Koleszterin gyermekkorban
- Dátum: 2020.07.02., 15:55
- Martinka Dia
- alkoholfogyasztás, dohányzás, élelmiszer, életvitel, elhízás, felvágott, fogamzásgátlóhasználat, gyermekek, húsok, kalóriaszegény, kisgyermek, koleszterinszegény, koleszterinszint, magas, magas vérnyomás, megreformál, rostdús, sajtok, sütemények, szervezet, szív-és érrendszeri problémák, szülők hibája, táplálék, táplálkozástudomány, tejtermék, transzzsírfogyasztás., vajkrém, veszélyeztetett, vitamindús, zsíros
Magyarországon köztudottan szinte minden második felnőttnek magas a koleszterinszintje, ami szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet, azonban az megdöbbentő adat, hogy már az 1-3 éves magyar gyermekek fele is több koleszterint fogyaszt az ajánlottnál, így ezt az életvitelt már gyermekkorban megalapozzuk.
A szervezetben lévő koleszterin túlnyomó része a májban képződik, a többi a táplálékból származik. A zsíros húsok és tejtermékek, zsírban gazdag felvágottak és vajkrémek, sajtok, krémes-vajas sütemények a koleszterin-bevitel fő forrásai a gyermekeknél is. Sajnos jellemző ránk magyarokra, hogy rengeteg zsíros húst eszünk, egy felmérés szerint a gyerekek átlagosan 80 százalékkal több húst kapnak, mint amennyi ajánlatos volna.
A szülők hibásak benne, hiszen a kisgyermekek nem ehetnék mindig ugyanazt, amit a felnőttek, pláne, hogy sokszor az ő esetlegesen helytelen életmódjuk és étrendjük lesz a gyermekeik előtt követendő példa.
A megoldást a gyerekeknek a koleszterinszegény, kalóriaszegény, de vitamindús és rostdús élelmiszerekben gazdag étrend jelentené, sok zöldség-és gyümölcsbevitellel.
A táplálkozástudományi szakemberek 2 éves kor előtt nem javasolják a zsírbevitel megszorítását, de 5 éves kor után már mindenképpen szükségesnek tartják az életmód megreformálását.
Annak a gyermeknek, akinél egy (vagy több) kockázati tényező kimutatható pl.: elhízás, magas vérnyomás, vagy emelkedett koleszterinszint, annak hatványozottan nagyobb az esélye arra, hogy felnőtt korában is veszélyezettebb kategóriába tartozzon.
A probléma elmondhatjuk, hogy tinédzserkorban tetőzik, köszönhetően az alkoholfogyasztásnak, a dohányzásnak, a fogamzásgátlók használatának.
Kutatások igazolják, hogy az alacsonyabb szociális helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek veszélyeztetettebbek, mert étrendjükben energiaszükségletük nagyobb százalékát fedezik rossz koleszterint tartalmazó ételekkel, nagyobb mennyiségű zsírral, többen dohányoznak és nem táplálkoznak egészséges módon, sem nem sportolnak.
A transzzsírfogyasztás csökkenthető a következő élelmiszerek fogyasztásának mérséklésével:
olaj, margarin, sertészsír
magas zsírtartalmú tejtermékek
magas húsfogyasztás
feldolgozott élelmiszerek, pékáruk
édességes, csokoládék, krémes sütemények, kekszek.
A zsír-és a koleszterinbevitel csökkentésével, egészséges életmóddal a szív-és érrendszeri betegségek megelőzhetőek.
Martinka Dia
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.