Menü
  • Ajánló
  • Volt egyszer egy Tarantino

Volt egyszer egy Tarantino

Nehéz tárgyilagosan elemezni, bemutatni egy mozit a mozivilágáról, amely ilyen aprólékosan mutatja be a 60-as évek végi világát Hollywoodnak. Pláne ha ezt a filmgyártás legismertebb ex-videotékása, Quentin Tarantino szolgáltatja. Ami biztos, hogy a Volt egyszer egy Hollywood megüti a nézhető érdekesség kategóriát. Habár az elején a teremben nagyon megijjedtem, hiszen eléggé belterjessé vált jó pár jelenet. Azért ne legyünk olyan szigorúak, hiszen a kiöregedő western színésznek (mr. Világmegmentő Leonardo DiCaprio) és hű kaszkadőrének (Brad Pitt) élete érdekes, már-már tanulságos is. A hömpölygő cigifüst közepette sikerült jól megidézni az 1969 es évet és bemutatni a hippiktől hemzsegő Los Angelest. A filmzene magával ragadó, bár egy ilyen erős atmoszférájú filmnél ez elvárható volt, ahogy a kiváló jelmezek is.

DiCaprio kisujjból hozza a szerepét. Látványosan élvezhette a forgatást, érik neki a következő Oscar. Ami mellett nem mehettünk el szó nélkül az az indokolatlanul elnyújtott játékidő és a holtidőben fuldokló jelenetek. Talán a korszaknak szól, de ezt most kissé elszabták a vágószobában, pedig ha lehet hinni a híreknek, így is sok jelenetet és ismert színészt vágtak ki a mozis verzióból. A kritikusok talán sehol nem emelték ki eléggé a film második felének 3 klasszis pillanatát, mi örömmel megteszük. Jelesül, hogy a cammogó sztori magára talál és akciót kapunk végre. A film, csakúgy, mint anno a Becstelen brigantik betölti az igazságszolgáltatás és a búfelejtés szerepét.

Egy képzeletbeli világba repít el minket, ahol a rosszfiút elkapják és az igazi szörnyűségek nem történnek meg. A végső pedig (elnézést spoiler veszély), hogy a Tiszta románc után Brad Pitt végre megint kapott pár önfeledt drogos jelenetet. Ezeknek szívből lehet örülni, bár nagy kérdés, hogy egy kicsit feszesebb felépitéssel, nem lett volna-e jobban méltóbb a figyelmünkre a nyár egyik, ha nem legjobban várt filmje. Soha rosszabbat persze és Quentin mester egy hamar ne hagyja abba. Az erő vele van, akárki akármit is mond.

  • A rovat további cikkei

A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi

Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.

Generációk háborúja – Kritika

A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.

John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?

A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.