„Anya, van pénzed?”
- Dátum: 2019.09.14., 05:42
- Martinka Dia
- ajándék, bánásmód, bevásárlás, fizet, gyermeknevelés, gyűjt, iskolás, játékpénz, kassza, kiadás, kisfiam, lemásol, példa., pénz, pénzérme, pénztáros, pénzügy, persely, rezsi, sorban áll, spórol, szakember, szülői, takarékoskodás, társasjáték, tevékenység, tudattalan, vásárol, visszaad, zsebpénz
A gyermeknevelés egyik célja, hogy életrevaló felnőtteket neveljünk, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy megtanítsuk a gyermekeinknek a pénzzel való megfelelő bánásmódot is. Ez is - mint szerintem a legtöbb nevelési dolog – a hétköznapi ellesett tevékenységekkel kúszik a gyermekek fejébe, hiszen ha tudatosan nem is neveljük a gyerekeket a pénz kezelésére, ők folyamatosan lemásolják a tevékenységeinket, hiszen egész kicsi koruktól kezdve magunkkal visszük őket bevásárlásainkra.
A kicsik nagyjából az iskolás kor környékén válnak fogékonnyá a pénzügyekre, ekkor már van saját perselyük, melyben gyűjthetik a zsebpénzüket, s tervezgethetik, mire fogják költeni. A spórolást és takarékoskodást már ebben a korban ki lehet alakítani a gyerekekben.

A zsebpénz lehet heti, vagy havi, de szakemberek tanácsára utalva, megjegyzem, hogy a zsebpénz nem összekeverendő a reggelipénzzel, a hétre adott büfépénzzel, mert azt nyilván minden nap elkölti, abból félretenni nem tud, s nem is akar.
Amikor a fiam nyolcvan ezer forintos xboxot (azt se tudom, hogy írják ezt) vett a zsebpénzéből - nem szóltam bele. Amikor pedig kormányt és pedált hozzá később harmincért, akkor sem foglaltam állást. Az ő pénze, ő gyűjtötte, elég sokáig, így joga van arra költeni, amire ő szeretné.
A szakértő utalt arra is, hogy ha ajándékba, szülinapra adunk pénzt a gyermeknek, akkor ne azért kapja, mert nem volt kedvünk, időnk ajándékot vásárolni, hanem azzal a szándékkal adjuk, hogy ezzel szeretnénk hozzájárulni, hogy megvásárolhassa magának, amit szeretne.
Mi szoktunk zsebpénzt adni, de nem hetente, vagy havonta, hanem akkor, ha valamitben segített, például otthon a konyhában, a takarításban, az apjának a garázsban, kertben, vagy a kistestvérének valamiben. Ha „megdolgozott” érte, akkor zsebpénzzel honoráljuk.
A korának, érettségének megfelelően ő is részt vehet a mindennapos pénzügyekben.

Én nem díjazom, mikor anyuka gyorsan bontja a pénztárnál gyermekének a még ki nem fizetett túrórudit, hogy az ordító, hisztiző gyereke elhallgasson. Szerintem ez nem helyes módszer. Ha veszek neki valamit, akkor nem kezdjük el megenni a boltban, hanem elmagyarázom, hogy előbb ki kell fizetni, sorban kell állni és utána megkaphatja. Mutasd meg az árát, mondd el, hogy ez drága, vagy nem, s ne engedd fizetés előtt megkaparintani neki a zsákmányt.
Jó játék otthon házi készítésű játékpénzzel gyakorolni, nálunk a nagypapa kikereste a pincéből az ezeréves „gazdálkodj okosan” társasjátékot, s nagyon gyakran játszanak a gyerekekkel.
Iskoláskortól már fokozatosan bevonhatjuk azokba a családi megbeszélésekbe, amelyek a pénz beosztásáról szólnak, ami annyit jelent, hogy megmutathatjuk neki a különböző pénzérméket, bankjegyeket, megismerheti a kiadásokat, rezsiköltségeket.
Ahhoz, hogy a gyermek megtanuljanak megfelelően bánni a pénzzel, szükséges a pozitív szülői példa, így felnőttként sikeresen kezelheti ő is majd a pénzügyeit.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.