Menü

Filmajánló: A vezércsel

Amikor én egy filmre azt mondhatom, hogy - háromgyerekes anyukaként a nap végén hullafáradtan - nem aludtam el rajta, az azt jelenti, hogy lebilincselő, az azt jelenti, hogy rettentő izgalmas, fordulatos, érdekes, az azt jelenti, hogy magával ragadó!

Ha pedig én 7 azaz hét epizódot egymás utáni estéken hajlandó vagyok az alvásom helyett választani, akkor arról érdemes írni egy cikket.

A vezércsel. A film, amin senki sem fog unatkozni. A film, ami egy nagyon fordulatos, több epizódból álló bámulatosan lebilincselő film. A vezércsel, eredeti címén a „The Queen's Gambit” egy idei, 2020-as amerikai drámasorozat. A történet az 1950-es években játszódik, amikor is egy árvaházban élő kislány az intézmény gondnokától, profi módon megtanul sakkozni. A sikerhez vezető út azonban számtalan függőséggel van kikövezve, melyekkel főhősünknek, Beth Harmonnak meg kell küzdenie.

A vezércsel egy amerikai drámai minisorozat, amely Walter Tevis 1983-as azonos című regénye alapján készült. A rendezője a 2-szeres Oscar-jelölt Scott Frank.

A sorozat hét lebilincselő epizódból áll:

1. Megnyitások

2. Cserék

3. Dupla gyalog

4. Középjáték

5. Villa

6. Függőjátszma

7. Végjáték

A film az első epizód után valósággal beszippantott!

A főszereplő, Anya Josephine Marie Taylor, amerikai-brit-argentin színésznő alakítása remek, a film hangulata nagyon magával ragadó, a filmzenék tárháza gazdag és jól megkomponált, remekül illenek a dallamok az egyes jelenetekhez.

Ez a minisorozat egy nagyon jól felépített dráma, mely azok számára is érdekes lehet, akik nem ismerik a sakkjátékot, nem állnak vele szoros kapcsolatba. Nekem nincsenek különösebben mélyebb ismereteim a sakkról, mégis felkavaró és magával ragadó a film!

A főszereplő tragédiája, a függőséggel való szembenézése, az epizódok izgalma…magával ragadja az embert!

Mi a vezércsel?

Nos, a vezércsel az egyik legrégebbi ismert sakkmegnyitás, amelyet először a Göttingeni kéziratban említenek. Igazán népszerűvé a 19. században vált. A vezércsel 1920 és 1930 között érte el népszerűségének tetőpontját.

Beth Harmon 9 éves, amikor anyja autóbalesetben meghal és mivel apja már évekkel ezelőtt elhagyta őket, a lány árvaházba kerül. Az intézetben a lányokat gyakorlatilag leszedálják, benyugtatózzák, így a főhős piruláktól való függősége már itt elkezdődik.

Az ebéd mellé kiosztott „vitaminok” -tól Beth nem tud szabadulni, azonban a nyugtatók egyfajta mellékhatásaként az ellazulás mellett felerősödnek bizonyos képességei, így mindenben mintákat lát, összefüggésekre, szabályokra jön rá és képes ezek alapján gondolkodni. Ezek a képességei segítik a sakkjátékban a csúcsra jutni, az árvaház gondnoka Mr. Shaibel (Bill Camp) pedig a szárnyai alá veszi és tanítja őt.

Amikor Beth Harmont örökbe fogadják, nevelőszülőkhöz kerül, de amikor nevelőapja elhagyja őket, mint pénzkereseti lehetőség, újból visszatér a sakk az életébe, jelentkezik az első versenyére és ettől fogva nincs megállás. Versenyről versenyre jár, ahol diadalmaskodik a játékban, míg a sikereivel párhuzamosan a függőségei hálójában tovább vergődik.

A film jelentős részében sakkoznak, rengeteg szakkifejezést, szabályt és stratégiát ismertetnek meg velük, de nem untató módon, így azoknak is izgalmas, akik nem ismerik ezt a játékot.

A filmben jók a jelmezek és díszletek, ötletes a vizuális megjelenítés, a zenéket pedig újra visszahallgatnám.

A minisorozat ügyesen egyensúlyoz a sakk, a szakmaiság, illetve a magánélet, a szerelem és a függőségek között, ettől lesz a film izgalmas és szórakoztató is egyben, melyet a főhős remek alakítása tesz igazán különlegessé és hitelessé.

Martinka Dia

Egy svájci poén is lehet jó

A Bonzsúr, Svájc! 2023-as remek svájci szatíra a helyi nyelvi sokszínűség és szabályozási anomáliák oltárán, megkésve bár, de elstartolt a mozijainkban. A rendező, forgatókönyvíró Peter Luisi igazán kellemes délutánt adhat azon bátraknak, akik a multiplexek árnyékában elcsípik ezt az ironikus vígjátékot a szélesvásznon. Sok helyi, életszerű sztori és megannyi remek, pörgős humoros jelenet, nézzük a részleteket.

Baseball, macska, gengszterek és Aronofsky

Darren Aronofsky ezúttal a krimi-vígjáték műfajába merészkedik a Rajtakapva-val, és a 90-es évek New Yorkjában játszódó történettel ismét bizonyítja, hogy a humor és a feszültség egyaránt mesterszinten megy neki. Az Austin Butler által alakított Hank történetét követhetjük végig, aki rossz döntések láncolata miatt a maffia célkeresztjébe kerül.

Az az igazi főbűn, ha kihagyod – A Hetedik újra a mozikban

Szeptember közepén pár vetítés erejéig visszatér felújítva David Fincher (Harcosok klubja, Benjamin Button, Gone girl) rendező és a hírhedten sötét tónusú munkáiról ismert forgatókönyvíró, Andrew Kevin Walker (8mm, Az álmosvölgy legendája) máig klasszikusnak mondható pszicho thrillere, a Hetedik a mozikba, tisztelegve a film harmincéves évfordulója előtt. Brad Pitt ezzel lett szupersztár, Morgan Freeman pedig az örökös morcos nyomozó. Remek szuperközeli képek, kiváló dialógusok, velőtrázó végkifejlet, megannyi klasszikus filmtörténeti jelenet, de vajon megéri-e tenni vele egy próbát most is?

Könyvelő 2.: Lazább, humorosabb, de hű az eredetihez

Vannak olyan művek, amelyek azonnal ikonikusak lesznek, mert sikerül megragadniuk egy igazságérzetet, egy ösztönszintű vonzalmat, miközben még mondanivalóval is bírnak. 2016-ban A könyvelő pontosan ilyen volt. Zseniális alkotás akcióval, drámával, fekete humorral és igazságtétellel. Azonban mi történik, ha egy ikonikus film folytatódik? A könyvelő 2. vígjátékosabb, mint elődje, és tele van új gondolatokkal, amikről érdemes beszélni.

A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi

Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.