott és mindenki imádta. Megérett az idő, kilenc évvel a trilógia záró darabja után egy újabb kalandnak. A sztori remek, a poénok ülnek és megint a Pixar filmes szösszenete remekül néz ki. A szinkronhangok a magyar verzióban is kitettek magukért, bár egy kicsit hiányoltam Keanu Reeves magánszámát, de majd bepótolom. Vegyük is sorra a hozzávalóit ennek a végtelenül nagy szívvel bíró új darabnak, amely biztosan megnyitja az utat a következő részek előtt. Adott Bonnie, aki megkapta ugye legutóbb Buzzt, Woodyt, Jesset és a többieket. Bonnie most megy óvodába, de előbb még elmennek egy kis kalandtúrára a családdal, persze viszi a játékait is.

Különös tekintettel Forkyra, akit az óvodában csinált szemétből, akit mellesleg Woodynak kell ráterelnie a jó útra, hogy elfogadja sorsát és igazi játék legyen, ne más. A példabeszédek egyre követik egymást és sikerült véghezvinni azt, amit már megszokhattunk a Toy storytól, jelesül, hogy az elmúlásról, a barátságról, a játék fontosságáról tud jól mesélni. Szóba kerül még önmagunk elfogadása, a saját felelősségünk a sorsunk kialakításakor és hasonló fajsúlyos kérdések. A mozi teremben velem helyet foglaló kicsik éppúgy élvezték a feszes és jól megírt történetet, mint én. A legfőbb mondanivaló, vagyis az elengedés és a továbblépés fontossága, pedig már csak a hab volt azon a bizonyos tortán.

A poénok egy része valószínűleg a szinkron stúdióban halt el, de sebaj. A maradék is derekasan helytáll. A rengeteg érzelem és a karakter közt remekül egyensúlyozó mozi igen is tud újat mondani nekünk. Még az agyondicsért harmadik rész szintjét is megüti hellyel-közzel. A szórakozás garantált lesz. Ha egy filmet mutathattunk csak a lurkóknak ezen a nyáron, talán célszerű lenne a nagy melegben nem várni a már ismert történetű Oroszlánkirályra hanem egy okosabb választással Woody kalandjaira kell rápályázni. Remek történet, jól elmesélve. Szép munka fiúk és mint fentebb írtam a történet új lendületet vett és örök játékra hív. Irány a mozi!

Szerencsejáték az élet? - Nyerd meg az életed sorozatkritika

A Netflix új Squid Game című sorozata hatalmasat tarolt. Milyen lenne életre-halálra szóló gyerekjátékokban részt venni? És milyen emberek mennének bele realistán ebbe? A Netflix teljesen koreai színészekkel kiadott alkotása, ezekkel a kérdésfeltevésekkel fordul a nézők felé. A Nyerd meg az életed, nagyon jól beletenyerelt a jelenlegi a korszellembe. Azonban kár, hogy az orbitális közhelyek és elcsépelt fordulatok, valamint az európai szemmel túljátszott színészi játék, rengeteget elvesznek a sorozat érdemeiből.

Lélektani gourmet John Wick? - Pig-filmkritika

Nemrégiben debütált a Pig Nicolas Cage főszereplésével, amely talán a színész egész pályafutásának legjobb alakítása lett. Az elsőfilmes rendező Michael Sarnoski, nagy fába vágta fejszéjét mikor belekezdett ebbe az igencsak bizarr történetbe.

Tíz gyűrű a világ felett

A Marvel Studio ismét valami újba fogott mikor elkezdte forgatni a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája című filmet. A film egyértelműen a távol keleti harcművészetek világából táplálkozik, és azt is próbálja bemutatni. Méghozzá egészen jól.

Mindenképpen érdemes megnézni a Toxikomát

Herendi Gábor keze alatt ügyesen futnak a sötét anyagok is: ezt bizonyítja a szeptembertől a mozikban is látható Toxikoma. A Szabó Győző drogmemoárja alapján készült filmet mindenképpen érdemes megnézni.

Mi történt Budapesten? – kritika a Fekete Özvegyről

A Marvel rajongók már egy éve várhatták a Fekete Özvegy megjelenését. Főleg a magyar rajongók várhattak türelmetlenül, ugyanis a Fekete Özvegyet nagyrészt Magyarországon, Budapesten forgatták. Egy év csúszással, de már a mozik vásznán nézhetjük az orosz bérgyilkos történetét.