Kórosan sokat alszol? Erre figyelmeztet a szervezeted
- Dátum: 2020.01.09., 00:04
- Varga Ágnes Kata
- aluszékonyság, alvás, ásványi anyagok, betegség, depresszió, diagnózis, fáradékonyság, fáradtság, hangulat hangulatingadozás, idegrendszer, jel, jelzés, kedély, nyomelemek, orvos, probléma, pszichológus, vashiány, vérszegénység, vitamin, vitaminhiány
Az alvás a napi cirkadián ritmus része, méghozzá igen meghatározott időpontban és közel azonos időintervallumban. Napi nagyjából nyolc óra alvás elég ahhoz, hogy kipihentek legyünk, eredményesen tudjunk dolgozni, ne legyenek hangulatingadozásaink, és a teljesítőképességünk normál szinten tudjon működni. Ez egy nagy átlag, hiszen a napi szükséges alvásmennyiséget sok minden meghatározza. Ilyen például a kor, az egészségi állapot, hogy milyen évszak van, de még az is közrejátszik, hogy milyen az étrendünk. Vannak azonban kirívó esetek, amikor sokkal több alvást igénylünk, mint általában. És ha így van, annak számos oka lehet. Ezek közül válogatunk most. Ha te is tapasztalod, ne félj segítséget kérni!
Depresszió
Nagyon sok embernél a kóros rosszkedv aluszékonyságban nyilvánul meg. Sokkal többször érez fáradságot, levertséget, rossz közérzetet, gyengeséget, mint egy normális napon. Gyanakodhatunk depresszióra, ha általánosságban több negatív gondolat fogalmazódik meg bennünk, mint egyébként. Ez előfordulhat nehezebb időszakban, vagy olyankor, mikor több stressznek vagyunk kitéve. De más is okozhat depressziót, például megoldatlan problémák, konfliktusok, krízishelyzetek, munkahelyi vagy iskolai elfoglaltságok. Akkor is nagy esély van rá, ha túlságosan belekényelmesedünk vagy belefásulunk a hétköznapokba. Ha mindehhez alvásproblémák és aluszékonyság társul, akkor jó eséllyel érdemes szakembert felkeresni.
Idegrendszeri problémák
Bár ritka az, amikor az aluszékonyság valamilyen idegrendszeri betegség előjeleként jelentkezik, mégis előfordulhat, ezért nem szabad félvállról venni. A megnövekedett alvásigény jelezhet agyrázkódást, valamilyen gyulladást, de szélsőséges esetben agydaganatot is. Ez azért jóval ritkább, de mivel a kockázatát nem tudjuk feltétlenül kizárni, ezért érdemes orvost felkeresni, hogy biztosat tudjon mondani. Előfordulhat, hogy már csupán a tünetek és körülmények vizsgálata során sikerül kizárni az idegrendszeri problémákat.
Vashiány, vitaminok és ásványi anyagok hiánya
A súlyos vashiány nem csupán aluszékonyságban nyilvánul meg. Társul hozzá esetlegesen hajhullás, a bőr és a köröm állapotának megváltozása, karikák a szem alatt, rosszabb teherbírás és állóképesség. Egyes vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek hiányára úgy reagál a szervezetünk, hogy nagyobb alvásigényt jelez számunkra. Ezt a problémát egy orvosi vizsgálat rendkívül hamar képes megállapítani.
Ha tehát a szokásostól eltérő mértékű fáradtságot vagy aluszékonyságot tapasztalunk, mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni, hogy megállapíthassa, mi áll a hátterében.
Varga Ágnes Kata
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.