Menü

Jótékony könnyek?

Bár valamiért a sírást és magát a könnyezést mindig is övezte valamiféle misztikus, sejtelmes homály, azért mindig voltak „szakértők”, akik valamiféle természetfeletti, esetleg ősbiológiai eredettel meg tudták magyarázni ezt a jelenséget. Már egészen az ókortól kezdve foglalkoztatták az embereket a miértek, és már akkor is volt valamiféle vallási-kulturális többlet a pusztán biológiai funkció mögött. Egyes személyek, sőt, állatok könnyeit gyógyító erejűnek is gondolták, másoké mögött valamilyen természetfeletti bajt sejtettek. Gyakori volt a metaforikus gondolkodás is, amikor a könnyeket áradó folyóhoz hasonlították, vagy úgy gondolták, kapcsolatban lehetnek az időjárással. Tehát a konkrét szerepétől általában elvonatkoztattak, és csak átvitt értelemben fogalmaztak meg állításokat.

A sírás tevékenységének később rituális szerepe lett. A halottak siratása általában napokon keresztül tartó tevékenység lett, de maga a siratás inkább hanghatásokból állt, kevésbé fektetett hangsúlyt a könnyekre. A középkorban az érzelmi túlfűtöttség megvetendő dolognak számított, ezért ritkán fordultak elő könnyezéssel együtt járó emocionális megnyilvánulások. Ugyanakkor a mély vallásosság miatt másfajta misztérium kezdte övezni magát a könnyeket. De az csak évszázadokkal később lett „divat”, hogy a sírás és a biológia kapcsolatát vizsgálják. A pszichológiai-biológiai okfejtés pedig még későbbi időkre tehető.

Napjainkban már, ha szeretnénk, tudunk informálódni ok-okozati összefüggésekről a sírással és a könnyekkel kapcsolatban, de ezekkel érdemes kritikusnak lenni, mert könnyen spekulációk és figyelemhajhász kitalációk között találhatjuk magunkat. Ami biztos, hogy organikus és lelki eredetű okokat is találhatunk a könnyek jelensége mögött. Hogy hasznos-e vagy sem, illetve milyen szempontból igen és milyen szempontból nem, arra még nincs teljes értékű magyarázat. Ez függ attól is, hogy mi váltja ki. Na és, hogy kiből. És milyen az illető alapállapota.

Biológiailag a könnyezés egy természetes védekező mechanizmus. Akkor is megfigyelhető, ha por megy a szemünkbe, de az allergiának is egy természetes velejárója. Miért? Mert a szervezetünk, ha idegen anyagot észlel, minden létező módon megpróbálja kilökni, ezáltal megakadályozva azt, hogy a nyálkahártyákon keresztül felszívódjon. De hogy miért kísérik könnyek a szomorú, dühítő, vagy éppen nagyon boldog eseményeket? A cél itt is az egyensúly fenntartása.

Amikor az ember dühös, szomorú, vagy boldog, aktiválódik a szimpatikus idegrendszere, vagyis magasabb lesz a vérnyomása, gyorsabban ver a szíve, több oxigén és vér jut az agyba és az izmokba. Ez mind természetes reakció a szervezettől, amelynek evolúciós oka van. Mindezek a mechanizmusok a védekezést és a menekülést segítik elő. Azonban ez az állapot hirtelen áll be, és nehezen áll vissza. Ha az embert tartós stressz éri, a szimpatikus hatás a nap nagy részében is fennállhat, még akkor is, ha az illető semmi megterhelő munkát nem végez. Ha tartósan fennáll ez az állapot, az semmiképpen sem hasznos, hiszen növeli a stroke kockázatát, és megterheli az egész szervezetet. A sírás „nyugtató” hatása azonban segít abban, hogy a stresszt és izgalmat kiváltó hormonok távozzanak, segít visszaállítani a normál légzést és a szívverést. Megfigyelhetjük, hogy általában a síró kisgyerekek is meg tudnak nyugodni maguktól ennek következtében. Emellett a könnyezés a hormonális egyensúly fenntartásában is fontos szerepet játszik. Tehát mindenképpen van mind pszichológiai, mind fiziológiai haszna a könnyeknek. Ezért ahelyett, hogy gyengeségként tekintünk rá, akár szemlélhetjük úgy is, mint a természet egy olyan jótékony ajándékát, melyet akaratunktól függetlenül ki tudunk használni.

Varga Ágnes Kata

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.