Boltkór – napjaink legnagyobb függősége?
- Dátum: 2020.09.11., 18:13
- Martinka Dia
- akció, átverés, bankkártya, betegség, Black Friday, boltkór, depresszió, felárazás, feszültség, fogyasztó, függőség, harag, jutalmazás, kezelés, leárazás, marketing, mérlegel, óriásplakát, önértékelési zavar, pótcselekvés, probléma, prospektus, stressz, szakember, szenvedélybetegség., szociális kapcsolatok, terápia, termék, tévéreklám, tünet, vásárlásfüggő, vásárol
Azon gondolkodom, hogy nem véletlenül engem talált meg ez a téma. Annyira nem mondanám, hogy vásárlásfüggő vagyok, vagy boltkóros, de az akcióknak, leárazásoknak bizony én sem tudok akarok ellenállni. Fogyasztó vagyok én is. De meddig normális, és mikortól számít függőségnek?
Talán kevesen tudják, hogy az ismert „Black Friday” mellett évek óta létezik a nemzetközi „Ne Vásárolj Semmit!” nap is. Valójában erről én sem hallottam még, talán a média ezt annyira nem szajkózta, mint a költekezős fekete pénteket.

A vásárlásfüggőség is éppolyan szenvedélybetegség, mint az alkohol, a dohányzás, a drog, az illető elvonási tüneteket élhet meg, ha nem vehetik meg a legújabb vágyott terméket azonnal.
Lehet betegség a vásárlás? Lehet bizony. Amíg nagyjából mérlegeljük, hogy mit és mennyiért vásárolunk, addig nincs gond, néha belefér az is, hogy felesleges holmi is a kosarunkba kerül. A gond akkor kezdődik, ha a vásárlás kényszeres pótcselekvéssé válik, melyben levezetjük a problémáinkat, a felgyülemlett stresszt, haragot, depressziót. A vásárlás például jutalmazásként lép fel.
Ugyan a vásárlásfüggőség ellentétben a drogokkal vagy az alkohollal nem tesz kárt az emberi szervezetben, a szociális kapcsolatokat rombolhatja.
A „boltkóros” a vásárlástól reméli, hogy megszabadul a feszültségtől, stressztől, negatív érzésektől, önértékelési zavartól, ám a vásárlás okozta elégedettség érzése nem tart sokáig, így hamarosan már a következő vásárlást tervezgeti.

A minket körülvevő óriásplakátok, tévéreklámok, prospektusok és kirakatok úgy hatnak ránk, hogy azt érezzük, ha nem veszünk meg egy bizonyos terméket, akkor lemaradunk valamiről.
„Black Friday”: átverés, vagy kihagyhatatlan akciók?
Felárazás utáni leárazás, „kettőt fizet hármat vihet” engedmények, kamu vásárlási kedvezmények, egy vásárlásfüggő pedig nem néz a dolgok mögé, még az átlagember is könnyen megvezethető.
A nagy leárazás valójában sokszor csak átverés, a termék árát szándékosan megemelik, majd visszaárazzák, hogy akciónak tűnjön. Holott kis böngészéssel és utánajárással könnyen kiszűrhető az átverés. Anyukám szokta mondani, utána írnak egy nullát és áthúzzák. Valahogy talán így lehet sarkosan megfogalmazni.Szerencsére a vásárlásfüggőség is elég jól kezelhető akár terápiával, önsegítő kézikönyvek tanulmányozásával, szakember segítségével, csoportterápiával, vagy súlyosabb esetekben gyógyszerekkel.

A szenvedélybetegségeknél elsősorban a kiváltó okokat kell feltárni, nem elég a tüneteket kezelni. A vásárlás helyett olyan tevékenységet érdemes keresni, ami hasonlóképp lefoglalja a gondolatainkat, stresszlevezetésnek jó a sport és lehetőleg kevésbé figyeljük az akciókat, ne dőljünk be a reklámoknak, nem tartsunk magunknál sok készpénzt, s olykor hagyjuk otthon a bankkártyát. Ezt egy függőnek nehéz mondani, tudom, de segítséggel mindenképp megvalósítható, hogy ne a szokások rabjai legyünk.
Martinka Dia
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.