Menü

Mik azok a rostok?

A rostok olyan anyagok, melyeket a szervezet nem tud megemészteni, ezért átjutnak a vastagbélbe, s emésztetlenül távoznak, mégis fontos szerepet töltenek be étkezéseinkben. Vajon miért annyira fontos a rostokban gazdag táplálkozás?

Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel 30-35 gramm. A rostok hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, segítik a bélműködést, támogatják az emésztést. A rosthiányos táplálkozás székrekedést és elhízást okozhat.

Vannak vízben oldódó és nem oldódó rostok. A vízben oldódó rostok hatékonyabbá teszik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, illetve az étkezéseket követően vércukorszint hirtelen megugrását. Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére.

A vízoldékony rostok, mialatt átjutnak a tápcsatornán, feloldódnak és zselés állagúvá válnak.

A vízben nem oldódó rostok megduzzadnak, jóllakottság-érzést nyújtanak, telítenek, segítik a megfelelő súlytartást, segítenek a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, a könnyebb székelésben is. A vízben oldhatatlan rostok a bélrendszerben szivacsként szívják magukba a vizet. Gyorsítják a bélmozgást, ezzel támogatják a béltartalom áthaladását.

Rostokban gazdag élelmiszereink a korpák, korpás kenyér, a gabonapelyhek, müzlik, száraz hüvelyesek (bab, lencse stb.), olajos magvak (dió, mogyoró, napraforgó, mák stb.) a barnarizs, a zöldségek (borsó, kukorica, spenót, zeller stb.) a gyümölcsök (szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper stb.)

A finomított szénhidrátok nem tartalmaznak rostokat.

A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, a prebiotikus rostok pedig erősítik az immunrendszert.

Aki kevés rostot fogyaszt, puffadással, gyakori éhségérzettel, hízással, székrekedéssel és legyengült immunrendszerrel számolhat.

Amennyiben az étrendünk nem tartalmaz kellő mennyiséget belőle, különböző kellemetlen tünetek, illetve súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ha eddig kevés rostot fogyasztottunk, akkor ideje odafigyelni erre, jó hír azonban, hogy a rostos ételek tárháza végtelen, és egy kis odafigyeléssel bárki hozzájuttathatja a szervezetét a rostokhoz. Számos, az interneten elérhető megbízható rosttáblázat létezik, amelyek tartalmazzák a különböző rosttartalmú élelmiszereket.

Martinka Dia

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.