Menü

Volt egyszer egy Tarantino

Nehéz tárgyilagosan elemezni, bemutatni egy mozit a mozivilágáról, amely ilyen aprólékosan mutatja be a 60-as évek végi világát Hollywoodnak. Pláne ha ezt a filmgyártás legismertebb ex-videotékása, Quentin Tarantino szolgáltatja. Ami biztos, hogy a Volt egyszer egy Hollywood megüti a nézhető érdekesség kategóriát. Habár az elején a teremben nagyon megijjedtem, hiszen eléggé belterjessé vált jó pár jelenet. Azért ne legyünk olyan szigorúak, hiszen a kiöregedő western színésznek (mr. Világmegmentő Leonardo DiCaprio) és hű kaszkadőrének (Brad Pitt) élete érdekes, már-már tanulságos is. A hömpölygő cigifüst közepette sikerült jól megidézni az 1969 es évet és bemutatni a hippiktől hemzsegő Los Angelest. A filmzene magával ragadó, bár egy ilyen erős atmoszférájú filmnél ez elvárható volt, ahogy a kiváló jelmezek is.

DiCaprio kisujjból hozza a szerepét. Látványosan élvezhette a forgatást, érik neki a következő Oscar. Ami mellett nem mehettünk el szó nélkül az az indokolatlanul elnyújtott játékidő és a holtidőben fuldokló jelenetek. Talán a korszaknak szól, de ezt most kissé elszabták a vágószobában, pedig ha lehet hinni a híreknek, így is sok jelenetet és ismert színészt vágtak ki a mozis verzióból. A kritikusok talán sehol nem emelték ki eléggé a film második felének 3 klasszis pillanatát, mi örömmel megteszük. Jelesül, hogy a cammogó sztori magára talál és akciót kapunk végre. A film, csakúgy, mint anno a Becstelen brigantik betölti az igazságszolgáltatás és a búfelejtés szerepét.

Egy képzeletbeli világba repít el minket, ahol a rosszfiút elkapják és az igazi szörnyűségek nem történnek meg. A végső pedig (elnézést spoiler veszély), hogy a Tiszta románc után Brad Pitt végre megint kapott pár önfeledt drogos jelenetet. Ezeknek szívből lehet örülni, bár nagy kérdés, hogy egy kicsit feszesebb felépitéssel, nem lett volna-e jobban méltóbb a figyelmünkre a nyár egyik, ha nem legjobban várt filmje. Soha rosszabbat persze és Quentin mester egy hamar ne hagyja abba. Az erő vele van, akárki akármit is mond.

Nő az ablakban - könyvajánló

A történet főhőse dr. Anna Fox, aki egyedül él otthonában, New Yorkban, egy hatalmas házban. Férje és lánya már nincsenek vele, agorafóbiával küzd. Az új szomszédok Russellék felforgatják mindennapjait, amint beköltöznek a szemközti házba. Anna gyilkosságot lát az ablakából, vagy csak annak véli? Mi az igazság, mi a képzelet?

Az ágybérlő - könyvajánló

„Tiffy és Leon egy lakásban laknak. Tiffy és Leon ugyanabban az ágyban alszanak. Tiffy és Leon még sosem találkoztak…” Beth O'Leary: „Az ágybérlő” című könyvének figyelemfelkeltő három sora hűen tükrözi a ránk váró történet izgalmát.

„Ahol a folyami rákok énekelnek”

A lenyűgöző történet egy mocsaras lápvidéken játszódik, ahol szívszorító kezdet után magára marad Kya, a hatéves kislány, akit édesanyja elhagyott, s aki csodával határos módon feltalálja magát a magányos vidéken, életben marad…

Jó akciók a régi recept alapján, avagy a Terminátor mitudoménhányról

James Cameron sötét sci-fi víziója, a Terminátor a popkultúra része lett és sztár csinált Schwarziból. A messze kiemelkedő megasikerek után zuhanó színvonalú széria újra Cameron produceri kezébe került és nem kerülhette el immáron 6. részét. A recept a régi Sarah Connorral ismét a fedélzeten. Schwarzi is back. De valahogy nem annyira jók a régi trükkök még a Deadpool rendezőjétől se.

Joker – a káosz bohóca is volt ember

Joker ikonikus alakja a Batman képregényeknek, a főhős ellentétpárja, maga az őrület. Ennek a kialakulását vitte vászonra Todd Philips a Másnaposok rendezője, korunk amcsi színészistene Joaquin Phoenix főszereplésével. Nagy főhajtást láthatunk Scorsese 80-as évekbeli filmjeinek. A végtermék a remek véghajrának hála remek kis darab, még ha kicsit túl is volt reklámozva. A bűn bohóca is megkapta a maga történetét