Nő az ablakban - könyvajánló
- Dátum: 2019.11.14., 02:26
- Martinka Dia
- ablak, agorafóbia, betegség, bezártság, boldog, borító, bűntudat, család, cselekmény, fájdalom, férj, film., főhős, gyermekpszichológus, gyilkosság, kényszerképzet, képzelet, kislány, könyv, megfigyel, múlt, nő, objektív, olvas, pánik, pánikbetegség, regény, rögeszme, szenved, szomszédok, szorong, történet, valóság
A szerző A. J. Finn: „Nő az ablakban” című regénye 2018 legjobban várt könyve volt – olvasom a borítófotón. Kíváncsivá tesz. Kinyitom. Beleolvasok. Másfél óra múlva is ugyanott ülök és olvasom…
A történet főhőse dr. Anna Fox, aki egyedül él otthonában, New Yorkban, egy hatalmas házban, ami egykor boldog családi élete színtere volt. Férje és lánya már nincsenek vele, agorafóbiával küzd. Az agorafóbia a görög „agora” (piactér) jelentésű szóból ered, a fóbia pedig valamitől való félelmet, rettegést jelent. Az agorafóbia a nyílt tértől való félelmet jelenti, a pánikbetegség egyik fajtája, s melytől a személy szorongani kezd. Az agorafóbiában szenvedő betegek mozgástere teljesen leszűkül, csupán néhány biztonságos hely marad a számukra. Esetenként a biztonságos helyet csak saját otthonuk jelenti, messzebbre nem merészkednek (a szerk.).

Anna egy harmincas évei végén járó nő, aki korábban gyermekpszichológusként dolgozott, egy trauma miatt azonban már hónapok óta nem volt képes elhagyni házát. Anna agorafóbia nevű betegségben szenved hónapokon át, s semmi másra nem képes, mint egész nap chatelni a laptopján, idegenekkel beszélgetni, vagy folyton régi filmeket nézni, sakkozni. Gyógyszereit rendszertelenül szedi, s azokra egyre többet iszik, miközben fő tevékenysége, hogy megfigyelje szomszédjait. Fényképezőgépének objektívén keresztül követi az életüket, mindenkiről mindent tud.
Egy nap új szomszédok érkeznek. Russellék, akik beköltöznek a szemközti házba, s ezzel kezdetét veszi a cselekmény. Anna gyilkosságot lát az ablakából, vagy csak annak véli? A gyógyszereire ivott alkohol okozza kényszerképzeteit, vagy tényleg megtörtént dolgot lát? A rendőrség nem hisz neki, s már maga sem tudja mi az igazság, ingatag világa omladozni kezd.
Egy gyógyszereken élő, iszákos nő rögeszméi csupán az egész, vagy valóság? Egy idő után már saját maga sem tudja.
Hogy jön a képbe a különc albérlője, annak éjjeliszekrényén talált női fülbevaló és a fiú a szomszédból, aki segítséget kér, majd tagad, eltűnik és újra felbukkan. Mi történt az édesanyjával valójában? Mi az igazság, mi a képzelet?
Mit szól a történtekhez Anna férje és lánya, s mi történt velük? „Na, ki van itt?” – bukkannak fel időről időre a velük való beszélgetések a történet során, de kik ők, hol vannak és mi az igazság róluk? Vajon Anna szembe tud nézni a múltjával? A kérdés rengeteg és csak egyre több.

Ahogy egyre többet tudunk meg a főhős múltjáról, úgy veszi át a humor helyét a szívet tépő fájdalom és a bűntudat. A könyv központi témája a bezártság érzése, s a regényt olvasva mi is egyre inkább bezárva érezzük magunkat a könyv oldalai közé.
A „Nő az ablakban” izgalmas és fordulatos hitchcocki thriller. Megjelenése után egy héttel egyből a New York Times bestsellerlistájának élére ugrott. A könyv jogait negyven országban adták el szerte a világon, és jelenleg filmet forgatnak belőle. Megjelenése 2020 májusára várható. Bakancslistás könyv és film. Írjuk hozzá a többihez.
Három generáció, egy közös újrakezdés
Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.
A Hét Királyság lovagja
Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.
A New York-i utca királya is képes felnőni!
Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.
Haverok,buli,like! De hogyan tovább?
Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?
Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet
A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.