Az ölelés ereje
- Dátum: 2021.05.30., 03:10
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alvásprobléma, boldogság, boldogsághormon, csecsemőmirigy, érintés, fejlődés, gyógyít, idegrendszer, immunrendszer, kifejezőeszköz, kontaktus, koraszülött, kortizol, kötődés, létszükséglet., növekedés, oxitocin, ölelés, öregedés, stresszhormon, szívbetegség, vérnyomás
Az ölelés a kötődés egyik legjobb kifejezőeszköze két ember között. Ha átölelünk valakit, azonnal szívet melengető, kellemes boldogság érzést, elégedettsége tapasztalunk, de a tudósok szerint az ölelés előnye ennél jóval több. Érdekes tény, hogy egy átlagos ölelés mindössze 3 másodpercig tart, 20 másodperc elteltével pedig már boldogsághormonok szabadulnak fel, ezért jó egy hosszú ideig tartó ölelés.
Egy felmérés szerint az emberek egyharmadának nincsen napi szintű érintés az életében, erre pedig a megkérdezettek nagy része nagyon vágyik. Az embereknek szükségük van az ölelésre, az ilyen jellegű fizikai kontaktusra, s ami érdekes, a kutatások egyértelműen bizonyították ennek pozitív hatásait.
A hosszabb ideig tartó ölelés, mint említettük, boldogsághormonokat szabadít fel a szervezetben, ezenkívül pedig erősíti az immunrendszert, továbbá csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Talán eddig ebből a szempontból még nem gondoltunk az ölelés gyógyító erejére, pedig a mondás is így tartja. „az ölelés gyógyít”.
A gyógyító hatások pedig egészen „hivatalosan” ezek:
Az ölelés hatására több oxitocin termelődik, melyet boldogsághormonként tartanak számon, oldja a stresszt. Ez a hormon szabadul fel szüléskor is. Nos ez történik, ha legalább 20 másodpercig ölelünk valakit.
Az ölelés csökkenti a szívbetegségek kockázatát, hiszen csökkenti a vérnyomást. Ez is bizonyított tény.
Erősíti az immunrendszert, méghozzá úgy, hogy stimulálja a csecsemőmirigyet, amelyet az immunrendszerünk bölcsőjeként tartanak számon a szakemberek.
Csökkenti a stresszt. A kortizolt nem véletlenül hívják stressz-hormonnak, a túl sok stressz pedig köztudottan számos egészségügyi problémához vezet. Ha testünk oxitocint termel, lecsökken a kortizolszint, mi pedig nyugodtabbak leszünk.
Kiegyensúlyozza az idegrendszert, csökkenti a fájdalmat, elűzi a depressziót és rosszkedvet, segít az alvásproblémákon, gátolja az öregedést, erősíti az emberek közötti köteléket, gyógyítja a bánatot, fokozza az örömöt és még sorolhatnánk az ölelés pozitív hozadékait, ám ami a legfontosabb: az érintés koraszülöttek számára életmentő, ezért javasolják a kengurut a koraszülött babák esetében, hiszen a fizikai kontaktus, az érintés, az ölelés számukra a növekedést, fejlődést segíti.
Az ölelés létszükséglet. Kell.
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.