Menü

Dinnyemag kisokos

Sokan egyszerűen csak kiköpik, kipiszkálják a dinnye magját, a lédús húsát pedig örömmel elfogyasztják. Van persze, aki ügyet sem vet rá és természetes számára, hogy megeszi a magokat. Biztosan van, aki rossz élmény, egy gyerekkori történet – jól ismerjük azt a mesét, miszerint, ha megesszük a magot, akkor a hasunkban dinnye nő -, vagy esetleg téves információk miatt nem eszi meg a magot, de bizony az teszi jól, aki nem válogat, ugyanis kifejezetten értékes és egészséges a dinnye magja.

Egyrészt a dinnyemag tápanyagban gazdag. Persze ezzel együtt kalóriában is gazdag, 20-30 gramm mag akár 600 kalóriát is jelenthet, azonban ez ne tántorítson el bennünket. Magas fehérje tartalma mellett vitaminokat, omega-3 és omega-6 zsírsavakat, valamint különböző ásványi anyagokat tartalmaz. Ilyen például a magnézium, réz, kálium és cink.

Nem csak gazdag tápanyagforrás, de szinte természetes kozmetikum is a dinnyemag. Hidratálja a bőrt, segít a pattanások visszaszorításában és az öregedést is lassítja. Ez a bennük található olajnak köszönhető, melyet, ha kisajtolnak, külsőleg nyugodtan alkalmazható pattanásos bőrre, de maga a dinnye is gyakori összetevője a természetes kozmetikumoknak, sőt, frissen is szokták arcpakolásként alkalmazni, csakúgy, mint az epret.

A már korábban említett magas ásványianyag tartalom miatt a csontritkulás ellen is ajánlják. Pontosabban a magok magnézium tartalma az, ami képes megelőzni a csontritkulást, de ezzel együtt az idegrendszer és a fogak egészségében is nagy szerepet játszik, így, ha külön nem is szeretnénk fogyasztani, de amikor dinnyét eszünk, érdemes nem elpazarolni ezt a jótékony hatású részét.

Bár a dinnye cukortartalma nem éppen alacsony, a magjai bizonyítottan csökkentik az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát, valamint emellett a cukorbetegeknek is jót tesz a fogyasztása.

A fentebb említett jótékony hatások kifejezetten akkor érvényesülnek, ha külön, szárítva, vagy pörkölve fogyasztjuk a magokat. Persze a belőlük sajtolt olaj is nagyszerű, de a pörkölés sokkal egyszerűbb, akár házilag is megoldható. 160-170 fokon a sütőben nagyjából 15 perc alatt megpörkölődnek, de körülbelül 7-8 perc után érdemes őket átforgatni, hogy egyenletesen süljön meg mindkét oldaluk. Bátran fűszerezhetjük akár sóval, borssal és fahéjjal is, de akár chilit vagy citromlevet is adhatnak hozzá azok, akik kedvelik a különlegesebb ízeket.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?