Biztos, hogy eleget eszel?

Talán ilyen kérdést ritkán hallunk, vagy teszünk fel magunknak, hiszen „eleget enni” olyan egyszerű és könnyű, a probléma ott kezdődik – és nyilván ez a gyakoribb - , amikor vissza kell fognunk magunkat evés terén. A diéták lényege azonban nemcsak az, hogy minél kevesebbet együnk, hanem azt is szem előtt kell tartani, hogy ne menjünk bizonyos kalóriaszám alá, vagy ne együnk túl keveset.

Ha hozzáteszem, hogy ha még esetleg sportolunk is, vagy fizikai munkát végzünk, vagy mindkettőt, akkor könnyen lehet, hogy elégtelen a tápanyag-és kalóriabevitel, így pedig az erőnlétünk cserben fog hagyni, céljainkat messze nem érjük el.

Az elégtelen tápanyagbevitel hosszú távon komoly következményekkel jár. Hogy megismerjük testünk kalória-, és tápanyagszükségletét, beállítsuk a makrókat, tisztában legyünk, hogy mely szénhidrátokból, fehérjékből és zsírokból megközelítőleg mennyit célszerű bevinnünk, ehhez alapos és hosszú tanulmányozás, dietetikussal, személyi edzővel való konzultálás szükséges.

Ha valaki fogyni szeretne, elsődleges döntése, hogy kevesebbet fog enni, azonban ezzel nagy kockázata lesz az alultápláltságnak, melyre a szervezet köztudottan raktározással válaszol.

Egyáltalán nem mindegy, hogy szervezetünket tápláljuk, vagy éheztetjük.

Minél kevesebb kalória alá megyünk, a test egyre kevesebb kalória elégetéséhez folyamodik.

A lélektani határ az 1300 kalória, az alá soha semmilyen körülmények között nem megyünk, mert később már nem lesz hova csökkenteni, illetve céljainkat elérve, s a súlytartáshoz visszatérve, már egy normál adag ételtől is azonnal hízni fog a sokkal kevesebb kalóriához alkalmazkodott szervezetünk.

Arról nem is beszélve, hogy a koplalással a testünk túlélési üzemmódra kapcsol, s a szervezet több kortizolt (stresszhormont) termel. Ez az állapot változásokat okozhat a hormonháztartásban, a menstruációs ciklusban, sőt szorongáshoz és depresszióhoz is vezethet egyéb más problémák mellett.

Az elégtelen táplálkozás tápanyag-hiányt, fáradtságot, az immunrendszer ellenállóságának csökkenését, a koncentráció hiányát okozza, az pedig nyilvánvaló, hogy a sport és az edzések egyre nehezebbé válnak, nem lesz hozzájuk energiánk, ez pedig visszaveti a teljesítményt.

S hiába látjuk, hogy keveset eszünk és sokat sportolunk, a fejlődést visszaveti és egyre csak távolodunk céljainktól.

Sokan azért kezdenek el sportolni, mert fogyni szeretnének. Közben pedig a jó teljesítményhez nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrát fogyasztása. Az állóképességi sportágaknál általában a napi energiabevitelnek kb. 60%-át kell szénhidrátból biztosítani, 25%-át zsírból, és 15%-át pedig fehérjéből, de természetesen teljesen egyéni beállításokat igényel egy diéta összeállítása, hiszen nem vagyunk egyformák. Azt, hogy kinek mennyi a napi energiaszükséglete, állapotfelmérés után lehet csak megállapítani.

A szakemberek a következő tünetekre hívják fel a figyelmet, melyek megléte esetén érdemes elgondolkozni és változtatni étkezéseinken:

Ha állandó fáradtság gyötör. Ha nem fejlődsz. Ha romlik a teljesítményed. Ha nem tudsz koncentrálni. Ha elmarad a székleted. Ha nem jól alszol.

Ezek a jelek mind üzennek, mind a testünk jelzései, s mind arra világítanak rá, hogy amit csinálunk, azzal nem a jó irányba tartunk, ekkor mindenképp szükségessé válik felkeresni egy szakembert.

Martinka Dia