Menü

Filmajánló: A vezércsel

Amikor én egy filmre azt mondhatom, hogy - háromgyerekes anyukaként a nap végén hullafáradtan - nem aludtam el rajta, az azt jelenti, hogy lebilincselő, az azt jelenti, hogy rettentő izgalmas, fordulatos, érdekes, az azt jelenti, hogy magával ragadó!

Ha pedig én 7 azaz hét epizódot egymás utáni estéken hajlandó vagyok az alvásom helyett választani, akkor arról érdemes írni egy cikket.

A vezércsel. A film, amin senki sem fog unatkozni. A film, ami egy nagyon fordulatos, több epizódból álló bámulatosan lebilincselő film. A vezércsel, eredeti címén a „The Queen's Gambit” egy idei, 2020-as amerikai drámasorozat. A történet az 1950-es években játszódik, amikor is egy árvaházban élő kislány az intézmény gondnokától, profi módon megtanul sakkozni. A sikerhez vezető út azonban számtalan függőséggel van kikövezve, melyekkel főhősünknek, Beth Harmonnak meg kell küzdenie.

A vezércsel egy amerikai drámai minisorozat, amely Walter Tevis 1983-as azonos című regénye alapján készült. A rendezője a 2-szeres Oscar-jelölt Scott Frank.

A sorozat hét lebilincselő epizódból áll:

1. Megnyitások

2. Cserék

3. Dupla gyalog

4. Középjáték

5. Villa

6. Függőjátszma

7. Végjáték

A film az első epizód után valósággal beszippantott!

A főszereplő, Anya Josephine Marie Taylor, amerikai-brit-argentin színésznő alakítása remek, a film hangulata nagyon magával ragadó, a filmzenék tárháza gazdag és jól megkomponált, remekül illenek a dallamok az egyes jelenetekhez.

Ez a minisorozat egy nagyon jól felépített dráma, mely azok számára is érdekes lehet, akik nem ismerik a sakkjátékot, nem állnak vele szoros kapcsolatba. Nekem nincsenek különösebben mélyebb ismereteim a sakkról, mégis felkavaró és magával ragadó a film!

A főszereplő tragédiája, a függőséggel való szembenézése, az epizódok izgalma…magával ragadja az embert!

Mi a vezércsel?

Nos, a vezércsel az egyik legrégebbi ismert sakkmegnyitás, amelyet először a Göttingeni kéziratban említenek. Igazán népszerűvé a 19. században vált. A vezércsel 1920 és 1930 között érte el népszerűségének tetőpontját.

Beth Harmon 9 éves, amikor anyja autóbalesetben meghal és mivel apja már évekkel ezelőtt elhagyta őket, a lány árvaházba kerül. Az intézetben a lányokat gyakorlatilag leszedálják, benyugtatózzák, így a főhős piruláktól való függősége már itt elkezdődik.

Az ebéd mellé kiosztott „vitaminok” -tól Beth nem tud szabadulni, azonban a nyugtatók egyfajta mellékhatásaként az ellazulás mellett felerősödnek bizonyos képességei, így mindenben mintákat lát, összefüggésekre, szabályokra jön rá és képes ezek alapján gondolkodni. Ezek a képességei segítik a sakkjátékban a csúcsra jutni, az árvaház gondnoka Mr. Shaibel (Bill Camp) pedig a szárnyai alá veszi és tanítja őt.

Amikor Beth Harmont örökbe fogadják, nevelőszülőkhöz kerül, de amikor nevelőapja elhagyja őket, mint pénzkereseti lehetőség, újból visszatér a sakk az életébe, jelentkezik az első versenyére és ettől fogva nincs megállás. Versenyről versenyre jár, ahol diadalmaskodik a játékban, míg a sikereivel párhuzamosan a függőségei hálójában tovább vergődik.

A film jelentős részében sakkoznak, rengeteg szakkifejezést, szabályt és stratégiát ismertetnek meg velük, de nem untató módon, így azoknak is izgalmas, akik nem ismerik ezt a játékot.

A filmben jók a jelmezek és díszletek, ötletes a vizuális megjelenítés, a zenéket pedig újra visszahallgatnám.

A minisorozat ügyesen egyensúlyoz a sakk, a szakmaiság, illetve a magánélet, a szerelem és a függőségek között, ettől lesz a film izgalmas és szórakoztató is egyben, melyet a főhős remek alakítása tesz igazán különlegessé és hitelessé.

Martinka Dia

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.

Del Toro újraéleszti a Frankensteint

„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.

Az ember, aki az USA-ban született

Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.

Izland a melankólia szigete is

A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.

Imposztorra várva

Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.