Menü

Hygge mint életfilozófia, avagy miért ilyen boldogok a dánok?

A dánok és más skandináv népek életfilozófiájának, életminőségének titkát sokan akarták már megfejteni és alkalmazni. Az elmúlt években sorra jelentek meg olyan könyvek, amelyek kifejezetten ezzel a témával foglalkoznak. A felgyorsult világban fokozottan szükségünk van arra, ami boldoggá és kiegyensúlyozottá teszi az életünket.

A hygge szónak nincs pontos fordítása egy nyelven sem, nehéz is egy szóba sűríteni a jelentését. Tulajdonképpen nem is szó, hanem egy érzés, ami otthonosságot, meleget és nyugalmat takar. Az a pillanat, amikor egy hideg napon bent, a kandalló melege mellett egy forró tea vagy kakaó és egy könyv társaságában végre kicsit kikapcsolsz. Még ennél is több, mivel a szónak közösségi aspektusa is van, igazán kiteljesedve akkor beszélünk hyggéről, ha az otthoni környezetben a hozzánk közel állók is megjelennek.

Nem új információ, hogy az ember társas lény és szüksége van valódi kapcsolatokra. A hyggében is pont ez jelenik meg: igazi kötődés az emberek között, egy valóságos kapcsolatra, amiben őszinték lehetünk a másikhoz. Legyen szerelmi vagy baráti kötődés. Manapság pedig pont ez az ami kiveszik az emberek életéből és amire mind mégis vágyunk. A rohanó, egyre inkább online élt életünkből eltűnik a valóság, a ténylegesen megélt pillanatok. Amikor egy baráti találkozó során is a telefonunkat nézzük, ha már egy filmet sem tudunk végignézni úgy, hogy nem csekkoljuk közben legalább egyszer az üzeneteinket. Az online világból jó visszatérni az offline valóságba.

A dánok társadalmi és kulturális szinten tartják fontosnak a valódi kapcsolatokat egymással. És ahogy látszik bevált nekik a recept, ami nem „nemzeti sajátosságuk”, hanem egy olyan gyakorlat, amit bárki az élete részévé tehet. Mert, ha gondosan odafigyelünk a körülöttünk élőkre, a mi életünk is teljesebbé válhat.

A hygge emellett még sok mindent takar. Gyakorlati része például, hogy puszi helyett inkább öleléssel üdvözlik egymást, ami oxitocint szabadít fel, így kevésbé stesszes életet élnek. Vagy sokat mozognak! Aki megteheti gyalog vagy biciklivel jár dolgozni vagy iskolába. A reggeli friss levegő segít még jobban felébredni, úgy mint a mozgás is, valamint elkerülhető vele a tömegközlekedés okozta plusz feszültség is.

Érdekes tanulmányozni a dán életfelfogást és átültetni a saját környezetünkbe. Nem garancia, hogy mindenkire ugyanúgy illik a recept, egy biztos: érdemes kipróbálni!

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.