Menü

Kórosan sokat alszol? Erre figyelmeztet a szervezeted

Az alvás a napi cirkadián ritmus része, méghozzá igen meghatározott időpontban és közel azonos időintervallumban. Napi nagyjából nyolc óra alvás elég ahhoz, hogy kipihentek legyünk, eredményesen tudjunk dolgozni, ne legyenek hangulatingadozásaink, és a teljesítőképességünk normál szinten tudjon működni. Ez egy nagy átlag, hiszen a napi szükséges alvásmennyiséget sok minden meghatározza. Ilyen például a kor, az egészségi állapot, hogy milyen évszak van, de még az is közrejátszik, hogy milyen az étrendünk. Vannak azonban kirívó esetek, amikor sokkal több alvást igénylünk, mint általában. És ha így van, annak számos oka lehet. Ezek közül válogatunk most. Ha te is tapasztalod, ne félj segítséget kérni!

Depresszió

Nagyon sok embernél a kóros rosszkedv aluszékonyságban nyilvánul meg. Sokkal többször érez fáradságot, levertséget, rossz közérzetet, gyengeséget, mint egy normális napon. Gyanakodhatunk depresszióra, ha általánosságban több negatív gondolat fogalmazódik meg bennünk, mint egyébként. Ez előfordulhat nehezebb időszakban, vagy olyankor, mikor több stressznek vagyunk kitéve. De más is okozhat depressziót, például megoldatlan problémák, konfliktusok, krízishelyzetek, munkahelyi vagy iskolai elfoglaltságok. Akkor is nagy esély van rá, ha túlságosan belekényelmesedünk vagy belefásulunk a hétköznapokba. Ha mindehhez alvásproblémák és aluszékonyság társul, akkor jó eséllyel érdemes szakembert felkeresni.

Idegrendszeri problémák

Bár ritka az, amikor az aluszékonyság valamilyen idegrendszeri betegség előjeleként jelentkezik, mégis előfordulhat, ezért nem szabad félvállról venni. A megnövekedett alvásigény jelezhet agyrázkódást, valamilyen gyulladást, de szélsőséges esetben agydaganatot is. Ez azért jóval ritkább, de mivel a kockázatát nem tudjuk feltétlenül kizárni, ezért érdemes orvost felkeresni, hogy biztosat tudjon mondani. Előfordulhat, hogy már csupán a tünetek és körülmények vizsgálata során sikerül kizárni az idegrendszeri problémákat.

Vashiány, vitaminok és ásványi anyagok hiánya

A súlyos vashiány nem csupán aluszékonyságban nyilvánul meg. Társul hozzá esetlegesen hajhullás, a bőr és a köröm állapotának megváltozása, karikák a szem alatt, rosszabb teherbírás és állóképesség. Egyes vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek hiányára úgy reagál a szervezetünk, hogy nagyobb alvásigényt jelez számunkra. Ezt a problémát egy orvosi vizsgálat rendkívül hamar képes megállapítani.

Ha tehát a szokásostól eltérő mértékű fáradtságot vagy aluszékonyságot tapasztalunk, mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni, hogy megállapíthassa, mi áll a hátterében.

Varga Ágnes Kata

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?