Menü

Boltkór – napjaink legnagyobb függősége?

Azon gondolkodom, hogy nem véletlenül engem talált meg ez a téma. Annyira nem mondanám, hogy vásárlásfüggő vagyok, vagy boltkóros, de az akcióknak, leárazásoknak bizony én sem tudok akarok ellenállni. Fogyasztó vagyok én is. De meddig normális, és mikortól számít függőségnek?

Talán kevesen tudják, hogy az ismert „Black Friday” mellett évek óta létezik a nemzetközi „Ne Vásárolj Semmit!” nap is. Valójában erről én sem hallottam még, talán a média ezt annyira nem szajkózta, mint a költekezős fekete pénteket.

A vásárlásfüggőség is éppolyan szenvedélybetegség, mint az alkohol, a dohányzás, a drog, az illető elvonási tüneteket élhet meg, ha nem vehetik meg a legújabb vágyott terméket azonnal.

Lehet betegség a vásárlás? Lehet bizony. Amíg nagyjából mérlegeljük, hogy mit és mennyiért vásárolunk, addig nincs gond, néha belefér az is, hogy felesleges holmi is a kosarunkba kerül. A gond akkor kezdődik, ha a vásárlás kényszeres pótcselekvéssé válik, melyben levezetjük a problémáinkat, a felgyülemlett stresszt, haragot, depressziót. A vásárlás például jutalmazásként lép fel.

Ugyan a vásárlásfüggőség ellentétben a drogokkal vagy az alkohollal nem tesz kárt az emberi szervezetben, a szociális kapcsolatokat rombolhatja.

A „boltkóros” a vásárlástól reméli, hogy megszabadul a feszültségtől, stressztől, negatív érzésektől, önértékelési zavartól, ám a vásárlás okozta elégedettség érzése nem tart sokáig, így hamarosan már a következő vásárlást tervezgeti.

A minket körülvevő óriásplakátok, tévéreklámok, prospektusok és kirakatok úgy hatnak ránk, hogy azt érezzük, ha nem veszünk meg egy bizonyos terméket, akkor lemaradunk valamiről.

„Black Friday”: átverés, vagy kihagyhatatlan akciók?

Felárazás utáni leárazás, „kettőt fizet hármat vihet” engedmények, kamu vásárlási kedvezmények, egy vásárlásfüggő pedig nem néz a dolgok mögé, még az átlagember is könnyen megvezethető.

A nagy leárazás valójában sokszor csak átverés, a termék árát szándékosan megemelik, majd visszaárazzák, hogy akciónak tűnjön. Holott kis böngészéssel és utánajárással könnyen kiszűrhető az átverés. Anyukám szokta mondani, utána írnak egy nullát és áthúzzák. Valahogy talán így lehet sarkosan megfogalmazni.Szerencsére a vásárlásfüggőség is elég jól kezelhető akár terápiával, önsegítő kézikönyvek tanulmányozásával, szakember segítségével, csoportterápiával, vagy súlyosabb esetekben gyógyszerekkel.

A szenvedélybetegségeknél elsősorban a kiváltó okokat kell feltárni, nem elég a tüneteket kezelni. A vásárlás helyett olyan tevékenységet érdemes keresni, ami hasonlóképp lefoglalja a gondolatainkat, stresszlevezetésnek jó a sport és lehetőleg kevésbé figyeljük az akciókat, ne dőljünk be a reklámoknak, nem tartsunk magunknál sok készpénzt, s olykor hagyjuk otthon a bankkártyát. Ezt egy függőnek nehéz mondani, tudom, de segítséggel mindenképp megvalósítható, hogy ne a szokások rabjai legyünk.

Martinka Dia

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.