Menü

Koleszterin gyermekkorban

Magyarországon köztudottan szinte minden második felnőttnek magas a koleszterinszintje, ami szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet, azonban az megdöbbentő adat, hogy már az 1-3 éves magyar gyermekek fele is több koleszterint fogyaszt az ajánlottnál, így ezt az életvitelt már gyermekkorban megalapozzuk.

A szervezetben lévő koleszterin túlnyomó része a májban képződik, a többi a táplálékból származik. A zsíros húsok és tejtermékek, zsírban gazdag felvágottak és vajkrémek, sajtok, krémes-vajas sütemények a koleszterin-bevitel fő forrásai a gyermekeknél is. Sajnos jellemző ránk magyarokra, hogy rengeteg zsíros húst eszünk, egy felmérés szerint a gyerekek átlagosan 80 százalékkal több húst kapnak, mint amennyi ajánlatos volna.

A szülők hibásak benne, hiszen a kisgyermekek nem ehetnék mindig ugyanazt, amit a felnőttek, pláne, hogy sokszor az ő esetlegesen helytelen életmódjuk és étrendjük lesz a gyermekeik előtt követendő példa.

A megoldást a gyerekeknek a koleszterinszegény, kalóriaszegény, de vitamindús és rostdús élelmiszerekben gazdag étrend jelentené, sok zöldség-és gyümölcsbevitellel.

A táplálkozástudományi szakemberek 2 éves kor előtt nem javasolják a zsírbevitel megszorítását, de 5 éves kor után már mindenképpen szükségesnek tartják az életmód megreformálását.

Annak a gyermeknek, akinél egy (vagy több) kockázati tényező kimutatható pl.: elhízás, magas vérnyomás, vagy emelkedett koleszterinszint, annak hatványozottan nagyobb az esélye arra, hogy felnőtt korában is veszélyezettebb kategóriába tartozzon.

A probléma elmondhatjuk, hogy tinédzserkorban tetőzik, köszönhetően az alkoholfogyasztásnak, a dohányzásnak, a fogamzásgátlók használatának.

Kutatások igazolják, hogy az alacsonyabb szociális helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek veszélyeztetettebbek, mert étrendjükben energiaszükségletük nagyobb százalékát fedezik rossz koleszterint tartalmazó ételekkel, nagyobb mennyiségű zsírral, többen dohányoznak és nem táplálkoznak egészséges módon, sem nem sportolnak.

A transzzsírfogyasztás csökkenthető a következő élelmiszerek fogyasztásának mérséklésével:

olaj, margarin, sertészsír
magas zsírtartalmú tejtermékek
magas húsfogyasztás
feldolgozott élelmiszerek, pékáruk
édességes, csokoládék, krémes sütemények, kekszek.

A zsír-és a koleszterinbevitel csökkentésével, egészséges életmóddal a szív-és érrendszeri betegségek megelőzhetőek.

Martinka Dia

Tavaszi méregtelenítés: Hogyan tisztítsuk meg a testünket és a lelkünket?

A tavaszi méregtelenítés remek alkalom arra, hogy testileg és lelkileg is felfrissüljünk. A tél után, amikor hajlamosak vagyunk több nehéz ételt enni és kevesebb időt tölteni a szabadban, itt az ideje, hogy egy kis figyelmet fordítsunk a méregtelenítésre

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Mivel helyettesítsük a cukrot?

A legtöbb fogyókúra és diéta ajánlja, hogy a lehető legkevesebb cukrot fogyasszuk, ha szeretnénk elérni a kívánt hatást. Milyen alternatívák vannak azonban arra, hogy élvezhessük az édes ízeket, de ne is legyen káros számunkra?

A csípős paprika hatása a szervezetünkre

Nem mindenki szereti az erős, csípős ízeket, pedig az egyik anyag, amitől erős mondjuk a paprika, igencsak jótékony hatással bír.

Mennyi vizet kellene valójában innunk?

Ha nagyon meleg van, sokat izzadunk vagy ha keményen edzünk és sok folyadékot veszítünk, akkor felborulhat a szervezetben az elektrolitok egyensúlya, ekkor lehetünk dehidratáltak. Mennyi vizet kellene valójában innunk?