Mi történt Budapesten? – kritika a Fekete Özvegyről
- Dátum: 2021.07.31., 13:20
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:www.imdb.com
- ajánlás, Fekete Özvegy, film, képregény, kritika, Marvel
A Marvel rajongók már egy éve várhatták a Fekete Özvegy megjelenését. Főleg a magyar rajongók várhattak türelmetlenül, ugyanis a Fekete Özvegyet nagyrészt Magyarországon, Budapesten forgatták. Egy év csúszással, de már a mozik vásznán nézhetjük az orosz bérgyilkos történetét.
A Fekete Özvegyet Scarlett Johanson alakította több, mint 10 évig. Végre ő is kapott saját filmet a Marvel univerzumban, amit már sokan régóta vártak. A film nem végig az eredettörténetéről szól, de persze Natasha Romanoff származása is tisztázódik, habár homályosan. A film fő történet szála a polgárháború és a végtelen háború eseményei között játszódik, mikoris Amerika kapitány és Natasha is rejtőzködni kényszerül. Páran a volt fekete özvegyek közül a Kiképző ellen esküdtek fel, céljuk, hogy az özvegyeket visszatérítsék a jó útra. Azonban ez nem volt egyszerű, hiszen az új generációs özvegyek sokkal keményebb ellenfélnek bizonyultak. Ekkor találkozik Natasha fogadott testvérével Yelenával, és megküzdenek az özvegyek ellen, és az övegyek kiképzőjével.
A film vicces jeleneteket is tartalmaz bőségesen, viszont néha már kínosan nevetséges párbeszédek is felreppennek. Az univerzum többi filmjeihez képest a Fekete Özvegy kifejezetten eltörpül. Egyszerű cselekménymegoldások uralják a filmet, nincsenek furfangos csavarok. A szuperhősfilmek kánonjába se teremt újelemet, vagy kiemelkedő alkotást. A színészek nyújtották a tőlük telhetőt, emelték a film színvonalát, ugyanis megjelent a Stranger Thingsből ismert David Harbour, aki a nevetsége Vörös Őrt alakította, a magyar származású Rachel Weisz Melinát alakította, Florence Pough pedig Yelenát. A film története még a képregény eredeti volumenét se adja vissza. A film főgonosza több figura összekeveréséből született, tehát csak egy random generált gonoszt kapott a Fekete Özvegy.
Ha a Marvel Univerzumnak nem is válik kultikus részéve a Fekete Özvegy film, azonban a vírus utáni mozizásnak adhat egy kezdő löketet. Sokan vágytunk már arra, hogy végre újból a vászon elé ülhessünk és újból láthassuk az ikonikus Marvel logót és a nélkülözhetetlen főcímdalt. Nekem mindenesetre nagy élmény lett a Fekete Özvegy, hiszen a nagy korlátozások óta ez volt az első film, amit a moziban láthattam.
Ajánlom megtekintésre, ha Marvel rajongó vagy, vagy ha csak egy könnyed szórakozásra vágysz a barátaiddal, vagy ha csak szeretnéd feltúrva látni a magyar fővárost, mert az is kiderült, hogy mi történt Budapesten.
Nagypál Anna
Könyvelő 2.: Lazább, humorosabb, de hű az eredetihez
Vannak olyan művek, amelyek azonnal ikonikusak lesznek, mert sikerül megragadniuk egy igazságérzetet, egy ösztönszintű vonzalmat, miközben még mondanivalóval is bírnak. 2016-ban A könyvelő pontosan ilyen volt. Zseniális alkotás akcióval, drámával, fekete humorral és igazságtétellel. Azonban mi történik, ha egy ikonikus film folytatódik? A könyvelő 2. vígjátékosabb, mint elődje, és tele van új gondolatokkal, amikről érdemes beszélni.
A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi
Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.
Generációk háborúja – Kritika
A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.
John Wick világa balettel újratöltve
A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?