Mik azok a rostok?
- Dátum: 2021.05.13., 11:31
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- bélműködés, béltartalom, elfogyaszt, elhízás, emésztés, felszívódik, kellemetlen, megemészt, odafigyelés., oldhatatlan, oldódó, prebiotikus, rost, rostbevitel, rosthiány, rosttáblázat, székrekedés, szénhidrát, tápcsatorna, táplálkozás, vastagbél, víz megkötés, zselés állag
A rostok olyan anyagok, melyeket a szervezet nem tud megemészteni, ezért átjutnak a vastagbélbe, s emésztetlenül távoznak, mégis fontos szerepet töltenek be étkezéseinkben. Vajon miért annyira fontos a rostokban gazdag táplálkozás?
Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel 30-35 gramm. A rostok hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, segítik a bélműködést, támogatják az emésztést. A rosthiányos táplálkozás székrekedést és elhízást okozhat.
Vannak vízben oldódó és nem oldódó rostok. A vízben oldódó rostok hatékonyabbá teszik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, illetve az étkezéseket követően vércukorszint hirtelen megugrását. Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére.
A vízoldékony rostok, mialatt átjutnak a tápcsatornán, feloldódnak és zselés állagúvá válnak.
A vízben nem oldódó rostok megduzzadnak, jóllakottság-érzést nyújtanak, telítenek, segítik a megfelelő súlytartást, segítenek a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, a könnyebb székelésben is. A vízben oldhatatlan rostok a bélrendszerben szivacsként szívják magukba a vizet. Gyorsítják a bélmozgást, ezzel támogatják a béltartalom áthaladását.
Rostokban gazdag élelmiszereink a korpák, korpás kenyér, a gabonapelyhek, müzlik, száraz hüvelyesek (bab, lencse stb.), olajos magvak (dió, mogyoró, napraforgó, mák stb.) a barnarizs, a zöldségek (borsó, kukorica, spenót, zeller stb.) a gyümölcsök (szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper stb.)
A finomított szénhidrátok nem tartalmaznak rostokat.
A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, a prebiotikus rostok pedig erősítik az immunrendszert.
Aki kevés rostot fogyaszt, puffadással, gyakori éhségérzettel, hízással, székrekedéssel és legyengült immunrendszerrel számolhat.
Amennyiben az étrendünk nem tartalmaz kellő mennyiséget belőle, különböző kellemetlen tünetek, illetve súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ha eddig kevés rostot fogyasztottunk, akkor ideje odafigyelni erre, jó hír azonban, hogy a rostos ételek tárháza végtelen, és egy kis odafigyeléssel bárki hozzájuttathatja a szervezetét a rostokhoz. Számos, az interneten elérhető megbízható rosttáblázat létezik, amelyek tartalmazzák a különböző rosttartalmú élelmiszereket.
Martinka Dia
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?