Segítséget kérni – miért olyan nehéz?
- Dátum: 2020.08.15., 16:25
- Varga Ágnes Kata
- büszkeség, elme, érzelem, kapcsolat, konfliktus, lélek, megbecsülés, megoldás, nehézség, önbecsülés, probléma, psziché, pszichológia, segítség, tanács, tipp, tisztelet, vélemény
Nem feltétlenül függ a személyiségünktől, hogy hány nehéz helyzeten kell átverekednünk magunkat az életünk során. Mindnyájan teszünk olyan dolgokat, amelyek jobban előidézik a bajt, de azért a legtöbbször a baj egy nagy tűz az életünkben, amit egy kis szikra lobbantott lángra, anélkül, hogy a gázt mi indítottuk volna el. Egy szó mint száz, tehetetlenek vagyunk vele szemben, védekezni pedig olykor nagyon komplikált.,
Ha mégis valamilyen problémába ütközünk, a legelső gondolatunk általában az, hogy mindezt egyedül szeretnénk megoldani. Nemcsak a külvilág számára akarunk olykor bizonyítani, saját magunkat is le kell olykor nyűgöznünk a problémamegoldó képességünk fitogtatásával. Vagy csak egyszerűen el akarjuk kerülni a kínos helyzeteket, a magyarázkodást, a rosszalló vagy éppen számonkérő tekinteteket, a sajnálatot és szánakozást, és minden egyéb olyan reakciót, amelyek természetesek mások részéről. Hiszen mások szorult helyzeteit mi is pontosan ilyen reakciókkal szemléljük.
Magunkat azonban nem szeretjük esendőnek mutatni. A sebezhetőség egy olyan tulajdonság, ami egytől egyig mindenkire igaz, mégis mindenki azt gondolja, hogy ki fog lógni a sorból, ha esetleg láttatni véli a sajátját. Hiába, a büszkeség igencsak nagy úr. Nagyon nehéz úgy cselekednünk, hogy a lehető legnagyobb fokú tiszteletet és megbecsülést váltsuk ki az embertársainkból, nem is beszélve az elismerésről, amire mindenki vágyik. Azonban sokszor elfelejtjük, hogy nem a makulátlan életű emberek tudják ezt legjobban kiváltani.
Ha bajba kerülünk, az sok esetben nem a mi hibánk, de azért vannak esetek, amelyekben önmagunk ellenségei vagyunk. Mégis, összességében azt mondhatjuk, hogy a hibák nem feltétlenül határozzák meg sem az életünket, sem az adott esetek kimenetelét. Sokkal inkább hangsúlyos a megoldás. Az viszont nem jön olyan egyszerűen. Akármennyire is nehéz ezt beismerni, vannak helyzetek, amelyeket nem uralunk, vannak nehézségek, amelyeket nem lehet egyedül megoldani, és van, amikor segítséget kérni az egyetlen ésszerű megoldás lehet. És ez nem azt jelenti, hogy az egyszerűbb utat választottuk. Ez azt jelenti, hogy felmértük a helyzet súlyosságát, mérlegeltük a lehetséges megoldásokat, felelősen végig gondoltuk a megoldások sikerességének lehetőségeit, és mindezeket egybevetve meghoztunk egy döntést, méghozzá azt, hogy vállaljuk annak a rizikóját, hogy másokat beavatva megoldjuk a problémát. Ez nem azt jelenti, hogy kiadjuk az irányítást a kezünkből, épp ellenkezőleg. Magunkhoz vesszük az irányítást, bizalmat szavazunk mind önmagunknak, mind másoknak, és a lehető legjobban próbáljuk megoldani a nehézségeket.
Természetesen ez nem egyszerű, komoly lelkiismereti és önbecsülési gondokat eredményezhet, de mégis: sokkal könnyebb később ezzel megbirkózni, mint magunk előtt görgetni a problémát, és olyankor segítséget kérni, amikor már késő. Időben kell cselekedni, akkor is, ha be kell vonnunk másokat, és nem szabad hagynunk, hogy a büszkeségünk meggátolja a józan ész működését.
Varga Ágnes Kata
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Melyek a verbális bántalmazás jelei?
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?
A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.