Menü

Túléli-e a barátság a távolságot?

Távkapcsolatok sikerességéről és sikertelenségéről rengeteg film és könyv szól, illetve blogok, cikkek, könyvek, videóblogok is tárgyalják a témát, mindenféle hasznos tippel ellátva azokat, akik ebben a helyzetben vannak. De a barátság másabb, esetenként nehezebb téma. Hiszen ebben nem minden fekete és fehér, és nem létezik univerzális tanács sem, ami a legtöbb esetben beválik.

Nagyon nehéz helyzetbe kerül az, aki hirtelen költözés, iskolaváltás, vagy új munkahely miatt messzire kerül a legjobb barátjától. Valaki, akivel minden nap megosztod örömödet és bánatodat, aki minden titkodat kívülről fújja, és akit a legegyszerűbb, legjelentéktelenebb kérdésekkel is felhívhatsz, hirtelen kiszakad a mindennapjaidból. Nemcsak az okoz nehézséget, hogy hogyan tartsátok a kapcsolatot úgy, hogy minőségi időt tudjatok egymásra szánni, hanem az is hogy vajon meddig tartható fenn ez a kizárólagos jó viszony. Hiszen új emberek kerülnek képbe mindkettőtöknél, és szükség esetén muszáj lesz másokban megbízni. Ez pedig azt is eredményezheti, hogy bizonytalanná válik a titeket körülvevő emberek szerepe az életetekben, és korábbi legjobb barátotokon kívül új emberek is tudni fogják a legbelsőbb dolgaitokat. De vajon ezt kibírhatja a barátságotok?

Egyrészt igen. Persze, nem mindegyik. De ez az igyekezetünkön is múlik. Távol kerülni egy szeretett személytől hatalmas érzelmi kihívás, melyet mindenki másképp dolgoz fel. Egyesek úgy tesznek, mintha mi sem történt volna: telefonálgatnak, írogatnak ugyanúgy, és már a legközelebbi találkozás módján törik a fejüket. Ám az esetek jó részében ez csak kezdeti lelkesedés, ami alábbhagy idővel. Idővel az ember hozzászokik a másik hiányához, új kapcsolatokat keres vagy mással pótolja az együtt töltött időt (például egy új hobbival). Ezért egy ilyen kapcsolat esetében az az egyik legfontosabb, hogy kitartóak és hűségesek maradjunk.

A másik nehézség, amit a „távkapcsolat” okoz, a közös téma. Amíg távol vagytok egymástól, mindkettőtökkel történnek új dolgok, teljesen más környezetben, teljesen más emberek között, egymástól teljesen függetlenül. És ha nem tartjátok a lépést, egy idő után nem tudjátok majd felvenni a fonalat. Ez később szintén eltávolodáshoz vezethet.

Mi tehát a konklúzió? Az, hogy a barátság erejében bízni nem elég, tenni is kell érte. Mert a barátság az egyik legszorosabb kapocs két ember között, amit a távolság sem tud teljesen tönkretenni. Nem szabad, hogy a kapcsolat a félelmen alapuljon, mert nem abból kell kiindulni, hogy majd úgyis eltávolodtok. Maradjatok meg a köztetek megszokott jó viszonyban, tiszteletben, és tegyetek azért, hogy ezt a nehézséget együtt győzzétek le.

Varga Ágnes Kata

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.