Könyvajánló: Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
- Dátum: 2020.12.20., 18:32
- Martinka Dia
- barát, barátság, beszélgetés, cselekmény, dráma, éjszaka, elárulás, elég., emlékezés, erkölcs, férfi, főszereplő, gyertya, házasság, hűség, indulat, Márai, motívum, mű, nő, olvas, regény, szerelem, szeretet
Két férfi, két régi barát drámája játszódik Márai Sándor „A gyertyák csonkig égnek” című regényében, egyetlen éjszakán át. Azonban ez a pár óra elég hozzá, hogy két ember kapcsolatának, egy házasságnak és egy szerelemnek a cselekménye föltáruljon.
A nagy indulatoktól feszülő mű 1942-ben jelent meg, s ragad magával a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s átbeszélgetik az éjszakát. A múltra emlékezve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, s majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, tönkretette az életét. A történetből film is készült.
Márai műveket akkor érdemes olvasni, amikor egyedül vagyunk, nyugalomban, csend van körülöttünk, lassú, dallamos, szomorkás zene hallgatása olvasás közben fokozhatja a kívánt hatást.
A könyv elolvasása után alaposan át tudja értékelni az ember az életét. Vajon kiben bízhatunk meg? Megsértettek, becsaptak, elárultak? Vagy valakit én bántottam meg, árultam el?
„A gyertyák csonkig égnek” című regény, különös történet.
A regényben megjelennek az alapvető emberi kapcsolatok: barátság, szerelem, házasság, szülő-gyermek viszony. Márai szerint mindegyik viszonyban a legfontosabb a valódi szeretet. Ha ez érezhető, akkor „a világban minden összetartozik ".
A regény egyik fő kérdése, hogy bűnös-e Konrád. Bűntudattal érkezik, mégis tiszta lelke van. Az élet elment, s öregségük egyetlen célja már csak a túlélés. Nem vádolják egymást.
A fő motívum a gyertya, mely hol magas lánggal lobog, hol pislákol, végül csonkig ég.
Jól felépítette Márai azt a feszültségkeltést, ami aztán idővel kitisztul.
A mondanivaló talán aktuálisabb, mint valaha: a barátságot, hűséget, árulást helyezi középpontba, feladva a leckét a mai embernek is.
A történet női szereplője, - aki körül az egész történet szövődik, próbára tette az igaz férfibarátságot - úgy van jelen a műben, hogy végig hiányzik belőle. Ő az egyik főszereplő, mégis hiányzik.
S mi a mondanivaló? A barátság elárulása sokkal nehezebb és sokkal súlyosabb vétség, mint bármi más. A hagyományos erkölcsi értékek megrendülnek. A gyertyák csonkig égnek és megégetnek.
Nem ez volt életem első Márai Sándor kötete és nem is az utolsó.
Martinka Dia
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.
Del Toro újraéleszti a Frankensteint
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.
Az ember, aki az USA-ban született
Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.