Menü

Dinnyemag kisokos

Sokan egyszerűen csak kiköpik, kipiszkálják a dinnye magját, a lédús húsát pedig örömmel elfogyasztják. Van persze, aki ügyet sem vet rá és természetes számára, hogy megeszi a magokat. Biztosan van, aki rossz élmény, egy gyerekkori történet – jól ismerjük azt a mesét, miszerint, ha megesszük a magot, akkor a hasunkban dinnye nő -, vagy esetleg téves információk miatt nem eszi meg a magot, de bizony az teszi jól, aki nem válogat, ugyanis kifejezetten értékes és egészséges a dinnye magja.

Egyrészt a dinnyemag tápanyagban gazdag. Persze ezzel együtt kalóriában is gazdag, 20-30 gramm mag akár 600 kalóriát is jelenthet, azonban ez ne tántorítson el bennünket. Magas fehérje tartalma mellett vitaminokat, omega-3 és omega-6 zsírsavakat, valamint különböző ásványi anyagokat tartalmaz. Ilyen például a magnézium, réz, kálium és cink.

Nem csak gazdag tápanyagforrás, de szinte természetes kozmetikum is a dinnyemag. Hidratálja a bőrt, segít a pattanások visszaszorításában és az öregedést is lassítja. Ez a bennük található olajnak köszönhető, melyet, ha kisajtolnak, külsőleg nyugodtan alkalmazható pattanásos bőrre, de maga a dinnye is gyakori összetevője a természetes kozmetikumoknak, sőt, frissen is szokták arcpakolásként alkalmazni, csakúgy, mint az epret.

A már korábban említett magas ásványianyag tartalom miatt a csontritkulás ellen is ajánlják. Pontosabban a magok magnézium tartalma az, ami képes megelőzni a csontritkulást, de ezzel együtt az idegrendszer és a fogak egészségében is nagy szerepet játszik, így, ha külön nem is szeretnénk fogyasztani, de amikor dinnyét eszünk, érdemes nem elpazarolni ezt a jótékony hatású részét.

Bár a dinnye cukortartalma nem éppen alacsony, a magjai bizonyítottan csökkentik az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát, valamint emellett a cukorbetegeknek is jót tesz a fogyasztása.

A fentebb említett jótékony hatások kifejezetten akkor érvényesülnek, ha külön, szárítva, vagy pörkölve fogyasztjuk a magokat. Persze a belőlük sajtolt olaj is nagyszerű, de a pörkölés sokkal egyszerűbb, akár házilag is megoldható. 160-170 fokon a sütőben nagyjából 15 perc alatt megpörkölődnek, de körülbelül 7-8 perc után érdemes őket átforgatni, hogy egyenletesen süljön meg mindkét oldaluk. Bátran fűszerezhetjük akár sóval, borssal és fahéjjal is, de akár chilit vagy citromlevet is adhatnak hozzá azok, akik kedvelik a különlegesebb ízeket.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.