Péntekek a jövőért – a FridaysForFuture mozgalom
- Dátum: 2019.11.29., 04:45
- Sipos Zsófia
- diákok, felmelegedés, FridaysForFuture, globális, globális klímasztrájk, Greta Thunberg, jövő, klíma, klímakatasztrófa, klímaváltozás, párizsi egyezmény, sztrájk
Greta Thunberg 2018 augusztusában három héten keresztül minden hétköznap (ami Svédországban ilyenkor tanítási időszak) a svéd parlament előtt ülve tiltakozott kormánya ellen, amiért szerinte semmit nem tesznek a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Az akkor 15 éves diáklány Instagramon és Twitteren is hatalmas követőtáborra talált, akik nemcsak az interneten, de saját élőhelyükön is készek tenni a globális felmelegedés ellen. 2018 szeptemberétől kezdve Greta a tiltakozást minden pénteken folytatja, ameddig el nem éri, hogy a svéd kormány a párizsi egyezmény egyik kitételét (az átlaghőmérséklet növekedésének 2 °C alatt tartása) megvalósítsa. Innen indult el a mára világméretűvé nőtt mozgalom, a FridaysForFuture.

A párizsi egyezmény 2015-ben nagy előrelépésnek számított, hiszen a vilag 195 országa írta alá az ENSZ szerződést, amelyben többek között kijelentették, hogy céljuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az átlaghőmérséklet növekedésének 2°C alatt tartása, valamint az alkalmazkodás képességének növelése az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz. Az egyezményt 2017 januárjában azonban az Egyesült Államok elnöke felrúgta, így Nicarauga és Szíria csatlakozása után, az USA maradt az egyetlen ország, amely elutasítja a globális felmelegedés elleni küzdelem ilyen formáját.
A mozgalomhoz nagyobb részt diákok, egyetemi hallgatók csatlakoztak (és csatlakoznak), mivel az ő jövőjükről van szó, arról, hogy milyen lesz az életminőség a Földön, amikor ők a gyerekvállaláshoz jutnak, vagy idősek lesznek.
A tüntetéssorozat Magyarországon is nagyon népszerű, 2019. februárjában rendezték meg az első klímasztrájkot Budapesten, ami a globális klímatüntetéshez kapcsolódott. A hazai mozgalmat egyetemisták indították el, akik létfontosságúnak érzik a környezetvédelmet és aggódnak a jövőjükért. A cél Magyarországon is ugyanaz, a párizsi egyezmény betartása, valamint az, hogy az ország vezetői komolyan vegyék a problémát és ehhez mérten cselekedjenek. Ezentúl szeretnék felhívni a lakosság figyelmét is arra, hogy a klímaválság elleni küzdelem nap, mint nap zajlik és nagyban hozzájárulhatunk mi is azzal, hogy melyik kukába dobjuk az elhasznált vizes palackunkat.

A hazai klímasztrájkokon is több ezer diák és felnőtt vesz részt, akiknek fontos mi lesz a bolygónk sorsa. A szervezet a tüntetések során elhatárolódik minden erőszaktól, békés felvonulásokat szerveznek, amely során kérik a résztvevőket, hogy ne rongáljanak vagy szemeteljenek.
A következő, negyedik globális klímasztrájk ma lesz, Budapest mellett 13 vidéki nagyvárosban, Debrecenben, Egerben, Győrött, Kaposváron, Karcagon, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen és Tatán csatlakoznak a sztrájkhoz.
Természet kétélű fegyvere: a gyógynövények alkalmazásának rejtett veszélyei
A modern társadalomban él egy erős és sokszor veszélyes illúzió: miszerint ami természetes, az eleve biztonságos és mentes minden ártalomtól. A gyógynövények évezredek óta az emberiség gyógyító eszköztárának részét képezik, és vitathatatlanul hatékonyak számos panasz kezelésében.
Mirha, a sokszor elfeledett ősi csodaszer
Ki ne hallotta volna már, hogy aranyat, tömjént, mirhát kapott Mária, mikor megszületett Jézus, de ki tudja, hogy mi az a mirha valójában?
A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben
A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.
A tavasz egyik hírnöke, az ibolya
A hideg, zord idő után a hóvirágot az ibolya követi a kertünk ékesítésében. Ám, az ibolya nem csak szép, hanem egészséges is.
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.