Menü

Volt egyszer egy Tarantino

Nehéz tárgyilagosan elemezni, bemutatni egy mozit a mozivilágáról, amely ilyen aprólékosan mutatja be a 60-as évek végi világát Hollywoodnak. Pláne ha ezt a filmgyártás legismertebb ex-videotékása, Quentin Tarantino szolgáltatja. Ami biztos, hogy a Volt egyszer egy Hollywood megüti a nézhető érdekesség kategóriát. Habár az elején a teremben nagyon megijjedtem, hiszen eléggé belterjessé vált jó pár jelenet. Azért ne legyünk olyan szigorúak, hiszen a kiöregedő western színésznek (mr. Világmegmentő Leonardo DiCaprio) és hű kaszkadőrének (Brad Pitt) élete érdekes, már-már tanulságos is. A hömpölygő cigifüst közepette sikerült jól megidézni az 1969 es évet és bemutatni a hippiktől hemzsegő Los Angelest. A filmzene magával ragadó, bár egy ilyen erős atmoszférájú filmnél ez elvárható volt, ahogy a kiváló jelmezek is.

DiCaprio kisujjból hozza a szerepét. Látványosan élvezhette a forgatást, érik neki a következő Oscar. Ami mellett nem mehettünk el szó nélkül az az indokolatlanul elnyújtott játékidő és a holtidőben fuldokló jelenetek. Talán a korszaknak szól, de ezt most kissé elszabták a vágószobában, pedig ha lehet hinni a híreknek, így is sok jelenetet és ismert színészt vágtak ki a mozis verzióból. A kritikusok talán sehol nem emelték ki eléggé a film második felének 3 klasszis pillanatát, mi örömmel megteszük. Jelesül, hogy a cammogó sztori magára talál és akciót kapunk végre. A film, csakúgy, mint anno a Becstelen brigantik betölti az igazságszolgáltatás és a búfelejtés szerepét.

Egy képzeletbeli világba repít el minket, ahol a rosszfiút elkapják és az igazi szörnyűségek nem történnek meg. A végső pedig (elnézést spoiler veszély), hogy a Tiszta románc után Brad Pitt végre megint kapott pár önfeledt drogos jelenetet. Ezeknek szívből lehet örülni, bár nagy kérdés, hogy egy kicsit feszesebb felépitéssel, nem lett volna-e jobban méltóbb a figyelmünkre a nyár egyik, ha nem legjobban várt filmje. Soha rosszabbat persze és Quentin mester egy hamar ne hagyja abba. Az erő vele van, akárki akármit is mond.

Szórakoztató agymenés Pandorán

Nem túlzás azt állítani, hogy a videójáték-adaptációk a fénykorukat élik. A stúdiók kreatívan, aprólékos módszerekkel nyúlnak az alapanyaghoz, ahogy azt tették nemrég a Fallout sorozattal, vagy éppen a Last of Us-sal. A nemrégiben megjelenő Borderlands ezzel szemben hányattatott sorsú produkció volt, pótforgatások, gyenge marketing, és viszonylag nagy nevek jellemezték az egész alkotást, így már legelőször is egy egyszerűbb vígjátékban reménykedhettünk.

A Halál 7 kalandja

Berobbant a mozikba a legújabb, nagyrészt hazánkban forgatott xenomorf mozi, egy dél-amerikai horrorrendező (Fede Alvarez) kezei alatt, az Alien: Romulus. Ennek örömére rangsoroltam egy szigorúan szubjektív listába ezen horror sci-fi mérföldkör eddigi 7 klasszikus, egyéni kalandját. Nosztalgiára, filmtörténelemre és trancsírozásra fel! Az űr nagy és veszélyes, na lássuk hogy mennyire hozta rám a frászt a mellkasból kirobbanó nyers idegen életanyag, aminek egy szerepe van, hogy utat törjön magának.

A Marvel név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez…..

A Marvel egykori legmocskosszájúbb mutánsa, Deadpool visszatért, hogy az örökifjú Rozsomákkal (Hugh Jackman agyongyúrva ismét visszatért) törjön a filmes listák élére. Igazi rajongói geek fesztivál, vagy töredezett, túltolt Fox karakter paródia zsibvásár? Egy kicsit mindkettő. Ryan Reynolds élvezi az akrobatikus trükk áradatokat és a töméntelen altesti humort. Rengeteg vér és szigorúan 18-as karika, induljon hát az utazás a Deadpool trilógia legmélyére és azon túlra….

Nosztalgiahullám a modern Beverly Hills-ben

A Beverly Hills-i zsaru negyedik részére, már a kilencvenes évek óta várnak a rajongók. Úgyhogy kisebb csodával ért fel, hogy végre ténylegesen sikerült elkészíteni. Emiatt mindenképp fellélegezhetünk: hosszú szülés volt, sok idő telt el azóta. A negyedik résszel viszont Eddie Murphy visszatért, méghozzá a széria semmit sem öregedett, csak átalakította a régi stílust.

A fiúk is szomorúak csak nevetnek rajta - A kaszkadőr

A nemrégiben megjelent A kaszkadőr egyfajta bemutatása azon szakmának, ami nélkül a filmezés lehet nem is létezhetne. Az alkotás attraktív akciójeleneteken keresztül bemutatott szerelmi történet, ami közben meglovagolja a retró stílus világát is. Kitekint rengeteg ikonikus 80-as évekbeli alkotásra, és közben nézői szempontból egész végig fenntartja a karakterekért való izgalmat.