A fehérjehiány kialakulása és tünetei
- Dátum: 2021.08.17., 20:40
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- csont, diéta, éhség, enzim, étkezés, fáradtság, fehérje, fehérjebevitel, fehérjehiány, gyenge köröm, gyengeség, hajhullás, hiánybetegség, hormon, hypoproteinaemia, izom, protein, táplálkozás, tünetek
A fehérje alapvető eleme szervezetünk számos területének. Részt vesz az izomrostok felépítésében, a hormonokban is megtalálhatók, enzimek épülnek fel belőle, energiát szolgáltat, de az immunrendszerünk számára is nélkülözhetetlen.
Napjaink fejlett országaiban ritka a valódi hiánybetegség, azonban a mai népszerű diéták némelyikénél előfordul, hogy annyira kevés fehérjét viszünk be, hogy a hiánybetegség tüneteit érzékelhetjük. Amikor a fehérje szintje túlzottan alacsony a szervezetben, azt idegen szóval hypoproteinaemia-nak nevezzük. A tünetek nagyon változatosak lehetnek, azonban érdemes komolyan venni, mert idővel akár súlyosbodhatnak is, valamint azért is alakulhat ki könnyen, mert a szervezet nem képes a fehérjét raktározni, így, ha nem jutunk elegendő mennyiséghez rendszeres és egészséges táplálkozással, gyorsan kialakulhatnak a tünetek.

Hivatalos adatok szerint a napi elfogyasztott táplálékmennyiség 10 %-a legalább fehérjéből kell álljon. Ez az abszolút minimális mennyiség, tehát csak az alapvető élettani funkciók ellátására elég, azonban figyelembe kell venni a testsúlyt, az aktivitást és az szervezet lebontó képességét is, valamint várandós nők esetében is megnövekedett fehérjebevitellel kell számolni.
A tünetek széles skálán mozognak, de a leggyakoribbak a fáradtság, gyengeség, hajhullás, elvékonyodó/töredező haj, gyenge köröm, száraz bőr, gyakori betegeskedés, izomveszteség, gyakori éhség, ödéma és vizesedés. Nehezíti a diagnosztizálást, hogy ezek a tünetek elég általánosak és számos különböző betegség tünetei lehetnek, ezért érdemes minden esetben szakértővel vagy háziorvosunkkal konzultálni. A fehérjehiányt általában vérvétellel tudják kimutatni, ezután pedig következik a kiváltó ok megtalálása. Lehet táplálkozási probléma, de akár egy alapbetegség megléte is okozhatja.
A fehérjék a csontok felépítésében is részt vesznek, így, ha alacsony a szintje szervezetünkben, könnyebben előfordulnak csonttörések, zúzódások és repedések. Gyermekek esetében erre fokozottan kell figyelni, mivel a fejlődésben lévő csontok fokozottan veszélyeztetettek, illetve az egészséges fejlődés szempontjából sem elhanyagolható a megfelelő fehérje ellátás.

Az éhségérzet kialakulásához is nagyban hozzájárul a fehérje, nem véletlen ajánlják a diétázók számára is legalább a sovány fehérjék fogyasztását, így tovább tart a jóllakottság érzése és az energiaszintünk is tovább megmarad.
Nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjét a következő ételek, ezeket megtaláljuk a legtöbb diétás étrendben is: húsok, tojás, tej, sajt, de növényi forrásokban is megtalálhatók, mint például olajos magvak, csicseriborsó, bab, lencse.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett
Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.