Menü

Péntekek a jövőért – a FridaysForFuture mozgalom

Greta Thunberg 2018 augusztusában három héten keresztül minden hétköznap (ami Svédországban ilyenkor tanítási időszak) a svéd parlament előtt ülve tiltakozott kormánya ellen, amiért szerinte semmit nem tesznek a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Az akkor 15 éves diáklány Instagramon és Twitteren is hatalmas követőtáborra talált, akik nemcsak az interneten, de saját élőhelyükön is készek tenni a globális felmelegedés ellen. 2018 szeptemberétől kezdve Greta a tiltakozást minden pénteken folytatja, ameddig el nem éri, hogy a svéd kormány a párizsi egyezmény egyik kitételét (az átlaghőmérséklet növekedésének 2 °C alatt tartása) megvalósítsa. Innen indult el a mára világméretűvé nőtt mozgalom, a FridaysForFuture.

A párizsi egyezmény 2015-ben nagy előrelépésnek számított, hiszen a vilag 195 országa írta alá az ENSZ szerződést, amelyben többek között kijelentették, hogy céljuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az átlaghőmérséklet növekedésének 2°C alatt tartása, valamint az alkalmazkodás képességének növelése az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz. Az egyezményt 2017 januárjában azonban az Egyesült Államok elnöke felrúgta, így Nicarauga és Szíria csatlakozása után, az USA maradt az egyetlen ország, amely elutasítja a globális felmelegedés elleni küzdelem ilyen formáját.

A mozgalomhoz nagyobb részt diákok, egyetemi hallgatók csatlakoztak (és csatlakoznak), mivel az ő jövőjükről van szó, arról, hogy milyen lesz az életminőség a Földön, amikor ők a gyerekvállaláshoz jutnak, vagy idősek lesznek.

A tüntetéssorozat Magyarországon is nagyon népszerű, 2019. februárjában rendezték meg az első klímasztrájkot Budapesten, ami a globális klímatüntetéshez kapcsolódott. A hazai mozgalmat egyetemisták indították el, akik létfontosságúnak érzik a környezetvédelmet és aggódnak a jövőjükért. A cél Magyarországon is ugyanaz, a párizsi egyezmény betartása, valamint az, hogy az ország vezetői komolyan vegyék a problémát és ehhez mérten cselekedjenek. Ezentúl szeretnék felhívni a lakosság figyelmét is arra, hogy a klímaválság elleni küzdelem nap, mint nap zajlik és nagyban hozzájárulhatunk mi is azzal, hogy melyik kukába dobjuk az elhasznált vizes palackunkat.

A hazai klímasztrájkokon is több ezer diák és felnőtt vesz részt, akiknek fontos mi lesz a bolygónk sorsa. A szervezet a tüntetések során elhatárolódik minden erőszaktól, békés felvonulásokat szerveznek, amely során kérik a résztvevőket, hogy ne rongáljanak vagy szemeteljenek.

A következő, negyedik globális klímasztrájk ma lesz, Budapest mellett 13 vidéki nagyvárosban, Debrecenben, Egerben, Győrött, Kaposváron, Karcagon, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen és Tatán csatlakoznak a sztrájkhoz.

Karácsony hitelből

Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?

Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!

Novemberi kerti teendők

Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.

Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.