Menü

Terhesség és székrekedés

Akik a címben magukra ismernek, tudják, hogy egyáltalán nem csip-csup dologról van szó és bizony sok mindenre kihat, ha a terhesség alatt székrekedéssel küzdünk. Hasznos tanácsokat hoztunk, melyeket természetesen nem csak a várandósok figyelmébe ajánlunk!

A puffadás, a székrekedés kihat a közérzetünkre, s akár az egész napunkat is elronthatja, főleg, ha elhúzódó, vagy gyakran ismétlődő, rendszeres problémáról van szó.

A terhesség alatt előforduló székrekedés és puffadás egyik legfőbb oka a progeszteron hormon, mely a terhesség megtartásáért felel. A hormon a bélrendszer simaizomzatát lazítja, relaxálja, emiatt gyakoribb lesz a gázképződés, a puffadás, a székrekedés. A terhesség előrehaladása során a panaszok sajnos fokozódnak.

Ami megoldást nyújthat az a táplálkozás és – ha megengedett - némi testmozgás, ez természetesen nem általánosítható, kinek mi fér bele, egy könnyű séta, vagy akár a terhességnek megfelelő torna és társai. Ezek felpörgetik kissé az anyagcserét és segítik kiküszöbölni a székrekedés problémáját.

Nagyon fontos a bő folyadékfogyasztás, a magzatvíz szempontjából is mindenképp, de a székrekedés sem orvosolható, ha nem viszünk be elég folyadékot.

A terhesség alatt a szénhidrátok fogyasztására érdemes kiemelt figyelmet fordítani, csökkenteni kell a bevitelüket, megválogatni a „jó” szénhidrátokat, melyek lassan szívódnak fel, nem emelik meg hirtelen a vércukrot és nem okoznak falásrohamokat. A puffasztó ételeket messzire kell kerülni, úgy, mint a káposztát, a babot, s a hagymát is ajánlott kerülni.

Ha többször eszünk kevesebbet, s lassan, jól megrágva nyeljük le az ételt, a gázképződés is csökken, kevesebb levegőt nyelünk.

Sajnos terhesség alatt a vaspótlás erősen megnehezíti a székrekedés elkerülésére tett erőfeszítéseinket, azonban nálam jül bevált módszert jelentenek az aszalt gyümölcsök, különösen az aszalt szilva, a jó minőségű és magas gyümölcs tartalmú szilvalekvár, a rostbevitel. Reggelente egy teáskanál bambuszrostot, vagy útifűmaghéjat langyos, citromos vízben elkeverve éhgyomorra felhajtva bizony egy órán belül megoldja a gondokat, s a napi rostbevitel fedezése is letudva.

A jól működő emésztés érdekében kerülnie kell a kismamáknak (és természetesen ajánlott másoknak is csökkenteni az alábbiak fogyasztását): cukorral édesített ételek, italok (helyette használjanak mézet), a félkész és készételek, levesporok, salátaöntetek, a magas sótartalmú fűszerkeverékek, húspácok, konzervek, mustár, sós kekszek, chipsek, ropi.

Italok szempontjából a legjobb a tiszta víz (1,5-2 liter naponta), a frissen facsart gyümölcslevek, zöldséglevek, gyümölcsteák.

Martinka Dia

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.